Pápai Lapok. 32. évfolyam, 1905

1905-01-01

hivatva nagyobb birtokok megvásárl sára s a kis emberek között való ft osztására, 8 igy a kis embereket abl a helyzetbe juttatná, hogy azok szokc munkakörükben kereshessék és találja meg lételüknek alapját. Hegedűs Lóránt dr. tehát me, jelölte azt az utat, amelyen a társ dalomnak haladni kell nemzetmeu munkájúban, a kormány és a társ dalom is egyesítse erőit a nemzeti e érdekében mindenütt, legyen segits gére az ftl&kulaadő intézetnek, mozdib annak ügyét előre önzetlenül, hazat ságból. Ma ilyen utón sikerül a kis emb reket földhöz juttatni, ha a kii embere ezen a réven vagyonhoz jutnak, öná lóságra vergődnek, ngy a niagyarl'; mentési müve sikerülni fog. De nemcsak ez fog sikerűin hanem megtaláltak egyúttal az ön áll gazdas á g i fejlődésünk a 1 a] ját is. miután osak egy jólótne örvendő füldmives osztályra lehet íé építeni, csak ezen lehet kifejlesztői egy életerős iparos osztályt s e kett szüli a virágzó kereskedelmet. = Hegedűs Lóránt dr. és az á lami tisztviselők. Arról az értekezletrő amit az állami tisztviselők múlt hó lN-ái tartottak, nem teljesen hű jelentést kii zöltünk mull számunkban. Hegedű Lóránt dr. ugyanis határozottan kijeiéi tette, hogy a három alsó fizetés osztályban az első fokozató! be fognak töltetni, a magasabb osi tályokban pedig status rendézé utján kell a javítást követelni, külí nősen a v asutaso k u á 1. UgyancsaJ kilátásba helyezte orsz. képviselünk a lakbér oszt á 1 y z a t [ ö 1 e m » lését i s. hang Leboesetották • hidat. Ismét kérő vonul bt nzon. Ks M a ki'i'i pedig a taomsaédot pnpe k irályfia Volt. Megborzadtak • látásán. Alig mertek od vezetni • világszép királykisasszony elé. . . De mi történt ? Ifegseerette egyik • másikat. — Milyen szép vag\ ! l'gy szeretlek a szép "egedért. — szólt a királyfin. — Miiven szépen l>eszélsz ! Mennyir szeretlek a szép lelkedért — telel a királyicám Ks odanyújtotta harmatos, bársonyos kaesóii A királvti átkarolta. Marához ölelte boai szán. boldogan. Súgott a fülébe csudás, tünde l.ataltnu szavakat. Mit mondjak többet — boldogok voltai Mikor a királykisasszony felvetette bíivö: mámorban reszket ó szempilláit, ugy talált: ln»gy a világ legszebb ifja az. aki öt a karjai l>an tartja . . . A papot királyfi meg őt hitte a legszel lemeseljb leánynak . . . Tudjátok-e, mi neve annak a nagy In'iv mesternek, aki az életben ilyen esodát loktM megcselekszik ? < >rök rejtelmü. mindenható — szerelem . = örömhír a kisgazdáknak. He­gedűs Lóránt dr. fáradozásainak sike­rült a veszprémi székes káptalant meg­nyerni annak a régi tervnek, hogy nevezett káptalannak a pápai határban fekvő, mintegy l'K) hold földbirtoka föl­osztás alá kerüljön. A káptalan e nemes elhatározását és képviselőnk önzetlen fáradozását örömmel fogadhatják nem­csak azok. kik földhöz jutni remélnek, hanem mindazok, kik a nép jólétét szi­vükön houlják. A felosztás a közeljövőben várható. Gyurátz püspök a politikai helyzetről. Gyurátz Ferenc a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület nagyérdemű püspöke, aki egész pályafutása alatt mindig a függetlenségi eszmék ki ve volt: az alább következő nagy­érdekű nyilatkozatot tette a mai politi­kai helyzetet illetőleg: A december tisenharmediki eseményeket megbotránkozva olvastam é- irt, vidéken, meg­botránkozott fölötte mindenki, tartosott légyen akármilyen párthoz, i >umagukat nem védelmeid jámbor szolgákat, magyar urak. képviselők ököllel vernek, untán oekiállnak a bársony­•lékeknek, az elnöki emelvénynek • mindent osssetSrnek. Hz nem erőnek, nem méltóságnak, hanem szánalmas gyengeségnek a bizonyító jele. A magyar politikában uralkodó áldatlan vlssonyokra az ember osak tájdalommal gondoL Előtérben áll i básssabályrevisió kérdése. Meggyőződésem, hogy ezt a revíziót a parlamen­térizmns biztosítása követeli. K/.t belátják maguk az ellenzéki partok is. hiszen amennyire a lapokból kivettetem, egyik párt sem zárkózik el tol,-, sot, mindegyik ssfikeégesnek látja a. tanács­kozási rend biztosítását. Annál különösebb és me^foghatatlanabb, hogy amikor a kormányelnök, ehhez az összes pártok megegyezésével kívánt hozzáfogni, — az ellenzék a huszonegyes bizott­ság megalakítását egyszerűen visszautasította. Holott, ha a bizottságba belemegy, közmeg egyezéssel lehetett volna megállapítani a tanács­kozási rend biztosítékait. Mert régi példásáé,] bogy mindannak lelke • rend. Bend nélkül a szabadság is elveszti célját, vagy az öngvilkos­ságig jut, \ agy szabadossággá lesz és valóságos i sapessé leend, mint egy medréből kilépett, gátjait áttörd folyó, amely áldás helyett vesze­delmeket hoz. Ennek az igazságát abbéd tanultam meg. hogy ismerem a történelmet. Abból azt tanul­tam, hogy mindenütt, ahol komoly tanácskosái folyt, a dólitést a többség adta meg, ahol ettől eltértek, ott az eredmény bomlás és romlás volt, mint Lengyelorsságban. Nagy államférfiak felfogása is ez volt. <>tt voll Mnrabean, ez az elismert nagyság, politikai téren szintén lemeiiv­dörögte a kisebbséget, mikor az gátolni akarta a munkát. De Mirabean ellenére a kisebbség nyakára ült a többségnek, az egvmásután következő minoritások egymásra licitálták a népszerű elveket és jött Robespierre, aki megölte az ellentmondókat és meggyilkolta a szabadságot is. Saját történelmünkben itt a hatalmas államférfi és a szónoklat terén tol nem ért nagyság: Kossuth Lajos. Ismeretes az I mondása, hogy „a magyar parlamentben némuljon el a törpe minoritás. <> is ragasz­kodott ahhoz, hogy a többségnek biztosítsák a döntés jogát. Ez első sorban fontos érdek itt. Magyarországon. A koalíciós párt mindenesetre a korlátlan szabadságot sürgeti a parlament tanácskozásaiban. Nos, valamikor egy nemzeti­ségi ellenzék a kezeit dörzsölve togja mondani nekik : .Köszönöm, koma, hogy arft meg­tanítottál !" Én eredetileg függetlenségi érzelmű ember vagyok, de most a koalieióba a függetlenségi pár­tot nem követhetem, mert a mondottak szerint a házszabályreviziót feltétlen szükségesnek tartom. És ha ezt a mostani kormányelnöknek nem is si­kerülne keresztül vinni s révbe futtatni a szólás­szabadság megőrzése mellett a rend biztosítását, annak mindenesetre a parlament és a magyar szabadság adná me* az árát. Meggyőződésem, akármelyik párt jöjjön ura­torara, első dolga lesz a házszabályrevizió inegcsinálása. mert az obstrukeió nem ered­ményez mást. mint az alkotmányos rend válsá­gát, s kiváló parlamenti férfiak lejáratását. Azért nem is a mostani kormány érdeke a revízió, hanem érdeke minden jövendő kormánynak. Erdeke a függetlenségi pártnak is, mely ha — amint remélem — valamikor kormányt fog adni a hazának, csakis ilyen biztosíték mellett fogja tudni a szolgálatában álló tehetségeket s alkotó-erüt az ország javára értékesíteni. — Rovás. A vármegye által elrendelt vizs­gálatról helybeli laptársunk a „Pápai Hírlap" oly módon emlékezik meg mult szániában, hogy neki volt helyes álláspontja, mikor a közigaz­gatási bizottságnak a vizsgálattal történt meg­bízását már eleve is helytelenítette és egyúttal jelezte, hogy a főispánhoz közel álló lapok hely­telen álláspontot, foglaltak el dr. Óvári Ferenc vádjaival szemben. Distiitgváljmik igen tisztelt laptárs. Mi egy igazságos közügyben nem állunk sem közel, sem távol senkihez, hanem csak az igazsághoz: de éppen ennek hatása alatt nem is Hidunk elfogultak lenni. Mi tulajdonképpen hely­relenitettük az egész vizsgálat elrendelést azon iz alapon, mert dr. Óvári Ferenc abbeli kérelme lelytelen volt. hogv a vál megyei közgyűléstől kért vizsgálatot. [>e hát végre is. ha ö vizsgá­latot kért. mint I vármegyei közigazgatási bi­COttság régi tagja elítélő, súlyos kifejezések mel­lett, nem csoda, ha a vármegye a meglepetés •s ezáltal okozott erkölcsi kényszer hatás.i alatt dreudelte a vizsgalatot, mert azt a főispán is iérte. 11a a vizsgalattal megbízott megyei köz­gazgatási bizottság a megbízatást tisztelettel ,'isszautasitot ta. ezzel helyeseli cselekedett és sak azt tette, amihez a maga résséröljogs volt •s egyúttal a vizsgálatra egyedül illetékes kor­uányliatósághoz irányította az ügyet. A fökérdés izoiiban az egész ügy bt m nem az. hogy íiieity­ívibeii igazak a vádak, mennyiben nem. hanem tz. hogy illett-e dr, Óvári Ferencnek a tett mó­lon és mérvben, meglepetésszerűen, tehát csakis szenzációt keresve, vádaskodni és egyszerre a tagykőeőnség előtt sértő tsavak kíséretében itel­cesn i ÍS a Vizsgálatot megelőzőleg. KlTf t. lilp­aisunkiiak nem volt egy szava sem. Ks mi azt lisszük. hogy mikor laptársunk oly módon irt vármegyei gyűlésen történtekről, amiként tette, kkor egy lap sem járt el helytelenebből, mint •-akis ö. Ami a közlemények és események po* itikai színezetét illeti pro és contra, az elfogn­ál hu i olvasóközönség meg fogja bírálni, hogv tolitikai pártelfogultság szülhette csak legnagyobb •észben dr. Óvári fellépesét és az vezérelhette LZ olyan lapot is. amelynek dr. Óvári ténykedő­ének módja ellen nem volt egy elitélő szava sem. Sanyit tartottunk szükségesnek megírni az esz­nek tisztázására és lapunk tanúsított állásfog­alásának igazolására, a „Pápai llirlap--nak más npokat megrovó nyilatkozatával szemben. Városi közgyűlés. — 1904. doc. 28. — Közgyűlés volt szerdán a városnál i polgármester elnöklete alatt. Az elég izépeu látogatott városi közgyűlésnek izenzáeiója is akadt egy napirend előtti nterpellációhól kifolyólag, melynek so­ána város rendőr kapitányának egy, állat­igészségügy köréhe vágó eljárása fölött ryakorolt kritikát a képviselőtestület, nelyhez töhh helyheli gazda Írásbeli [érelmét is adott he ezen ügyhett. vizs­galat elrendelését kérvén a rendórkapi­ány ellen. E kérelem napirendre ki­űzhető nem volt és tárgyalásába nem s boesátkozott a közgyűlés, mely elé egközelehh kerül maja az ügy. Kgyc­)ekhen, dacára a többrendbeli felszólít­ásnak, az állandó választmány javas­atai jutottak érvényre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom