Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904
1904-06-12
Mi "jelenik iiiiiiiien \ iisiiriiii|i. Szerkesztőség: Jókai Mór-utui MS. szám. Kiadóhivatal: Qoldbe-g Qyula ]>:i|>iikereskedése, l-Vi-té: Telefon-szan i 41. Magyar fürdők. IIa a csillogó napsugár melege már dviselhetetlen, ha merőlegesen tűznek e a kiszáradt földgolyóra, Bzóval, ha beköszöntött a kánikula, egyszeribe felnertil a jobb családok körében az a lehéz kérdés, lml töltsük a nyarat?! s c gond a Bzegéuy családapának innál nehezebben sulyosodik görnyedi kállaira, mennél nagyobb családdal állotta meg ől a Gondviselés kegyelme, i mentől díszesebb társadalmi polcra illitotta szorgalma, tehetsége, szeren* sséje! Merl a magyar közállapotok sajnos, ugy vannak megteremtve, hogy a jövedelem soha sincsen arányban az állás méltóságával, vagyis a reprezentációnális kiadások mindig felülmúlják, az állással járó silány dotációt. s c mizéria, mikén) a legkisebb hivatalnoknál éppúgy, süi talán fokozottabb méretekben feltalálható a legmagasabb ranguaknál is. A fürdőzés pedig a bon-tonhoz tartozik. Nem is sorolhatja magái a jó családok közé az. kinek tagjai a nyári hó napokat, valamely divatos fürdőhelyen át nem unatkozzak B legyen bár otthon városukban a legjobb vidéki levegő s legyenek bár oly egészségesek, mini a makk. azért a társadalmi kötelezettség ferdesége kényszeríti őket. sok pénz kidobással még több kellemetlenségei végig Bzenvedni. TÁRCA. Oh szeretet.... Oh szeretet be |ó vagy tel Amerre jársz a világon. Zündér lépttel, angyal szárnyon. Baj eloszlik, köny felszárad, mosolygóvá lesz a bánat . . . Oh szeretet, be szép vagy tel Oh szeretet, be szép vagy te! fia te egyet mosolyogsz ránk: fl mennyország száll le hozzánk. Gyűlölségből szerelem nő, Pusztaságon rózsaerdő . . . Oh szeretet, be szép vagy tel Oh szeretet, be szép vagy tel Népmilliók háborgását. Világrészek civódását. megoldhatlan dolgok felett: TT7egoldja egy tekinteted . . . Oh szeretet, be szép vagy te 1 Szab" • sk.i M li.ily. Felelős szerkeszt u : KÖRMENDY BELA. A l; B nem akad egyetlen család sem. mely megmerné próbálni letörni a ferde lőitéletek rozsdás láncait, hanem vieli annak nyomasztó terhét, még akkor ha anyagi romlásai idézi az elő. Nem i^ az a eélunk jelen cikkünkül, hogy küzdelembe bocsájtkozzunk I zen kinövése ellen a társadalomnak.I [iába való erőlködés lenni- az. sokkal latalmasalili. sukkal hi valottahb elmék olytattak meddő küzdelmei ellene. Mi csak helyei mederbe akarjuk erelni azt az anomáliát, hogy a magyar imber megszámlált garasai! — sokszor ifin is a sajátjai—a külföldi fürdőhelyeién prédálja el. lia már megkell lenni L fürdőzésnek^ keressük lel honi fürdő-1 lelyeinket, gyánmli -uk. párt Induljuk i/.t pénzünkkel s jelenlétünkkel B nej mgedjük, bogy mig a külföld fürdő-J lelyei magyar pénzen emelkednek, viágZtlliak, azalatt a mi lÜnlőhelyeiiik. nindegyie jobban elzülljenék pártolás úányában. Tudjuk az ellenvetéseket, melyek felhívásunkra válaszképen elhangzanak, [stnei'jiik mi is a mi fürdőhelyeink hiá lyait Jól tinijük. Iiogy az a kényelem, i az a szórakozás nálunk nem kinálkorik, inint esetleg a külföldiekben. I>e viszont természeti szépség és ryógyhatáa szem pontjából a mi fürdő-1 telyeinkkel, Bemmiféle külföldi fürdő lem vetekszik. A/i is tudjuk, hogy a mi fürdőlelyeink aránylag költségesek. De en* Pörös akták. A ,Pápai Uapok" ered ei i táré áj a. lila Krúdy Gyula. Az apám hálánál min len esztendőben negfordult hatalmas leírna ssép uriasasony, iisonyos özvegy Saáezi M agdnléns, aki haidanáian. de még későbben is. a legszebb asssony olt a TisnántuL Talán mert olyan kívánatos, ropogós aszsony-ember volt, hogj minden férfiúnak megkadt rajta a saeme, talán éppen azért rel'esrették telnie, hogy igen gyenge satwel vagyon, férfink irányában. De hál minden kivánatos I ssziilivnak az a S01*S8, hogy kikapós liil'e kel'e-| Ledik előbb vagy tttóbb. KSnnyfl a csúnya I issaonyoknak erényes htrwn maradni. I gyan ;i törődnék a esnnys sassonyok erkölcseivel 't I \ hiii - Baanyhtalóné, akinek nagyobb bejussál n|t. mint vésns kis urának, akár tncatsaámra arthatott volna szeretőt. De lkai aem tartott... ilijj a seegém Szásái M tgdaléns még • saemét • • nyithatta ki jé. tormán : Igsa bogy ugv RgVogidt 11 szeme, inni' a drágakő vagv mint sötét tenger, de ásáskor, mint az égbottomt. 'ersee, persae, régi nóls a ssépssemti hölgyek* i.l. hogj minden tértin másnak látja a szemét. Cak az ide", Dókttl hicai nem tudta, hogy Clflflsotéssk és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. p ára: egsSS SVfS 1- kor., félévre fi k., iiejr.vedévre :! k Kjryos Ssátt áru :IH liliér. ni'k mind természetes magyarázata abban rejlik, hogy a fürdőző kontingens kicsiny s igy ha a fürdőtulajdonoa, vendéglős, stl>. megélni akar. a kisközönség rovására történik. Látogatnák honi fürdőinkéi oly arányban, csupán a magyarok, mint a minő arányban a külföldieket, bezzeg mindjárt olcsóbb lenne a honi fürdő, mert a nagy kereslet eloszlatná a fürdő költségeit. Akkor azután javulna a kényelem, több szórakozást tudna juttatni a magyar fürdőhely a fürdőző közönségnek, egyszóval mindenben vetekedne a külföldi fürdőkkel. Kpen ezért fordulunk szózatunkkal a fürdőző közönséghez. Pártolják honi fürdőinket Azok fellendülése, gazdagodása szoros nexusban áll, a nemzet, a haza virágzásával, gazdagodásával, s vájjon melyik magyar honleány, avagy hazafi nem kívánná a haza boldogulását?! Minden dologban, bármily csekély is legyen az. li'.zalisáy kell. hogy Vezessen bennünket s akkor a haza boldogulása nemcsak kiváltságnak marad, de valóra is válik. Hisszük éa reméljük, hogy T néhány sor írásunkkal visszahódítunk nem egy lelkes honleányt és hazafit honi fürdőinknek a bizunk a jövőben, hogy az meghozza a mi fürdőhelyeink* nek is azt a gazdagságot, látogatottságot ós virágzást, melyben a külföldi fürdők oly érdemetlenül részesülnek. milyen seine van a Szászmé szemének. Tan azért, meri sohasem nézett belé, vagy mert kerek okulárét viselt as orrán? vagy talán éppen azért, mert az öreg, deres szakállú fiskális volt éppen a Szá-ziné vagyongondnoka? Az előrelátó atyafiak ugyanis hamarosan tutorzágelá helyen* ték aa ura halála után • menyecskét. Ili-/ az a híre volt, hógj mindennap egy esttstveder tokaji aszúban mossa meg • haját, azért voll annak oljm és/vesztő kékes-fekete isine. Az öreg Dokus Gáspár s ssarvasbőrpárnájába varrta • Unom takarékpénztári könyveketj rajta ült. rajta aludt és, dehog) is ne rt VOÍM a meiiyeeske szeméi II• nézni. Csakhogy Szászinénak egyebe is vnlt a saemein kivid. Piros ajka. amelyről ugv folyt a hiaelkedő sző, mini • csurgatott méz. meg a kesének is olyan bársonyos vok • tapintása, amilyenről csak hajnali taendergés köaepette álmodik az ember szerehnes korában. K> a ki* saarvasbőrpárnái biaony esak ki kellett lejteni az öreg fiskálisnak. Kitejtette meg njra bevarrta, de hát ha mindennap kifejtette volna, akkor se lett volna elegendő. Jajgatott i* az öreg, inert éppen azért esett raja az atyafiak választása, hogy kétfelé vágta a kabauoszivart és kéts/erre szivln •d - meg i könyei is majdnem kicsordultak :
