Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904
1904-03-20
Megjelenik minden v nap. Szerkesztőség Jókai Mór-utca 969, szám Kiadóhivatal: Goldberg tlvula papirkereskedése, IUii •|',.|,.f., 1 l-STM ,M ai Jarnatlan ntiaink es sitiit unt. Az iilfi tél és t.i\asz igaz, hogy nagyon csapadék-dús volt. de hál az volt az egész országban. Azonban útjaink amiatt, hogy az utak szélein a víz levezető árkok elhanyagolvák, teljesen járhatlanok, sőt az uttestek közéletien levő szántóföldek is egészen el vannak öntve vízzel azon okból, inert az utszélek árkai betömődve es betaposva vannak, egész télen és tavaszon át gondozás hiányában. A törvényhatósági utak és azok mellékei mé<>- csak tűrhetők, bár sajnos, ezek között is vannak elhanyagoltak. De ;i községi vicinális és közlekedési utak. főként pedig az egyes községek határában fekvő mezei és szőlőkbe vezető utak minden kritikán aluliak, valóságos élet- és vagyonbiztonság-ellenesek. Kérdezzük tehát, vájjon miért vannak a közúti, mezőrendőri és vízjogi törvények ? Azért, hogy azok minden vonalon soha végrehajtva ne legyenek? Megmérhetlenek azok az anyagi károk, melyek az ilyen ázsiai állapotokból származnak. Kereskedelmi, közgazdasági hátrányai e sajnos helyzetnek pótolhatatlanok. Hogy egy-két példát hozzunk fel, ott van a Pápa vámsát a Bakony szivével összekötő „Gerencei-ut , melynek TÁRCA, Álom való. Előttem feksiik iok . . . sok emlék Nézem, naponta taáaaaor isi Mindegyik egy-egy néma besséd: Hogy voltam egykor boldog is Hajfürt, virág, szalag. Felettük Ugy eltudok borongani, Bágyadt nemem minek tagadjam Még könyet is tud ontani, Pedíg hiábaI Visszasírni A multat többé nem lehet : Mikor még tudtam hinni. bízni, Mikor ajka súgta: szeret! Mikor meg kéz a kénbe' mentünk Bolyongni erdők rejteket . . . Bizony, a mi bohó szerelmünk Tündérmeséin illának. Csodás, ábrándos volt a kezdet Ks bús, siralmas vége lett : Lelkem a mult emléke mellett Egy oselfa lányi sirat . . . temet, Ové lett kínos, tény m-m punaaalom ! Enyém lemondás, konv. a bú . . . Belőle lett egy fürge asszony! Balölem bánatos tili .. . Tuba Károly. endeltetése volna a Bakony népét és vers terményei! egyrészről a pápaánhidai vasútra, másrészről Pápa város iacára behozni. Dfe ezen ut teljesen irhatlan még ün-s fogatokkal is ugynnyira, hogy járművekkel való közle:edés és szállítás a Bakonyból emiatt ijész télen és titvaszoi) SZÜnelel. Ennek a gerenoei útnak megjaviását. sőt törvényhatoságj uttá emelését udtunkkal már ii vármegye három alspánja ígérte meg. Ks ugy tudjuk, hogy türelmét veszteti helyi érdekeltség leváltását sürgeti most újból a sok igóétnek. Vájjon lesz-e és mikor erednielye ;i sok várakozásnak, türelemnek éa géretnek ? Ha az ember arról panaszkodik, togy a közst'-oj közlekedési utak itt óta dt teljesen járhatlanok, ezt • panaszt tgyanazon utszakokra nézve megismóélheti évidven át anélkül, hogy annak írvoslására valaki hivatott gazdának, , r agy hatóságnak érezné maciit. A községi bíró azt feleli, hogy őnek iz ut megcsinálására nem adott senk -e rendeletet, se munkaerőt A járás itbiztos iizt válaszolja, hogy semm (öze smes hozzá. A járási közigazgatás tatóság iizzal menti magát, hogy a/ tlső sorban ;i kö/.sée dolga. A várme gyei hatóság pedig legfelsőbb fokon az nondja: forduljunk panaszszal a járás IOZ és közséjr||ez. he hát végre is zsandárjai és vég MARGIT MEG ENI A iwi'Ai LAPOK" i:iti:iu:n TÁRCÁJA, szí;< •átmos TÁnoa »ansät**. Ilii A BARANYAY JÓZSfcF. I. |. BZEBKESZTŐ II," Szerkesztő úr! az Istenre kérem' Közölje már ezt a költeményemi II ir, dicsőség engemet nem esábit l.eküzdöm én annak mind a esábit! Niies lelkemnek dicsőségre álma. Nem kecsegtet: hír, dicsőség, pálma! Hanem egész' más dologból kérem: Hogy közölj,. ,./t a költeményem! II |. BONYODALOM. lm! szivemnek rejtekét felnyitom: Szeretjük mi egymást: én és Margitom. Da el kellett válnom Margitkától; A sors eltaszított tőle távol! . . . Tőle válni! Szivemnek haj ! be fájt ! De mielőtt elhagytam vón* e tájt, Kis Margitomnak atyjához mentem. S elmondani ezeket ott menten i „Azt. hiszem, hogv ön előtt sem titok, Hogy imádom bájos kis Margitot, S hogv Margit szerelmem viszonozza! Dt sodrából önt ez ki ne hozza! iiisa' kérdek még, i kárdéaaaa nag) éa ti; rehajtói mi egyszerű adózó polgárok • közúti, mezőrendőri és vízjogi törvényeknek csak nem lehetünk. Egy rendezeti jogállamban valami hatósági közegnek kell lenni, akinek szemei meglátják ;i kritikán aluli, tarthatatlan utakat s az iirkolások elhanyagolásokat, valamin! az ebből folyó vizkiöntéseket és megmivelhetlen, lehel mondani, a folyó évi termésre egészen hasznavehetetlenné vált, i hu jól összeszámítanánk, esak Pápa vidékén és il járásban sok ezer holdra menő földekei Mostanában volt alkalmunk a Pápáról Ugodba vezető közlekedési utal és annak évtizedek óta hírhedt, júrhatlan bessenyői részéi látni, sőt rajta üres kocsin, akarjuk mondani, csak az ut mellett gyalog menve, az utvonalat keresztül gázolni. Érdemes megemlíteni, hogy ezen ut tatarozásának egy hihetetlen módszere van. Az nevezetesen, hogy az ut közepén, ahol lyukat láttak, odahordták már az őszszela kaviesforma Uttölteléket, az uttestén halomban ha<rvva, ;i földnek ;i gödrökbe húzása nélkül. Ellehet képzelni, hogj milyen ut lehel az ily módon gondozott uttestén az egész ősz óta? LTgodon alul, a 6000 katasztrális hold bakonyi erdőséghez, melynek fája Pápa városa piacát látja el tüzelő anyag ó-ál. tehát életkérdés tüződik ahhoz hogy oda jó ut vezessen, van egy 10 12 öl széles mezei és erdei ut. Kz pedig Mi* szólna ön az eljegyzéshez'"' ... Rám nézett és azt mondta, hogv „ejnye. Majd ha lesz nitt aprítani tejbe; S ha mindkettőjük, mint most ugv érez, S ha Margit addig nem megy férjhez. No akkor talán — nem mondom, hogy : | 114-IH He addig, tudja, meg nem engedem! — S magától egy sort meg ne lássak! Mert lesz dolga, tudja a szidásunk ' S Margit se merjen magának írni! Most a dologgal végeztünk: így ni!- . . . 111. | BUUSUKÁA Hogy Margitomtól el kellett válnom, Kis fejétől nehezült a vállam. Pimaszkodott: mily zsarnok az apja; - Kiesi kezét szemeihez kapja, Forró könvzápor omlott le onnan, Szőke fejét kebelemre' vontam, S rontás arrát, amely könytöl ázva — Megfürosztoin csókom táporábft'l .,I.'gy-e azért ez a kis szív szeret! Hogy ha nem is írhatunk levolet?" ... Könyes szeme, azúr saunte némán, — lo/.atva: mosolyogva néz rám! ... iV | Kl! - MESSZI HK! Szóval Margitomtól távol estem: ö lakik komi, eu meg Badapttttat
