Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-12-04

Az ugodi kerület igen tisztelt kisgazdáihoz! Nem politikáról van szó, Dem közjoga kérdésről, mely Bajnos amúgy is túlságosan foglalkoztatja minden magyar ember elméjét és közgazdasági téren való visszamaradottságunknak egyik fóoka, hanem mezőgazdaságról és az evvel szoros összefüggésben álló állattenyésztésről kívánok mint gazda, gazdatársaimhoz szólani. T. i. megyénk gazdasági egyesülete a földmivelésügyi ni. k. miniszter által ezen oólra engedélyezett 50,000 koronáért szép, nyugoti fajbeli üszőket szándékozik vásárolni és ezeket jutányos áron és ép ily fizetési módozatok mellett megyénk kisgazdáinak szándékozik átengedni; miután kerületem érdekeit mindenkor és mindenben önzetlenül képviselem, a marhatenyésztésnek helyes irányban való Fejlesztéséi pedig kerületein kisgazdáira nézve rendkívül fontosnak tartom, kérem kerületemnek mindazon kisgazdáit, kik ilyen fennemlitetl üszőkre reflektálnak, szíveskedjenek minél előbb irásbelileg hozzám fordulni, hogy kellő idölieii előjegyzésbe \ ehessem azokat,kik igényi tartanak a fennemlitetl üszőkre. A dolog egyszerűsítése végett ajánlom a tisztelt kisgazdáknak, szíveskedjenek községenként erre vonatkozó kívánalmaikat együttesen egy levélben velem tudatni, mely levél a helybeli elöljáróság láttamozásával ellátandó; természete-., hogy egyelőre azon községek érvényesülnek leginkább, mely községekből a legtöbb reflektáns jelentkezik, miután szándékomban van kerületem községeiben fokozatosan évente a te nyészmarha tenyésztését azáltal emelni. bog\ az ottani esetleges selejtes tonyészanyagol egyszerre, minél nagyobb százalékban elsőrangú tenyészüszőkkel pótlóm é-s evvel az egész helybeli tenyésztést nem csakhogj javítom, de egyöntetűvé teszem, ami okvetlen nagy előnyére válik községeinknek. Midőn kerületem kisgazdáit minderre figyelmeztetni bátor voltam, maradok hazafiúi Üdvözlettel, kerületem kisgazdáinak igaz liive. Pölöske-puszta, l'.»<»4. nov. flO. Bauer Antal, az uj.'"ili kerület orsz. képviselője, A tankötelesek korcsmázása ellen. •— A laafelttgyeM jelentéséből. Pspp Sándor kir. tanfelügyelő a vármegye közigazgatási bizottsága eládSerjesstett november havi jelentésében igen helyesen foglalkozik e kérdéssel, hogy a falusi tankötelesek a korcsmázásiul és táncmulatságokon részvételtől eltihassanak. A jelentésnek ezen érdekes része a következőleg sz.éi|: _A kivált német ajkll községekben bilisük éa farsang alkalmával divéi három napi valóságos bachanálii mulató aszok mennyire rontják a köserkölcsöi és mételyesík különösen a tanuló-ifjuság aprajái és seii liilt ebbj.-it. az közt in loiná-il dolog: ez. a sajnálatos körülmény inditotts ezelőtt néhány évvel Veszprém vármegye törvényhatóságát arra. hogy a i inuléi gyermekeknek a korcsma- és tánchelyiségek látogatásáról való eltiltása tárgyában szabályrendeletei alkotott. Allele utóbbi időben mindig jobban hangzanak i-l a panaaaok a tannlóifjuságnak a nyilvános táncmulatságokon való részvétele, sőt az. azok által rendezett magánkört) táncmnlataágok miatt, melyek szintén ,'{ napig tartanak. N- ni tartozóin azok közé. kik a nép mulatozása! nem szívesen latjak: BŐI inkább örvendek azon. ha a nép mulat és örül, de napokhosszai a köaerköloaöaség, a közszemérem, a jósanaág és okosság rovására engedni meg ilyen eszeveszett viselkednR, még sem tartom helyes dolognak; kivált, hogyha módunkban van, törvényes eszközökkel korlátozni ilyen es/' ele||ségeket. ss életerőt, egészséget és erkölcsöket rontó káros kinövéseket. Abban találnám pe llg a korlátozás eszközét, bogy ha a járások fössolgabirái ilyen hirhedt mulatozó községekben ne adnák meg könnyű szerrel, nehézaégek nélkül, a táncmulatsági engedélyeket, de h-gkiváltké-ppen liárutn napra ne. síit tanuló-gyermekek táncmulatsági rendezéseit szigorúan tiltanák el éa előforduló esetekben toroltatnák img. A tam'-vi aaoigalomidő msgkesdésc előtt szétküldött körlevelemnek ezt a körülményt érintő passzusára utóbbi időben egymás után tétetnek hozzám a lelkész urak által panaszok: azért bizalommal felkértem alispán arunkat, Imgy a járások lössolgabiráit ntasitani szíveskedjék, hogy az előttük ismert, hírhedt mulatozásokról nevezetes köaségekben a táncmulatsági engedélyeket, kivált binsiik és farsang idején lehetőleg korlátozzák, hogy az erkölcsök vademberi elfajulását némileg megakad ályossuk, a gonosz mulatósokon, kivált a tanulóifjúság rbjesstésére példát statuálhassunk, s a népet és annak gyermekeit. a mértékletes, tisztes mulatságnak, — mely magában véve is már erény. a fogalmára vésethessük. Alispán urunk e tekintetben a legelősékenyebb módon helyezte kilátásba a sürgős intézkedést.Városi ügyek. Az uj postaépület ügye ugylátsaikmégis megoldási nyer. Dr. Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőnk sürgetése folytán, a mult napokban a po>taigizgató személyesen jött al hozzánk, hogy a kérdést behatóan tanulmányozza. A mostani helyzetet maga is tarthatatlannak ismerte el és gyors orvoslást ígért képviselőnknek, Igy halljuk, már eddig is több tervel nyújtottak be a postafőnökhös, ezek közt van a pápai takarékpénztáré is. mely a szomszéd ház megvételével óhajtja a kérdést gyökeresen megoldani. Ideje volna már. ha a fennforgó mizériáknak mielőbb véget vetne a postaigazgatóság, A janauy bi/nttsag l. hó 2-án megtartott heti ertekezletén fölolvasott jelentés SZelillt az elmúlt héten _'I uj kanyaró eaet fordull elo. Megbetegedeti i'l iskolaköteles és ;{ hatéven alóli gyermek, A beteg létszám nagy részét a léim. kath. I. B osztálya és az izr. elemi iskolák első hány és a harmadik fiúosztály növendékei szolgállátták. A járvány bizottság javaslatáhoa képest a városi tanáos elrendelte, Imgv a fertőzött osztályok tantermei három napra bezárassanak és ezen rövid iskolaszünet alatt a megjelölt termeket alaposan fertőtleníteni fogják, melynek megtörténte után az iskolai előadásokat ismét folytatjak. Isendö após előszámlálta, hogy van két leánya, az egyiknek esak egy púp van a hatan, az kap 80000 K hozományt, a másiknak slő] is van, a hátán is van papja, az kap (üNXHI |\ hozományt. Mire a saciralmns itju az érzelmektől elragadtatva kérdezte. Imgy nincs-e egy harmadik leány, akinek pápjs vau? No de tényleg m-m csoda, lm a íu.u fiatal emberek igy gondolkoznak, mert bizony a mai nehéz életviszonyok mellett, csupán a szerelmi gőgicsélésből nem lehet megélni. IIa öss/.e ,s boa a sors két ideális érzésű lényt ésninosmeg hozzá a kellő nyomatékú pénz. bizony hamar beáll a nyomor, a szerelem és idealizmus valódi megöliije. A inai viszonyok kíizt a leghelyesebb volna, ha a házasságok ugv alakulnának. Imgy gazdag ifjú szegény leányt, vagy szegény ifja gazdag leányi venne feleségül. S talán aa sem volna rossz, ha ezt a szabályt törvény is saeni sitené, inert valószínűleg ilyen utón több boldog pár lakná ezt a sáros földgolyót, Am hagyjuk a házasságkötéseket a mániákra, tm im-g a ház isságközv et itokfe. mert ők bizonyara jobban tudjak. Iliiül tili, hogy a házasságban mi vezet az üdvösségre. I »e ezekből is következtethetjük általánosságban, liogy a pénz az emberi boldogulás lötéuyezöje • majdnem mindennél a fő moagatóerö. | Mi Ion a hatalmas Napoleon, akkor mar i -..szár voll . '-gyík g\ oza-luies hadjáratából megjött, valaimlyik bizalmasa azt a kérdést intézte Imzzá : — Ugyan fölséges uram. mi kell első sorban is eaekhea a dicső, szerencsés bóditásohhos, hadvezéri tahntutii. vagy l>át olság ? Kedves barátom szédt Napoleon háborúhoz három dolog kell csak: Pénz, pénz és még agyaséi pénz. K- mindenben ez kell, ha >-z vau bőven, j bármihez kezdjünk, minden sikerül, de ha nincs, akkor minden ssándéknnk csütörtököt mond. Szegény embernek a saerenceéje is szegény.Jól mondta Jókai, bogy a szegény ember alig tud annyira vergődni, hogy sok kuporgat ás után öassegyttjtsön 100 forintot, inig ahol van már egy millió, oda könnyebben megy a második millió, síit több is. mert a pénz is a társaságot szeret i. Vannak emberek, kik I i pénzük nincs, valósággal betegek és ki sem mosdnlnak lakásukból, vannak viszont olyan emberek kik ha pénzük van. akkor betegek, titkos vágy emészti bensőjüket az élvek után és addig nem is nyugszanak meg. mig egy Buer zörög a zsebükben. Tegnap tm'-g pezsgőben, borban fürdőitek, ma inog már kenyérre is alig telik. Ob, inert a pénzzel m-h. z észszerűen bánni, különösen annak, kinek kevés vau. vagy csak néha-napjaii csurran-cseppen belőle valami. A mai pénaasomjaaó világban, amikor a telhetetlen embereket csak egy vágy lelkesíti: sok pénz birtokába jutni, gazdag emberré lenni, talán érdekelni fogja Olvasóinkat egy hires ellrópai pénakirály meggaadagodáaánah története, ki ha már m-m is él. de ivadékai még napjainkban is nagy saerepet játszanak az. európai pénzpiacon. A RotschÜdhál alakításáról akarunk i egyet-inást elmondani, A család megalapítója egy M-iZ.cs Atnscliel nevű szegény házaiéi volt Fraiifurt a. M.-bau. Azonban a név és sok millió megszerzője ennek tia May er Anischel volt. Apja egy bankházba adta Hannoverbe, Imi szorgalma, takarékossága által csakhamar jómódra tett szert. Megvette a frankfurti .,luiiengasse

u-beli házat, melyben szülei laktak. Kuiiek vörös táblaijától vette nevét „Rotachild*. Itt alapította meg ihankháaát, mely szolidsága, jó hírneve által csakhamar isim-rt htt. Vilmos, az akkori hesszelii választédejeilol'-in is rábízta a zsidó-nti ai ócska bankházra mesés kincseit, |ö milliót kéaspénsben - im-görnés végett. Ba a fejedelem vagyonát nagyon féltette a napóleoni betörésektol, nemhiába, mert a mumus csakugyan megérkezett pötty ásó hadával. Felkutatták a fejedelem