Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-10-23

PAP A] LAPOK 1001. október 28. menhelyei találna egyúttal. Mennyi áldás, mennyi jó származna ebből az egyszerű intézményből, melynek megalkotása talán nem is kerülne oly nagy áldozatokba, ha városunk jómódú lakossága is Linként járulna liozzá annak létesítéséhez. Vegyék kezükbe ezt az ügyel városunk előkelő és jószívű hölgyei, akik a jótékonyság (erén való eddigi sikeres működésükké] is annyi könyel törültek le és enyhítést nyújtottak annyi sok emberi fájdalomnak, szenvedésnek és keservnek. . . . Mert bizony az <"i kezük munkája áldást hozó leszen ! bgj A kendertermelés érdekében. Városunk és vidéke gazdaközönsége folyó ln> 21-én ;i városházán tartott nagy értekezletében elhatározta, hogy a kendernek nagyban termeléséi jövő évtől fogva megkezdi és a termelt kemlei- értékesítése céljából a szegedi kenderfonógyárral szerződik, mely I 'apán ezen célra külön részvénytársaságot alakit és kenderkészitő telepei létesít. Az Országos Magyar Uazdasúgi Egyesület is mozgalmai indított a kendertermelés érdekében ós a kender termelést és egyúttal ;i kendernek kikészítését szövetkezeti utón célozza előmozdítani oly formán, hogy 5(10 kat. holdra termesztő szövetkezeteket alakíttat a gazdákból, kik államsegéllyel maguk létesítenek telepekel és a telepek szép jövedelmei is maguk élvezhetik egészben, Nálunk ilyen szövetkezel alakításába a termelők többsége nem ment bele. mindazonáltal érdekesnek tartjuk a gazdákra nézve és a kendertertermelés hasznának minél szélesebb körben terjesztése okából az I >. M. <i. K.-nek a kendertermelés érdekében kibocsátott, nagyfontosságú felhívásából a következőket közölni : Az i|»iiri földolgozásra alkalmas növények BSgyobbaaérrt termesztésére irányuló törekvéseink keretiben kiváh'i figyelmet érdemel a kender és len. Nemesük azért mert hazánk legtöbb vidékén meg vannak a sikeres termesztés előfeltételei, nemcsak azért továbbá, mert ma már a jéi minőségű magvar kender és len a külföldön is ismert I keresett árucikk, lianeni különösen •sért, mert a szövőipar nagymérvű nyersanyagszükséglete évről-évre emelkedvén, a terménynek jó értékesítése is biztosítottnak tekintendő. B ha emellett tekintetbe voszszük azt. hogy a gondos művelés révén kialakuló minőségi termesztés mellett ezek a fonalat adó növények tetemesen jobb és biztosab jövedelinezést nvujtanak, mint a gabonatermesztés, önként következik, hogy a gazdának a vetéa-forgójába ezeket a terményeket be kellene soroznia. Az idei tennél ismét esak atélöl tanit ki bennünket, hogy gazdáinknak az okszerű műveiéi mellett a kiegyenlítő termesztési rendszerre fokozottabb mértékben kell áttérniök, ha magukat oly sulvos esh.-tőségeknek, mint a milyenekei a kizárólagos gabonatermesztés felidézhet, kitenni nem akarják. Mezőgazdasági üzemünknek tehát saját jólfelfogott érdekében, szükségképpen foglalkoznia kell oly termények előállításával is, amelyek kiegyenlítő hatással vannak a jövedelmezőség mai különbözeteire. Da más, közgazdasági szempontból is van éppen a kender éa len elterjedtebb termeestéiének kiváló jelentősége. Fonó- és asövóipen cikkekben rendkívüli nagymérvű szükségleteinket a külföld gyárailed fedessük, — amelyek a mi pénzünkön foglalkoztatják esekéri sok eserre menő munkásaikat; holott \

tli ,••/. az ipar nálunk SgJ tekintélyei mérvfJ termelésre támaszkodhatnék, - itthon honosodna meg, nyújtvaaokeaer magyar munkásnak állandó, biztos keresetet és becsületei megélhetési. Addig asonban, emig a termesztés egy bizonyos tekintélyei mértékig biztosává nincsen, addig gyárak feláUitáeáról s/.é. sem lehet. Klsösoihan tehát, arról kell gondoskodnunk, hogy az országnak lehetőleg minden vidékén a kender- és ieUtelineastél a rendszeres termesztési agak közé beeorostsaeék b-s minthogy eszerint mindenképpen indokolt, hogy gazdáink figyelmét rátereljük a kiegyenlítő termesztésre legjobbnak kinálkosó kender és |.-n minél elterjedtebb művelésére s őket arra buzdítsuk, hogy a gahoiiatenneastéa bisonyoaoaök* kémese mellett ott. ahol a termesztési előfeltételek megvannak, földjeiknek a gabonatermesztés ahd kivont részét a kender, majdan pedig a len termeszt esetiek szállják, lilái' IllOSt kiváltjuk llli^'iuditaiii a mozgalmat arra, hogy a tömegesebb termeestéi minél kösvetlenebb eredményeinek elérése céljából az egyes vidéki érdekeltségek termelő szövetkezeteket alakitsanak. A foldmiveléaügyi ni. kir. kormány részéről számbavi -ndo anyagi segélyezés helyeztetett az egves termelő szövetkezetek részére kilátásba. Ennek folytán a termesztés fölkarolása iránt gazdáink körében kedvező hangulat nyilatkozott meg ilyen termelő teő vétke seték alakítására, de a tervbe vett szövetkezetek inindezideíg nem létesültek. Est valóisinüleg arra a körülményre kell visszavezetnünk, hogy az alakulandó szövetkezetek nem juthattak abba a helyzetbe, hogy egyrészt tagjaiknak a kórótermés idején annak é-rté-két kiűzethették volna és másrészt a kikészített nyers kender jó értékesítése tekintetében a kellő összeköttetést maguknak eleve biztosíthatták volna. A termesztő szövetkezetek megalakítására irányúiéi mozgalmat tehát az említett jelentekéin akadályok elhárítására kelUtl alapitaiunik s ehhez képest megállapítanunk azt, hogy asükaégképpen Budapeeten egy kenderértékelitéii központot kell szervezni, amelynek gondoskodását fogja képezni nemcsak az. hogy az egyes termesztő szövetkezeteknek 11 kédóbováltás idejére Szükséges pénzösszegeket fo|v ósit hatja, hanem az is, bogv a szövet k'-zet ek állal saját, üzemükben kikészítendő nyen-kenderkéesletek az elérhető legjobb árakon értékeaittetvén, az egyes t<rnies/tö asővetkeseteknek e szerint, esak éppen egyfelől a termés, másfelől a isabatoa kikéaxitéi tekintetében kelljen gondoakodniok. Hosszas tárgyalások után egyesületünknek sikerüli ezt a kiindulási alapot megteremtenie, s igy most már nincs semmi akadálya annak, hogy a termesztő szövet kezet ok lét esit t-sére irányúiéi mOSgslom a teljes sikert eiedménvez/.e. A termelő szövetkezetek létesítésére irányuló mosgalomba egyesületünk bevonni kívánja aZ összes érdekelteket ; tehát llelllcsak 11 termesztökét egyedül, hanem mindazon szervezeteket, testületeket és egyeseket, akiknek gazdasági helyzetük fellen,litése körül hivatásuk vau. Ebből kifolyólag Felhívjuk tehát egyfelől gasdakösőnaégttnket, másfelől az érdekelteket az iránt, hogy egyelőre a kendertenaeestő szövet kezelek alakításának elősegítésére elsősorban a termesztésre alkalmas vidéket és illetve területeket kijelölni, másodsorban ezen vidékek gazdái mik körében a termesztő szövetkezet a mai iskolák olvan me--/.e vannak a/, élettapasztalatuktól, mint a kreuzpolka a bosztontól, mint a krniiiplieukor a Kuglertol; pld. szegény l'ista hatvani ennek a zsarnok Mariskának nem tudi i de limaiul a harmadszor megismételt második alapvizsgán - a hitelt, - o, a l'ista. ki a cilinderétől meg a bajiis/.kölojétol le a eipujeig iniiideiit, ami rajta láthatéi, hitelbe vett VSgy varratott. Hogv magát a pénzt nem tudta definiálni, Istenein! azt értem; mikor volt neki pénze? Szóval mikor kimentem szobámból, a mama area. a hajsiito va-ak tn/esitese, a eigarei'a töltél lattara gvorsan kavarogtak a gondolatok lejtvskémben, ebben a fejecskében, melyről Balog — a ayelesdíata azt mondta, IIOL'V valóságos Titian fej, Mondta pedig ezt a teli ufaekoeaoruoakán, melyei ttőacnbaoii Atilla az öeaiea tánook éa illemek akadémiai tanára hat hetei tanfolyam befejetéiéül zaróvizsgaként adott. 1 I"gv milyen lebet egy Titian tej, azt nem tudtam akkor s ma sem tudom, hat megkérdeatem balogtól, a nyoloadiatától i — Aztán milyen a Tiaiáa tej'.' Hat amilyen a maga fejecskéje! — S az én lejem milyen'.' — Amilyen a fizuin lej ! Sattóhhi . . . E/. a láraalgái rémi tőén untatott, mar ^-;il azért is, uieit a végtelen archimedesi os ivart juttatta eszembe, abból pedig agyasat temmit aa tudiaui a lizil.a oran ; da Baerl érdeklődő kifejeaéai erőltettem arcomra, mert mar egy l\-ik polgá rista lány mik is el kell eukal tűrnie, sose tudja, kiben rejlik a ..lecndobolije " M il v t-n pa.v.ua t..g uieiiiii Italog ur '.' — k.-id.-ni. az ur titulust iróasp megnyomván, tudtaiii. hogy egy nyolcadika* diák a hetedik inemivbe képieli magát erre a eilnre. — Matura Után beöltözöm papnak. Oh a háláik.n! No de a dologra! A Tiaiáa fejemben azon nal ti-zlultak a gondolatok a reggel látottakra : ma nagv nap lesz n há/nál : itt lesz ebeden Kormos Kére ne, pénaügyi titkár, Elia Bénámnak designalt tilkos vőlegény jelöltje Elos/.or persze esak futólagos ismerőse, aztán hab udvarlója, kelőbb otthoni udvarlója, ekkor mar eljárt hozzánk s itthon is udvarolt in-Li, ina;d hü kísérője a tenaii pályáé s télen a jegén Vogul mikor már az egyik helyi lapban verseket is irt .Elzának" és ..Elzahoz!", ami egy pénzügyi titkárnál bisOayeaaS az őrjöng'! szerelmet jelenti ; ekkor mi már Kormost Elza vőlegény jelöltjének •aerettflb hinni. Peisze e/a k az előléptetések, nekiuik sok ebédünkbe, vnesorankba, uzsonnánkba, rengeteg borunkba meg cigarettánkba kerültek Arról peTeae nem is szólok, hogv Elzának sok édes BMSolyl kellett feláldoznia a haza, azaz a férjhczincnes oltal all. Ha Kormos itt van éheden, akkor nálunk a következő változások történnek: Apa mamát nem .házi sárkánynak". .nyelves harpianak" hívja, hanem „édes lelkemnek" : viszont apa ..a korhely, a kártyázó"-hó! .édes tiam" lesz; Elza a .délig alvéi, a regény-olvasó, a esalad atka" — a „kis Elizke" les/.; PÍBtS a .iniinlig bukó, az ősjngász, nz adósság winállt, a lump, a kai lyaspieler, a leiinv bolondito" - a .inalna kedveimévé" vedbk al ! Eu a .haszoiilalan, a dologkerulo, az anziksz gyűjtő, a ven leány, ki jobb lelt volna, ha nem születik, mert csak Bánját Vésiti gyors növésével" — a .kis Idiiska, lovnl szoknyás leányka" MBBBSk, lajli olvan ügyetlen iriilo, piruló km csitri lány, liogv MVarba jön, OB idegent lát, azért nem jelenhet meg az ebédnél vagv a vacsorán, ha vendég van a háznál. Ha Kormoa nálunk van, mosolygó arcok, nyájai tekintetek ; kedves, biaelgő, beoéiő szavak járják. Semmi harag, semmi diie, semmi triico, -cmmi perpatvar; az ajtók gyengéden tétetnek be. szóval Kormos valoeágoa .békeangyal" szerepet játszik nálunk ; csak éppen hogy repülni nem tudna, olyan kÖVér, Tudom, Elza se menne hozzá, ha nem volna pénzügyi titkár. További változások nálunk, ha Kormos itt van: Naca a cseled, a szolgáló — Natália szobalányává vedodik át. Nem mosogat a konyhában, hanem 6 hordja fel az ételeket. Elzáról reamaradl inelleskoienv l kéit elébe; — előzőleg jól meg kell moaadania; BKUidő vizébe otkolónt csepegtetünk, hogy ne erezzek rajta a kuiivhaszag. Találás előtt mamától órákat vesz, hogy kihez vígya el laőr a tálat, • nehogy előbb kínáljon a máriásból, vag) a SalátábOl, mint a húsból. Különösen lelkén köttetik Naca azaz Natáliának, hogy ha mama azzal biztatja a vendéget: — „Teasék ám venni, ne nézze, hogy kevés van a tálban, hisz vau iini még odakint!" s ne hogy elszólja maga', hogy - van az. ördögöt, már nekem se jut beliile! I>e nem senk Naca kap oktatásokat a gasztronómiából, hanem Plate is A mama a szájába ragja, hogy a pecsenyéből ne egvék sokat, mert különben nem !eai elég, hát ne produkálja, hogy mire képei egy jogasz gyomor Ebéd után majd jólakhatik a konyhában a maradékokból. — Apa lelkére pedig Ml köti a mama, hogv az ebédnél ne kapjon olyan mohon a bor utau, ne mutaaaa, hogy reszket a borért.