Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904
1904-02-07
megjelenik minden vasárnap, b/i-i k.-;i•.. ,iJókai \!«11J. i 889 ssam. Kiadóhivatal: Oehttmrc tlyula papirkereskedéet*, l-•'. t.-i Telefon isam 4i. Konzum-vásár és vágóhíd. Egy igazán egészséges és óletrevah •színe és városunkra nézve igen nagj inszonnal és előnyükkel járó len meg valósítása iráni indull meg a mozgalmi nálunk. Nem kevesebbről van ugyani: -zi'i. minthogy Pápa városa a vármegyt ámogatásávaJ konzum-vásárt és konzum vágóhidal létesilsen és állítson fel. Mult szombaton délután, a város lázán e tárgyban már bizalmas értekez et is \nli. amelyen Kolossváry Jó ssef vármegyénk főispánja is megjeleli és a vármegyének segélyéi kilátási); helyezve, melegen ajánlotta a szép eszmt felkiu*olásál és a nagy horderejű tervnél kiviteléi az értekezleten jelenvolt város og- és pénzügyi bizottság tagjainak. Főcélja lenne u Pápán lótesitendt konzum-vásárnak én vágóhídnak, melye egyelőre csak u sertésekre nézve tei veznek, az, hog^ Pápa város környékéi élénken kifejlődött iparágat, a sérteti hasnak Ausztriába való kivitelét, ameh t''\»'iik»''iit 2 900,1 NX I korona hasznú haji a vidéknek, fenntartsa, fejloszsze é minél inkább felvirágoztassa. Jelen k< rülmények közt azonban ezl lehetettéi volna elérni, meri uag\ ban bénítják ezei iparágai az állat-betegségek miatt elreit deli forgalmi korlátozások, a husvize gálatok nehézkes és drága volta, a meg bizhatóság hiánya a külföldi kereskedők TÁRCA. Múltból a jelennek. A .1' » |> ii i I. a |"> k" >' i e «I I i t ú i >• .i j i lila Qeltei Biru Vince. I. Harioa. Ec^ l s 49 iki IIOBV. I«ii-A:Ír tzázsdo* nlheKZélése Nnaieára voltunk kivezényelve I •ttitiL ,, T lett volna a/ ezrede-iink. d>- ő at szökött ti/, ellenséghez. • 'rnagyunk már rég Bet Vi.lt. A peraBosnokságol tebál nekem kelleti ál vennem, mini legidősebb kapitánynak, Mar tinin illik eeah szulgálati időre nésve voltam a légid «•Iii», miTt ép ckkoi léptem huszonegyedik élei évembe. Bevonultunk a köieégbe, A/ ezred úaalöjl trombita hars. .gas mellett vitte elültein ,i zas/Ii itató Kuy takái'Hiiitl volt a szállásom, hova a tálalt i» In itattam, mert hát a zászlónak aa ezred paranoi link laka-.in kellett lenni. Krkr/.t unkor kijött liriziua/dáiu, a lak ac* tisztelettel jelentet ti'. Ilogv i'li mehetek t'ivalil mert tiala valami líiró nevű kapitaux van hes/a tanulva. Momliaiu neki, beajj <tu vagyuk az. Ni ben a szállítókkal és Áruikkal szemben, a szállítók utánjárási költségeinek nagysága stb. Mindezen akadályok csupán a konzum-vágöhid felállításával szünti'iheu'ik meg. Midőnis a szállítók kiadásai nagyban (.•Hökkeni fognak, megszabadulván az eddig lizetni szokott tetemes költségektől és ami fő azon gondtól is. hogj a szállitutt Iliiét esetleg mm veszik át. Szükségessé teszi ezen uj intézmény létesítéséi még azon kttrülniénj is. hogy a nagyszámú husvizsgálatol és ellenőrzést 3- 1. messzeföldről ide rendeli kir. állaturviis is alig képes ellátni, ezeknek napi- és fuvardijail meg a vármegyei ebadó alapból fedezik, tuely, ha a sertések leölése nem koncentrál tátik egj kiiiiziini-\ágóhidnn. idővel teljesen kimerül ós a vizsgáló orvosok összes költségeit a szállítók lesznek kénytelenek fizetni. Ann nem hogy fellendítené, de egészen tönkre tenné ezen szép fejlődésnek indult iparagat. Ha azonban meg l^sz a konzumvágóhid, "tt oldsón és könnyűszerrel ölethetik !«• és vizsgáltathatják meg állatjaikat a szállítók, melyhez inéoazon előny is járulna, hogy a konzumvágóhiili in leülés eéíjából bárhonnan szállíthatnának sertéseket, még állati betegséggel fertőzött és emiatt zár alatt levő helyekről is. gyol néaetl a jámbor rác atyafi, i lehogy nun akart bitéit adni szavaimnak, I'i II. in i» volt osnda. Oly kopott voltam, mint egt armer reisender. Attilám zsinórjáról az arany levőit kopva, r a u í s I a g'-utu feliamerbetlentágig ngvoo gyűrődve, szakadva, • eeismám ii t"lto* volt Bíaony így nézett ki gyaktaa a isegénj bonvédtiaat 1848-ban. Fehérneműnkkel ii rtgy voltunk mini a példás//, mondja: egyik i teatea, másik a k <• 11 «• n Hanem azért Nasica összes liólgyku/.óratége kiállt a sandánkra, - hogy nem haragudtak rank azt barátságon mosolygásukról bisvásl követkestetliettllk [regényem Varga Pists különösen eg) gyönvörft teremtésre figyelmeztetett, ki a templom aj t..hun allilogált. Valölian lieillel volna üoreggióMailonuaiiak, rác-paraszt kia.lásbin Végre meggyőztük legényeimmel há/.tga/.dámat kilétem felől. Mikor pedig megmagyaráztok neki. hogy aa eared zászlója in at ii háaábaa log •áradni, teljesen meguyugödotl » alázat..- ssolgáIlatkéssséggel vezetett izobámba, mely eléggé tis/ta és tágas volt » ott nllt. rác szokás szerint, az a|tó háta mögött egy kiesi hordócska, tele töltve a híres láe-iiriniissel. Még alig Beatem jól kórill az nj stallasomon, midőn aituiuoti félénken ksmogtatott \alakt. Másik főcélja még az is az uj intéznénynek, hogy a szállítóknak állandó \i\iteli piae biztosíttassák a külföldre a conzum-vágóhid és vásár felállításával. VIil>ől azután az is következik. hogj városunk állatvásár forgalma és ezáltal tz idegen forgalom is nagy mérvben un élődnék. Városunk ós \ idékéuek közérdeke eliát valóban ki\ ánja ez intézmény megmegvalósitását, tekintve, hogj a kun Etim-vágóhid létesítésével a városi csak i|\ esekély összeg terhelné, mel\ számba *em jöhet azon előnyök mellett, méhek i városra és a polgárságra haramiának ós hog^ a kereskedő ós iparos, a termein ós közönség cgvaránt nacv hasznot huzna abból. Más magasabb szempontok is kn vetélik azonban, hogj mindenáron lett: süljön ;tz uj intézmény. Eltekintve attól, hogy városunk vásár forgalmának növeléséből mily nagy előnyök származnak, a sertés konzum-vásárok a Dunántúl, de a külfölddel szemben is mértékadóvá tennék városunkat s az uj intéz iném t és ha a húsfeldolgozó ipart fejlesz! jük, az kiinduló pontja lesz a konzumvásárnak, meh annál szükségesebb meri a húskivitel lesz az uralkodó irányzat ós gazdasági életünk eme átalakulásának alapfeltétele éppen a konzum-vásár ki fejlődése. — Szabad — mondám. — A/ ajt.i la-san iclinilt »• belépeti rajta s a templom ajtóban látott Lányka a Marion, házigazdára H. .1 Bátortalan hangon kezdett -/.nini, az ajtónál állva maradva. (ios|i,.,hiie kii|iitáni'i, ÍM haragudj envin. apádra. Enyim apad jó ember. A magyarokat sacn-t ni nagyi ni. Hangja remegett, mint aj szfisl nseaget ü hangja, ha s -z. % l sl el kapja. Megsajnáltam szegényt, I lessel kínáltam ine^. de nem fogadta el s csak ailt os-zetett kezekkel, nar.^. fekete szemeit kérucg emelve ram. KII bistositottam, hegy nem leaa sem atyjának, -''in neki bántódása - mikor tudtára adtam hogy rácul jol értek - kissé beszélni i- tudok, örömmel rohant hozzám n megcsókolta a kezemet - könynyedén ugrándozva hagyta el a a/.ubát. Ket beiig voltunk Na-ieán. Bpp induláaunk el&ti volt, sste fáradtaa lértem Mobámba. Ar. ..r-zemeket sollaui viasgálni At Voltam tátva a hideg SSOtöl Iparkodtam mielőbb lefeküdni, hogy másnap kofái indulhassunk. I.egéiivem l'ista titi.ktcljes arcoal rakuagatta li.iliiuiii.it Minden tárgyon talált igazítani .ami Tudtam, hogy valami lurja az uldalat.
