Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-10-09

is minket, fiatalabb nemzedéket az a kötelesség, hogy csüggő.lotlenül egy napot sem mulasztva, szolgáljuk Pápa városának jövendőjét. Nem !>aj. lia mindig akadnak is csúfolódók. Nem baj, ha kicsinyei gáncsolás! is látunk. Hót esztendővel ezelőtt tettem fogai hlllitat. hogy buzgón ÓS becsületesen fogom szolgálni e várost és polgárságát és ma is felemelt fővel merem, mint független ember mondani, hogy: állom szavamat most és a jövőben is, amig tisztelt polgártársaim is ugv akarják. (Baranyay beszedi.) Czillapultával • lelkes éljenzésnek, mely között Hegedűs dr. beszédét befejezte,Baranyay Zsigmond pártalelnök emelkedett fel és a vá» lasztéi közönség nevében a következő beszédet intézte a képviselőhöz: Nagyság >s képviseli ur.' Mikor az >rsz..g\ tilési kénviselö beszámol, kétféle dolgot »égez. Egyrészről teljesíti alkot mán ."os kötelességét, más rémről negbeosük választott, akik öt bizalmukkal tiszteitek meg, 8 tiíikoi választó kerületük mandátctuátreá bízzák. Elismeréssel vagyunk mindkét irányban, beszámolója megtartásáért köszönetünket nyilvánítjuk. Mikor ezdott I felkértük nagyzá gi.-dat. hogy Pipa város mandátumát, mely ak kor gacdáusn volt, fogadja el i programmbe-1 széde megtartására elbivttik. a választó polgárok közt hangok hallatszottak, hogy hogyan lehet a mandátumot ilyen tiatal emberre bízni! Majd a programmbeszéd megtartása után a lelkek megnyugodtak s egyik választéi polgártársam, akire most is rá tudnék mutatni, azzal fordult hozzam: r

még is jól megválasztották az urak a képviselőjelöltet, nem hiszem, hogy olyan derék ember legyen!" Választó közönségünket meglepte akkor jelöltjének liatal kora ineilett tanúsított nagy készültsége, higgadtsága l zásziajat nagy sikerrel vitte győzelemre. Azóta eltelt hét év. uagv idő egy ország politika életében akkor, ha a politikai vizzonyok ziláltak, márpedig Magyarország politikai életének ege ez iilő alatt nemcsak, hogy tiszta nem volt, hanem folytonosan felhők jártak azon. Nagyságod a nehéz időkben is megtartotta azt. amit nekünk Ígért, szolgálta hazáját. szivén viselte választókerületének érdekeit s ezért nem esak az országgyűlésen v ivott ki magának elismerést, de öregbítette választóinak bizalmát is, aminek kifejezését láthatja választóinak azon szép szamában, kik kessámolójZ meghallgatására Oessejöttek. A beszámoló elmondása közben, ott ahol a gazdasági kérdésekről van szó. hallhatta nagyságod, hogy az önálló vámterületnek itt is vaunak hívei. Nem csoda, hisz Magyarország olyan szegény, annyi terhet visel, hogy végre olyan akeiéuéd is jobbulást vár. ami talán ellenkező eredményt hozna. Annyi bizonyos, hogy azt a viszonyt a melynek alapján az osztrák-magyar-monarchia fennáll, ugy. ahogy van. Ausztriával való ugy nevezett házasságunkat * .kan szeretnék felbontani. Hat az igaz. hogy ha már így nevezzük a viszonyt, olyan házasság ez. mely akkor jön létre, ha egy gazdag családnak nincs térti örö-[ köse. a beházasitássid elfogad szegény férjet is. csakhogy a vagyon megmaradjon. Hát persze az Ilyen Miinek nincs valami jó dolga, kénytelen a felesége nvelvén is beszélni, munkájának gyümölcse amellett, hogy parancsolnak neki. a felesége családjáé. K mellett mi a térti joga?! Amit tőle el Bem vehetnek, megmarad nála a productiv erő, a vitézség erénye és még valami amit a viszony nyújt, ha nem lesz is gazdag, de szegénységet jobbléttel cserélve fel, Ilyen ami állami házaséletünk, mi vagyunk a beházasodott saegény férj, Ausztria i gazdag ssaaony. A hásasság felbontható, mégis kérdés, hogy házaspárunkat felbontsuk-e. már egy ^bizonyos, hogy most is szegények vagyunk, de ha Ausztriától külön válunk, jobban leszünk szegények. Aztán van még ami a sok bajok között vigaszul szolgálhat. A lel Iliászé! örök törvénye szerint S családból származéi gyermekek az apa nevét viselik. Mar is emlegetik Lajtán tul. hogy a monarchiában a V ezetoszelepit Ilii Vls/.szük. S ijiios, ez min ugv vau. de a jelek azt mutatják, hogy nínOS messze az idő teljessége, amikor ez megtörténik, de semmiképpen sem agy, IM Ausztriától elvaltunk. Nagyságod 7 esztendős képviselősége alatt míg egyrészről izorgalmaaan munkált azon, hogy mindazt ami az ország javára szolgál, elérhessük, másrészről mar eddigi működésével bebizonyította, hogy szenvedélyek, indulatok által magát n. ni vezetteti; midőn ezért bizalmunkat ujabban is kifejezzük, egyben kívánjuk, hogy a jo Esten áM.is.i kisérje utain • politikai önzetlen működése h< SZOn áldást hazánkra. Isten éltesse sokáig! A nagy ováoióval fogadott beszéd után a beszámoló-ünnepély hivatalos része véget értés a választéi közönség barátságos lakomára ült össze a teremben. i Üdvözlő táviratok. Képviselőnk beszámolója alkalmából a szabadelvű párt végrehajtó bizottsága Sült Jóasef elnöklete alatt értekezletet tartott, melyen agy* hangnlag elhatározták a miniszterelnöknek és az országos szabadelvű pártnak táviratilag üdvözlését. Kővetkező szövegű sürgönyöket küldték el: Nagyméltósága Utói Tisza István miniszterelnök urnák (ieszt. Dr. Hegedűs Lóránt orzzággyüléai képviselőnk beszámolója alkalmából a papai szabadni vüpár! végrehajtó bizottsága bizalommal üdvözli Nagyméltóaágodat és hazafias működéséhes sikert kivan Sült Józsej. pártelnök. Nagyméltósága Báró Podmaniozky Frigyes urnák, az orza. szabadelvű párt elnökének Budapest, Hegedűs Koránt orsz. képviselőnk besazVinoh'ija alkalmain')! őszintén üdvözli Nagyméltóságodat és az orsz. pártot I pápai szabadelvű párt végrehajtó bizottsága. ,S7/// József, pártobiök, Ez üdvözli! soiokra Háró Podcianíoaky viszont a következő távirattal v aszóit ; Nagyságos Sült Jóasef pártelnök urnák Pápán. A Hegedűs Lóránt képviselőnek pártunké egy kis pihenése, szórakozása legyen, de szellemi munkál nem is tud végezni. Ni'in akarjuk kereskedőinket a illetőleg a főnökükéi azzal vádolni, hogy nem bírnának kellő érzékkel alkalmazni íjaiknak szellemi nevelése eV a művelődés (erén való haladása iránt. Séd kell, hogy legyen érzékük, mert minél műveltebb elem tölti be a kereske dek fontos állását, annál használhatóbbak, annál életrevalóbbak és annál megbízhatóbbak. Ks ez éppen it főnökök érdeke. Gyakorolni kell a humanizmus! ;iz alkalmazottakkal Bzemben. Legyen minden főnök io-azi. gondos nevelője, barátja alkalmazottjának, akivel együtt érez. Ne építsen a főnök rideg válaszfalai maira és alkalmazottja kiizé s ne tekintse magái valami föld feletti lénynek, amikor leereszkedik annyira, hogy alkalmazottjához szóljon. Adni kell alkalmat, módol ós idői arra, hogy az alkalmazót! magái önképzés utján művelje, tanuljon és hogy minden nmbiciójá! abban lelje, hogy művelt, derék és hasznos tagjává legyen a társadalomnak ós a magyar kereskedő világnak. Az érintkezést ne osak a szűkebb értelemben vett üzlet körében keresse a főnök az alkalmazottal, hanem künn a társadalomban is. Legyen vezetője, irányitója, ugy a műveltségben, mint a nemes gondolkozásban, de méga lelket nemesítő szórakozás keresésében is. reppen ezért nagyon fontosnak ós üdvösnek tartjuk városunk kereskedő ifjúságának mozgalmát, melyet helyzetük javítása érdekében indítottak. [gazságosnak és méltányosnak Ítéljük azokat az indokokat is. melyeket mnlt vasárnap tartott gyűlésükön előadtak, melyekkitűnő tagjának beszámolója alkalmából küldött , liek setnilli lilás eóljtlk IlitlCS ós llelll is meleg üdvözletet alegazivélyesebben viszonozza|lehet, mint emberi mivoltuknak kietnePodmaniczky, orsz. nártelnök. A kereskedelmi alkalmazottak. A mai társadalomnak uélkülözhetleii. éltető eleme a kereskedelem. Ma már tűi vagyunk vagy legalább is tűi kellene. hogy legyünk azon állásponton, hogy a kereskedelmet ne egyenrangúnak tekintsük a más foglalkozási ágakk.il. Igenis egyenrangú, BŐI hazánk felviiágozását, haladását, anyagi javakban való gyarapodását nem is remélhetjük, ha Kereskedelmünkre nem fek-i tétünk Bulyt s ha nem igyekszünk, törekszünk arra. hogy kereskedelmünk minél magasabb fokot érjen el, hogy a külfölddel is fulvehessUk a versenyt. Természetesen, ha ezt a célt elérni akarjuk, akkor föltétlenül szükséges, hogy művelt, magában bizó, önálló gondolkozású nemzedéket neveljünk föl a kereskedelmi életpályán, amely nemcsak kenyérkeresetnek tekintse ezt az életpályát, hanem szakmájában sok tudással fölfegyverkezve élethivatást tiiltsi'ni be e téren. l>o mit látunk és tapasztalunk e tekintetben. A szó szorosabb értelmében vett kereskedő ifjúság u yszólván a legcsekélyebb szakismerettel kerül be néhány évi inaskodás után, segédnek valamely üzletbe. Ott aztán robotol korán reggeltől késő estig. Kste aztán kimerülten elcsigázva, fáradtan dül az ágyának Mi km' szerezze meg ez az ifjúság- u kelléí szakismereteket, a tmlást. a műveltséget. Talán a vasárnapi munkaszünet alatt y Hiszen akkor kell, hogy lése, a magasabb műveltségre való törekvés és a jövő biztosítása. Mimi olyan dolgok, amelyek miniden nemesen érző ember rokonszenvére , érdemesek s amelyekért való törekvésükben mindenkor szószólóik leszünk, ha nem lépnek túl a kellő határon és ha nem tévednek olyan agitacionális utakra, amelyeken már nem követhetjük. Ilyen értelemben tehát üdvözöljük kereskedő ifjúságunk mozgalmát , Városi ügyek. A kenilerkészitó-Kjár ügyében, mint. halljuk, f. hó 14-én szűkeid, kört! értekezlet l.sz a városházán. A nagy értekezletet pedig 21-én tartjak meg, melyre egy miniszteri kiküldött, mint szakközeg éi az orsz. gazdasági egyesület titkára is kilátásba helyezte megjelenését. Villainvilágitás u városházán. Mult hó óta már a városházában is villamos korszak uralkodik és az összes hivatalos helyiségekben a praktikus izzó-lángok hintik a világosságot. A közgyűlési tanácstermet egy csinos csillár disziii. mely öt lánggal szé.rja majd a villámfényl s téli délutánokon tanácskozó városatyákra, A polgármester szobájában pedig egy ;i águ csillár függ a plafon közepén. t'j UteaS/lilllO/ások. JöVÖ év elsejétől kezdve uj utcajelzo táblákat kapnak utcáink, a hazak meg uj izáffijslaő táblácskákat, mint .•zt a közgyűlés már korábban elhatározta. Ennek okából a tanács felhívta a rendőrkapitányt annak bejelentésére, hogy hány és minő s/.ámu jelző táblácska szükséges a házakra.