Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-08-28

tekintetben igen nagy aiabásnoak Ígérkezik. S mi liissziik. li"g*,v Ugy rántsunk, mini megyénk, sől a körülfekvő megyék lakossága fül fogja keresni a csarnokokat, amelyek a Dunántúl ós kies fekvést! nagy vidékeinek iparát H mezőgazdaságai foglalják kicsinyben magokban. Az. bogy a rendezőség a kiállítással kapcsolatban az 0. M. <i. E., a Ma g",var < íazdasziivetséo; és az Országos Agrár kongresszus ülésed Veszprémben még e hóltan megtartja, mindenesetre ügyes éa elismerési érdemlő céltudatos rendezés. Különben az e<rész kiállítás rendezése dicséretet érdemel s amint az előjelekből látjuk, sikerülni is fog,- és szivünkből kívánjuk is. hogy mindazon jog-os remény ésvágy, amil ugy a derék rendezőség, mini Veszprémmegye lakossága hozzáfűzött, beteljesüljön mind s ezmi kiállítás egyike legyen azon eseményeknek, amelyek hazánk ipari s mezőgazdasági föllendüléséi láthatólag előmozdították. Zs i. nem lehet Pépe ojon letethet! még inkább fő-utcánkat kút Néhány szó utcáink fáinak ápolásáról. XIpokbaa hallottam vánisiink egy szülöttétől, ki szül,Kvároeál több mint litisz év látta. Imgy Ittiszk szép sétaterére, de oldalon díszítő fasorunkra. Mindezekben telj eaen igazat adok világlátott földünknek. Non mondhatnám azonban, hogv létesített ültetvényünk ápolása ás gondoaáea körűi valami nagv szakértelmet árulnának al az BITS hivatottak. Evek éta figyelem fo-utcánk johartáinak fejlődését. Ks tavaszonként amily örömmel remélőn azok leveleinek fábadását, épp <>lv szomorúsággal győződön meg arról, hogy számos oly la. melv egy evtizedny i élet után hivatva volna utcaink díszéül és a köaönség réaaéra árnyat adó sétahelyül szolgálni, minden, a nagv közönség előtt megmagyarázható ok nélkül beaátinteti életműködését, elszárad. I gyanezt a folyamatot látjok most a nyár köaepén beállni táink agynémelyikén, melyeknek levele sárgul, majd mintha gutaütés érte volna, elhal. elszaladásának minden okára reámutathatnák ez. alkalommal, de mint a la neveléshez és ápoláehoa némileg érté ember állíton, hogv Iáink tömeges pusztiilásának oka. szaz közül kilencven esetben, azok felületes gondozásában lejlik. Ültetés idején nagyon helyesen, minden egyes titeára ültetett fat elláttak az arra hivatottak — háromszög alakban készített farácaOZattal, melv nagyon alkalmas a tát külsó sérülések ellen megvédeni. Kilátták továbbá • J

Vit karéival, melynek célja az volna, hogy a fát i. nagyobb szélviharral szemben megoltalmazza. A mi esetünkben pedig a fa mellé vert kart'i Bem hogy szolgálatot teljesítene a fa körül. I hanem inkább annak veszedelmét okozza. Szabály ugyancsak, hogy a karónak nem szabad hosszabbnak lennie, mint aminő magas a fa koronájának kezdete. Szabály továbbá aa ÍS, hogy a karéhoz ugv kötözzük hozzá a tát, hogv annak kérgét I különösen ha nagy szél fuj a karé le ne dörzsölje. Kzt megakadályozandó tehát a köteléket "/. alakban kell a torzs és a karó köré- fonni, sót ha ezen eljárás egyedül ueiu látszik célravezetőnek a karó és a fa érintkezési pontjai közé, a közvetlen súrlódás meggátlására, rongy darab erősítendő. Ennek ellenkezőjét látjuk egyik-másik városi tanknál, hol a karo felső vége a koronába nyúlik és a főágak közt szokszor bélig haté sebet okoz, egy másik esetben nődig • fa törzsén látunk helytelenül alkalmazott karo okozta tátongéi sebeket. Ily stdiek mellett még szerencse az. ha a ta életerejénél fogva azokat be képes lnggesz; teni. bár tejbulésébeii akkor ia meggyengül, de gyakoribb eset az, hogv a karos porral, tüsttol. kedvezőt len talajviszonyokkal és más egyéb bajokkal kuzk gyengíteti ta igy az rákos , idő és élettevékenységében megi sebekel nein képes beforrni • llajiihisba menvén át, a fa élete is áldozatul esik. Mindenesetre föltűnt a nyár kezdetén a sétáié közönség előtt az a néasaerűen ragadós. lenyes máz, mely juharfáink leveleit bevonta. Aki az ily levelet közelebbről megvizsgálta, észrevehet t e azt. Imgy a h-véd | o i ia kaján, apm puhatestű állatkák mozognak, melyek a levél nedvét szívogatva, azzal táplálkoznak. A levél felületén mutatkozó méaaaard bevonat ezen tetvek testének váladéka, melyre az édességet kedvelő legyek és hangyák is szívesen rájárnak. I>e hogy a levéltetvek juhai Iáinknak nem jédtevöi, azt most a tetvek eltűnése nyomán észlelhetjük, megsárgult és hervadó levelű Xem mondom azt, hogy tönkrementi fáink fáinkon. A levelek idöelötti hervadásál és száradását ugyanis ezen tetvek okozzák, lllelyek nyár elején millió számra lepték el Iáinkat és szívogatták annak nedveit Padig de egyszerű lenne e bajon is segíteni. Nen hallana egyebet tenni mint azt. Imgy midőn a levéltetvek fáinkon fellépni kezdenek, azoknak lombozatát dohány lúggal 1

1haiiatmmal vagy petróleum emulzióval, vagy rovarporhói - jtvrét tiviim készitett oldattal msg perui etessük. A petróleum emulzió és rovarpor-oldat készítési módját minden kertészetet illető könyvben megtalálhatjuk: az ahhoz szükséges petioletimot, illetve rovarport pedig minden tüszerkereskedésbeii megkaphatjuk. A t hanatont azonban már csak hatósági engedélylyel dohányna

gytőzsdékből Pápán a kertészeti egyesületi öl i szerezhetjük be 1 kilogrammom dobozban 2 K-órt. Ha egv hektoliter vízbe ebből az anyagból 1—'2 kilogrammot veszünk, képeeek vagyunk ily százalékos oldattal a tetveket fáinkról egyszeri, esetleges másodszori utállpelllietezéssel elpiiszt Ham. Talán különösnek tetszik az olvasó előtt, Imgy én a táink megmentése érdekében az előbb leirt pepecselő munka meghonosítását elhajtom. De az, aki méltányolni tudja áfáknak a klímára és egészségre kiható kedvező hatásat. aki tud gyönyörködni a szivet, lelket üdítő zöld lombozatban, akinek árnyas utcáink megmaradása szivén fekszik, nem fogja sokalui azt a csekély kis kiadást, melyet fáink permetezésével járó költség okoz, különösen nem. ha meggondolja. Imgy a világ nagyobb városaiban Budapesten, Parisban, főleg a kiállitások alkalmával egy darab faóriás megmentése érdekében nagyobb pénzösszeget fordít ot t ak, mint amennyibe kerülne nálunk az egész főutcái fasor megpermeteaéso. /;/(/(kiötlő. Iskolai értesítések. A pápai állami polgári leányiskolában s beiratáaok az 1904—1905. tanévre saeptember hé 1. 2. és ;i-án történnek <l. e. 9-től U-ig aa igazgatói irodában: d. u. e napokban a fölvételi-, pót- éa javító-vizsgálatok. A tanév ünnepélyes megnyitása 7-én lesz. A polgári iskola első osztályába szabályszetüell csak oly tamilét léphet be, ki életéllek tl-ik évét letöltötte és kinek az elemi iskola negyedik osztály a szamára ki-zabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit bizonyít vánvnyal igazolja. A polgári iskola felsőbb osztályába bevehető minden oly tanúiéi, ki koránál fogva az ba kérdeztem. De gondolkodni nem tudott szegény. Knie fogy atkoz.is.i v al magyaráztam eleinte magamnak • magábavoiiulásal. a többi gyermekek elkerülését, Taniias előtt, vagy t; nitáeköaben, mikor társai játszottak: o gyengéden forgatta palatáblaját. Mintha mi sem volna körülötte. J'ai.tvesssőjével folyton házakat rajzolt táblájára Kzen alkotásaiban ol-olgyony ö| kódot t. Egyik nap nagyon meg leintett elégedve az erednénynyel, I'ala v essziijét letéve, egészen liekipirulva SZellllélte alkotását. Nagy otl tetszett lieki. CsU* dálkoaásom tetőpontját érte el, mert Jancsi átszólt a lányok oldalán lévé szomszédjához, Léi si Katdmz. — Xézd-e Tat i: . . . Ugy-e ssép? . . . — Szép. Jancsi, szép! . . . Igazain szép! De láttad-e az én bubámat? Teiiuap hozta a van sahnen a rseárrul. — 11a' lám — Mutasd med ! . . . Kati elővette az alsószoknyúja zsebjéböl a kis piros szoknyás fa babát, melynek kezeit, lábait lehetett jobbra-balra forgatni, Jánosi kimetes/.tett saenekkel nézte,azután meg szánakozva kérdezte: — Nem ssíl majd? .... Kél oeavalod a teasít, med a lábát? . . . Xem a' ez nem tud sírni! . . , De megígérte a Vera n-néni ura. a SOgorOBB, hogy ha majd nagy lessek, akkor olyan is leaa, amelyik sírni tud. Ugyan! • • . Aztán najd annak olyan fényei ruhát. Selyemruhát varrok, amily en a birétiiénak van. — En med majd csinálói lift i ház.sat. nul én tümives lessel, ha majd bajssoin is less. mint a N.i' i luityámiiat ! — Oh! én bírónő leszek Jancsi.Tndodannak legszebb ruhája van. aztán azt minden ember eléreti ám. Tennap is mikor biróék előtt lapdáatan .i birójéb Trénaüével, aztán iura ment a jegyző ur, aztán inegál a birémév al besaégstni az uti aajtéi mögött, aztán azt mondta neki: .Ne bolondoaaéh mar! Úgyis togygya, hogy jobban szeletem, mint az .letemet." Aztau látod. BSeg is csókolta. . . . Az én édes anyámmal is beszél mar nemcsak a jegyző ur. hanem a plébános ur. meg a tanító ur is, aztán egyik sem csókolta meg. Azt nem szereti más. csak én, meg az édes apám, mert csak mi csókoljuk ung. - Hát a bdónét iné 1 sst bt i mindent i. Tati? . . . Azs olyan idén jó? . . . Mel a tanító ur azst molita. Imgy csat azstsselcti a jó Isten, med mindent l is, ati initidid jó. — Ohóó! . . . Nem jéi biz a biróiié! . . . Nein am' . . . Mer engem megvert a múltkor, mikor megdobtam a libáját. Imgy a mienk elül ne egye el az einiyivalot. Aztán még azt is Ígérte akkor, Imgy elveri a lábam, aztán olyan sánta lessek, mint a tarka libája, amely iknek eldobtam a lábát, ha négegyaaer bántón a libáit, hát miink gyüiiuek oda a Mieinkhöaf . . . — Hiszen attól azst elvissi az öldöd! . . . Ili. hí. Iii. Iii. hí! ördögi . . .Jancsi! . . . Jancsi, az ördög szó kiejtésénél szinte sápadtan, tátott szájjal, meredt széniekkel barnult Katira. Morzongásszerü félelem vonaglott egésa testén végig. Kati nagyhangQ nevetése magára vonta az os.zes szomszédok figyelmét. Fölcsillanó, kíváncsi szemekkel nézlek Jancsira és Katira. Kati két szava: _t irdög- .Jancsi- ismétlődött a jelenet hatása alatt ajkaikon I vidáman adtak tovább a szálló igét: .A Csurai Jancsit, ördög Jancsinak hívjuk." Itt csődöt mond minden paedagógia. Mind csak a gyermekek malmára hajtja a vizet. Maguk között Csurai Jancsi mindig Ördög Jancsi marad, Szentül hiszem. Imgy ezzel a névvel küzdi át az életet saegény Ördög Jánosi,