Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-08-14

Ezen körülmény figyelembe vétele mellett a tényleges csökkenés ezen címnél 2188 k. 61 fillért tesz ki. III. o. A változó jövedelemnél a rovatok nagyobb része csökkenési mutat.— igy a helypónzjövedelem előirányzata Bzállitandé volt 1500 korona val. a marbalevelek utáni jövedelem 4'HI koronával, s a voll mail. vám jövedelme i2<H) koronával. Ezen címnél végeredményben 2055 k. •'{!» fillér csökkenés állott elő. JY. c. A rendkívüli jövedelem 1200 K emelkedést ntutat, a fogyaszt, pótadú és a különféle rendkívüli bevételek emelkedése folytán. A f. ó. közmunkaerő-összeirás alapul vétele mellett a közutak fentartási költségeire fedezetül előirányoztatok 8453 k. <in 1'.. a mely összegei a szükséglel teljesen felemészti. A szükségleti résznél a vaszari és böröllőj utakra az íiti bizottság által évről évre előirt munkálatok teljesítéséhez kívánt összeg vétetett Bzámitásba, a tiililii utak fentartására pedig a fedezetből még fenmaradt összeg vétetett, mely a szükséges munkálatokra elegendőnek mutatkozik." Érdekes, hogy mi mindenre jut a város pénztárából. Igj : Közigazgatási kiadásokra 89092 K 50 f., adókra 5170 K. kölcsöntörlesztés é's kamatfizetésre 36553 K 85 f., tanügyi kiadásokra 4<i4i>4 K. városi színházra 1840 K, jótékonysági kiadásokra I2!*IHI K. Közegészségés tisztaság-ügyre 9880 K. utcavilágitásra 18000 K. járdák-. Uttestek-, terek fentartása és fásításra I44ÖI K 86 t. tapolcameder es hidakra ÜIHI K. épületek fentartására Ü4IHI K. gazdasági kitdásokra 4ö4<i K. katonai kiadásokra 1800 K, tűzoltás-ügyre 2850 K, Községi idóleirásra .'{."ÜHI K, különféle kiadásukra 3292 K ön l'.. rendkívüli kiadásokra Í~IHMI K. A legnagyobb tétel a közigazgatásra, a legkisebb a tapolcameder es ludak fentartására jut ; nagy tételek HIiák iii'-liánv •orr*, kedvei nőni lejjebb s/álliUIIH a/, igényeket, • elhataroata, bogy mi a II. smtályon utazunk, • cselédek pedig • IH-on jönnek velünk. - Tudod, fiam, nem méhed Okel slkényeaetni, oebogj követelők legyenek. Kél hal múlva mái mindnyájan a III. leetályon utaztunk, s mikor a harmadik hél is •liniilt, anélkül, hogy a ZöM gróf laerelme napvilágot látott volna, kedves nőm élénken keadetl érdeklődni a rác oa kupék tarifája iránt. Végre, a negyedik heten, a saerkesstői űseiitfk között, iiie^|iilla11*'>tt

um a saensáoiói oimel: A zöld gróf szerelnie! Az üzenet enonban, melyet, némi tulaáaaal tiaelgőnek is vehettem, osak károm ssóból állott egéss terjedelmében, a követkesőkép hangsotl: — Nem a gróf söld. Ku mull tudom, kérem, hogy mit érthettek /alatt? Ások a tóvárosi hírlapírók néha olyan svarosán fejesik ki magokat. I*e miesért mégis felutaztunk a fővárosba, Budapesten első dolgom voh a novellái semélyesen elvinni sa egyik tekintélyei hetilap serkesstőjéhes, hogy magam olvassam tol előtte. A eserkesető, nmikor megmondottam neki, logy kéziratot hoatam,roppant eaiveeen fogadott, még a kölcsöntörlesztés ós kamatfizetés; szé|i summa jut az iskoláknak, a jótékony célokra, az utcák világítására, járdák, utak. terek fenntartására és a fásításra. Legnagyobb emelkedést mutat az előirányzat a közegészség- és köz* tisztaságra fordítót! kiadásoknál, lakisi-Mi a tűzoltásnál. Nagyon kedvező tünet, hogy a rendkívüli kiadások i'iHHiu K csökkenést mutatnak. A fedezetre szolgál a |iénztári maradvány 1788 K <il l'.-rel. az állandó jövedelem 70.016 K 36 l'.-rel. a változó jövedelem 52.141 K 05 f.-rel. rendkívüli jövedelem 51.642 K 02 l'.-rel és a községi adó 11 ii.7sr> K 07 t-rel. Legnagyobb a csökkenés a pénztári maradványnál; esőkként még a változó jövedelem és a községi adó is. míg a rendkívüli jövedelem emelkedett. Ez a szám Ilin.), óvi költségvetésének általános képe. A költségvetés közelebbről a közgyűlés elé- kerül és a képviselőtestület, meg vagyunk róla győződve, a legbehatóbb tárgyalás aki fogja venni, de he fogja ismerni, hogy az reális alapon nyugszik és igy annak megszavazásai semmi sem fogja gátolni, amit egyébiráni modernen fejlődő városunk erdeke feltétlenül meg is kivan. Glosszák egy cikkhez.*) A .Pápai Lepok" f. ávi .'it ssnmábas egy eikkeesks jelent meg az amerikai kivándorlásról. Mi annak az értelme* Felhívás keriogőre, vagyis jobban nraadvs reklám a kivándorlásra? Vég so les bibájs s meri kásás kárdáeéuek, hogv sokai besséiiick. Kokat Írnak róla, KŐI tenni is akarnak, ile nem ellene, áanom mellel te. A nevezett cikk írója is ugy latszik propagandái akar csinálai a kivándorlás mellett. Vagy sem ss, smil • Kíssler cégről ir'.' . . . „A férfiak uaeg nősülnek, s nők férjbe! mennek • ss otthon levőknek ntikőlteágct küldenek*

1 . . . irjs Ilái perase laiuden gyerek megnősfil • iskolakötelesek férjhes mennek, Immrstes mi előttünk is. Jakó óriási erkölcsi hanyatlásban v in a/ sraerikásás óta. Uásasságtörás, *i Kiadjuk <* .ikki'!. hái sssal mindenben ssorel nem értünk • egyik leg-kösetebbi szambán meajegyse» miket nn-ií is li.ffjnk tenni. Szt-rk. leültetett, sőt egy tinoin szivarral is megkínált, Mikor ssonban benyúltam aasebembe, kivettem a novellát, és élőké ssületeket tettem 1 fölolva•áshoa, a laerkesstó aggodalmasan nésetl rám. iniiitlia balsejtelmei támadtak volna. Baabadkérnem,miről ssól aa s kézirat? Ks a saemfivegén át, gyanakodva pislogott téléin. — Novella, kirem. Címei A aöld gróf •eerelme, A hatás leirliiit.itlan volt. Az én emberem fölugrott Hitéből, nekem rohant, és első dolga volt n szivart visszavenni tőlem, pedig már éppen rá akartam g) ojtani — Hogyan? ön z<">l<I gróf szerelme eim alatt in novellái i! Ml kOlöUÖS V.lll el.

Inn ? Hogv lehet eg\ innen megütközni? Akkor kritizáljon az ur. ha végig hallgatta Ks olvasni akartam. Megálljon! snerenosetlen ifjul Látott már ön eletében szerelmes zöhl grófot? Ennyi joggal aal is kérdeahette volna tőlem hoo\ nincs-e nálam véletlenül egy csörgő kígyó. Szolnoriiaii kelleti bevallanom, hogy esak azt az agyat nem láttam még. A saerkesstő diadalmasan mosolygott. Hát amolyan kösönséges söld grófot lááott-ef gyér kgyilkoeság, lopás, botrányos kihágások nspirenden vsunak náluk. Tessék "masni 1 pápai iiolgsltirtfiág, vagy kir. járásbíróság iktatókönyvét, minden lapon találhatni a jakén ha/atiallan s irkölostelen elem viselt dolgairól. Ali meg talán nem gondolja cikkező, hogy a gyertyák és egyeli ifferáli tégelyével • hfist takarni lebessnn. Nézzen utána s kérdéssé meg mi okból kapott .lakó Bseodőrséget. Risonyárs elmegy a kedve a diese« kedésiől. Tud-e s kösbirtokoeeág és bimpárssaftos SÖskereeoti társaság viselt dolgairól, akik panamát akarván másukon keresni, magukat kevertek hajba. Hát azt tudja-e, hogy a volt jegysőjük miért került Lipótmesőre, vagy Iliiért védekezett egyik másik mi égvén al»lakoa át fegyverrel as amerikai isellemtól teiltet) jákóiak ellen? Diosekedve emliti fel, Imgy mennyire ragaszkodnak az edes szülőföldjükhöz ri a niiísik helyen ..leigázott" lielvzetről beszél Minden furfangot és liiiueutsagot kitanultak azok már H szűknek nem az iga elöl, hsnein a megtorló igazságszolgáltatás é» büntetés elől. Kérdéssé meg oikkiró, oikkének lUgsIinSSÓját, nem igazé ez V Mert en tudom, hogy ó minden tudománya és képzettsége mellett sem képes a heUzetet megítélni; ssos 6—7 hónap óta, mióta .Iákéin tartózkodik S/óknck a liadkötelesetiség elől, becsapaak akit lehet és kimenekülnek ; fiatal egyének eonoukinátueban élnek ott, mert itthon nem lehet. Kiveszett belőlük minden erkölcsi érzés, liccsulet és szemeiéin. A mísepénsek es gyertyák nem bi/onvitanak semmit. Az. olssi hrigáuti is áldoz és fogadalmat les/ ha Madonna megsegíti •'.t gaztetteinek elkÖVeté-íélien. A gazdasági helyzetet igen megnehesítí a/ igaz a kivándorlás, de ez mind semmi az erkölcsi Karral szemhen, amelvlvel megmetélvezik magukat is. másokai is Ne hivatkoslék kérem a l.'il) ezer korona ba leküldött pénzre; ssámítsa ki ötssás kivándorló menuyit vitt i.i magával, a „leigázott helyzetből" egyenkint HU K. Útiköltség ennen. Azokban a jóképű jakoi svábokban sem lángol, mit elbibei nekem cikkíró, a hazas/eielet, akik idehaza v annak, inert gyűlölik a magyart éppen sí amerikásan köveikestél-ea, beért aztán még gyermekeiket se igen szorítják az iskoláztatásra, meri magyarul kellene lanolinok, SSt pedig ok nem akarjak s inkább SSáS meg száz kor. pénzbírságot fizetnek. Az ö apáik nem -/ere/tik véren „e drága hont- s min is sokat törődnek vele a 200 évvel ezelőtt bevándorolt idegenek késő ivadékai. Imiink azt mi is, mások is, hogv •••/ smerikiisásnsk lakon az a halasa lett, • iiiit a I" légnél az izgató szerek szoktak műveim. Elkövetnek mindenféle gssságol • kiszoknék Amerikába. Hogy sátán hasajönnek aa bisooyoe, meri otí nem születtek s sokszor a legnagyobb Est olyan hangon kérdc/.tc. mintha a kölönseges söld grófok esak ngy ualndgalnannk IS 111• i111. inint H tarka kutyák. Kérdőleg néztem rá! Mir ugy ériem, hogv aöld grófot szc•elein nélkül ? i llyal sem láttam. Hát akkor, hogv mert ön róla tárcát irni? Ss meg akarta nyomni a oseugetyü gombját. Kinek aa embernek igaaa van. Levoltam ujtva. Klilicn a pillau.illiaii azonlian tekintetem íz iroaaatalra tévedt, ahol Ohnetnah sgyik reeénye hevén. Az roll a oinas „Pierre lelke." \ ad öröm cikázott föl arcomon. Meg vagyok nentve! Váljon a/, ur! avval a oeengetyüve] s negragadtam a kezét. Mit gondol? és t'öl.ettein a könyvet az íróasztalról. - - Láttaá »linei valamikor a Pierre leikél ? Az én emberem kesdte magát kényelmetelliil ifcZIli. A Pierre lelkétf .. A/i hiszem, hogy mm. Iliit amolyan kösönaégeelelket, Pierrre n'lkül, lalolt-e? Nem hisz-m Hebegte zavarodottan. Ks ii nyomorult mégis regény! mert