Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-01-31

XXXT. évfolyam. Pápa. 1904. január 31. 5. szám. PAPAI LAPOK l'apa táros hatóságának i'» több pápai I pápa vidéki egyesületnek wafTálMllatt közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség : Jókai Mór-iitea M9. szám. Kiadóhivatal: Qoidberg Ovula pspirktrtsktdese, Kő-tér. Telefiill-sz.'illl 41. Felelős szerkesztő: KÖRMENDY BÉLA. Klöti/.etések és hirdetési diiak a lap khnlóhivataliihiiz küldendők. A lap ára: égést '-vre \2 kor., félévre ti k . negyedévre II k. Kirves szám ára 80 lillér. A csatornázás kérdése. Mult számunk e helyén rámutattunk, hogy városunk közegészsége éa köztisztasága szempontjain >l mennyire szükséges és fontos vízvezetékünk mellett, a város csatornázási kérdésének sürgős megoldása is. K kérdést illetőleg igen érdekes cikket olvastunk a ..Magyar városok közügyei" óim alatt folyó hó elejével megindult s kitűnően szerkesztett, uj szaklapban, Farkasa Kálmán kir. műszaki tanácsos kiváló tollából. A nagybecsű cikkből közöljük ;t következő érdekes dolgokat, melyeket egyben me legen ajánlunk városunk hatóságának és intéző köreinek szivits figyelmébe. .,A csatornázási szükségessé teszi a lakot! területeken összegyűlendő házi szennyes vizek, valamint az emberi és állati ürüléknek gyors és tökéletes eltávolítása; ehhez járul meg, a nagyobb forgalmú utcákban a csapadékvizek levezetése is. Hahár e követelmények jogosságát bizonyára senki sem fogja elvitatni, mégis, ha tekintjük országunknak e téren való előrehaladását] ;

l/

t rendkivül csekélynek kell minősítenünk. Ugyanis a törvényhatósági joggal felruházott városok közül 16 még- rendszeres vízvezeték hijján van: egységes csatornázása |

»eiliga 26 közül csupán Budapest, Fiume. Arad, Győr és Kolozsvár t. j. f. városnak van. A 108 rendezett tanácsú város közül megfelelő vízvezetékei csak 17-ben találunk, csatornázása pedig épen csak Késmárknak, Szombathelynek és Besztercebányának van. Ezek valóban elszomorító adatok és varosaink lakosságának egészségi így i. tisztasági és kényelmi érzékét igen sötél színben tüntetik fel. Igaz ugyan, hogy számos város foglalkozik ezekkel a kérdésekkel s az utóbbi évtizedben az irányban több terv is készült, melyeknek a keresztülvitele részben már folyamatban van. részben pétiig- közgyűlési határozat tárgyát képezte, mindazonáltal a mozgalom eléggé élénknek nem mondható és — habár csak ritkán, de mégis — találunk olyan városokat is. amelyekben a rendszeres vízvezeték és esatornázás létesítése a többség állal szükségesnek nem tekintetik. Vannak továbbá olyan városok, ahol az ilyen müvek keiyszUilvihetőségéd technikai okokból lehetetlennek, vagyaiig; leküzdhető nehézségekkel járónak tartják: végül a legtöbb esetben a város szegénységét tolják előtérbe, mondván, hogy az ilyen művek költségeit elviselni k éptelenek. Hogy a vízvezeték és csatornázás a városok reális szükségletét képezi, az bizonyításra nem szorul és olyanok előtt, akik az ilyen müvekkel bíró városokban laknak, csaknem megfoghatatlannak tűnik az. liog

r

y ezek ne egyáltalán lehetséges. MII városi élet A bűzös árnyékszékek és pöcegödrök undorító kihordása, a rothadó tartalma az utcai folyókáknak és a vízvezetéki es más szennyvizeknek stb. mind oly jelenségek, melyek a csatornázás hiányának elviselhetetlen következményei és amelyeknek el* hárítására törekedni a városi hatóságok el in ii | a sz t h a t a 11 an köteI e^ség-,.. Hogy a vízvezeték és csatornázás létesítése sok helyen lekűzdhetlen technikai akadályokba Ütköznék, azt elfogadhatatlannak kell kijelentenem. Nem ismerek olyan várost az országban, ahol ez a körülmény beigazolható lenne. Az ÖSSZes hazai városokat lehet vízvezetékkel ellátni és csatornázni ős az «• téren speciális szakismeretekkel biró technikusnak feladata a kínálkozó módozatok közül megjelölni azt, amely a kérdés megoldására, ;i helyi körülmények mérlegelése után. a legalkalmasabb. Hogy az ilyet) művek létesítése a városokra elviselhetetlen anyagi terheket róna, az. véleményem szerint, a legritkább esetben allhat meg. Az országban eddig létesített vízvezetékek és csatornázások pénzügyi szempontból is többnyire előnyös befektetésnek bizonyullak és olt ahol a műveket nem nyereségre alakult részvénytársaságok concessióban, hanem maga a város építette meg. ott a lakosság a vízvezetéki TÄRCÄ» Te t>ag? az én éHes madaram. Je vagy az én édes madaram, fényes tollú, álmatagon szálló. Sohse hittem, hogy, ami leköt, jí kezemben lesz egyszer a háló! Te vagy az én mámorlehelő, Jqgó-b;rngó piros rózsaszálam. Sohse hittem, remegő virág, Jfogy valaha itt pompázol nálam ! fönn az égen jár a téli hold. Kergetőzik, a sok /ürge jelleg, Kandikálnak a kis csillagok, %ád nevetnek, engem irigyelnek.J(add takarorn el a szemedet, féltő, tiltó, hevülő kezemmel, forr a vérem, hogy ha belenéz Jrfinden/éle csiri-biri ember.' j^nctus. Dani bácsi mesél. A T á p ,i i I. a p ei k" t á r < ;i j a. Mondjon valami jót Daai báoail - -zóli liicHelkcilö boMUtkáa bingon a pajkos kis Halapi Laake,Bodrogi Dániai táblabírói ranggal,rokkantsági állományi* helyeteti törvény aaáki biróhoc, a Itelvi jogáaavilág „Dani bátyám"-jáhos, — Ej, ej hugoin - mondja indignálódva az oreg hallott mar tőlem rosszat is. meri most ágy meghagyja, hogy jót mondjak'.'! Dehogy, dohogj Dani báoail bixelgetl a kis hiuaág, kinek minden alkalommal oda volt bigygyesatve egy darabka tekete angoltanáéi majd a homloka közepeié, majd finom hajlású orrooskájánt, majd pedig ásókra termett ajakára. A jelenlevő törvéayaaákiek várakasásteUns árosai néztek Dani basáira, aki kémlelve tekintett korul, hogy kire kerítse a sort A hölgyek elpirullak a lurkássd nézéstől VJSSgálÓ Intői volt az öreg s6l meg a lei fiakon is mutatkozott a zavarnak Inzonvos jele. Nem IH esoda, hiszen Dani báOSinál mindig olt volt raktáron valami helyi érdekli szalon gorombaság, mit olv morstotrsmáltó modorliaii adott elő, hogv lehetetlen volt érte neheztelni. Alltirő korombaa - kezdi az öreg járatos voltam egy el,.kilo. je ksvéobbá vagyoaos < uh ...u:. i Megkönnyebbülve lélegzőitek tél a jegyzők es gyakornokok, hogy ina az allnrakra jar a rud. Termésostesea nem a papa borvirágot orra l Bem a gömbölyű msms knnolin korszakié•! való bájai voltak okai vtzitelgcteseinimk, hanem egv aranvos, szőke Imlia. Szerettem <>i hiitionnyolt éves szivem teljes hevével, szerettem a. mi . . . uo unt is mondjak, hogv nektek prózai világ az ifjúságra mutat fogalmatok legyen szerelmem inélvseL'ei'l. szerettem jolihan, százszorta joblian, mint egy gyakornok a sonkás oaaoaaákat — szólt ham báosi, kösbon ravasz szetultuiivoritassal Fazeka- I.ajesi l'ulig piruló gyakornokra terelvén a Ügyeimet, a ki a világért eea koearasta volna aaam ha valaki négvszer egTináiután kínálta is sonkával. Eleinte osak Vasárnap mentem tolvtatá az öreg a poharak 6osatOSSndölesS után később szivem sugallatát követve emitoitöki vizittel kurtítottam a ttillioszszil hetet. végre a maiua s/ues etigi'ileltnéból mindennapos lettem a haznal. Marillámnak szintén nem volt ellenére a anlog. Sokszor, nagyon sokszor iiiegisnitteltuk az Slsfl idSS szerelmes Csókot, melyet itt is blZollvát'S Htm osak a Fsdák San nótájából ismernek . . Itizonv nem ' akar protestálni hangos derültség köahen a kis Laake. Hanem pntksslsból is" - kerde korusliau a kudvet b'jtlaoou kapva-kapó fMaarag,