Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-05-22

I'AI'AI LAPOK i:»04. május L'2. fejére. <le érintsétek Illeg szivüket is. Ha még meg \an bennük a sze­retet bunyó parazsa, hada lobogjon fel, tüzes csókjától lobogó lánggá, mely he­ragyogjs az egész mindenséget. S ha világosság leHZ ismét, ha ta­vaszi napfény arany sugara behatol a szi­vek sötétségtől nyirkos üregébe, akkor talán boldogabban, megelógedettebben fognak az emberek a fényes templo­mokba sietni, mint most. midőn samla szemmel, imádkozás közben mérlegelik egymás öltözeti'! s erkölcseit, B akkor magasabbra fog felszállani a tömjén il­latos füstje, s a szeretet hatja át a zsol­tárok dallamát, mit igaz szívvel, való érzelemmel röpítenek az Alkotó fényes zsámolya elé. Rendezett tanácsú városok szövetkezése. Hazánk rendezett taeáosn városai, Zalaeger­szeg kezdeményezésére — fejleestésflh, az uj vá­rosi törvény megalkotása, a városok anionéin iájának körvoiialozása és függőt lenné tételt', nyomasztó pénzügyi helvzetük szanálása, a tisztviselők szol­galati pragmatikájának létesítéM s egyben anyagi iielvzeluk rendezése eél|aból mozgalmai indí­tottak Akciójuk annvira ebire haladt, hogy IZOOI­b.iton nag\gv ülést tartottak Bpesten, amelyen az egviittmüködes megkónnv i tesc és egyÖMtaiO t'-le­lenek elősegítése céljából megalakították a Ma­gvar Varosok Országos Saö V • t aégá I •V gyűlésen hetvenöt város képviseltette magát nagvobbara polgármesterével éa azon l'apa várOM részéről Mészáros Karoly polgá ringsteriink i­részt vett. (ivülés" Után testületileg tiszteleglek a miniszterelnöknél, akinek kikérlek támogatását Melegen üdvözöljük a mozgalmat és varosunk ér­dekében is kívánjuk, bogy alkottassek uj városi törvény, mely a r. t. varosoknak tágabb hatásköri és tóbb önállóságot biztosit Egyben pedig szanál tassék mielőbb a városok nyomasztó pénzügyi helvzete és rendeztessék egy óntctülcg a váfoai tisztviselők javadalmazása is A nagvgvüles lelo­lyása ki)Vetke/.o volt : A gyűlésen \' á r h i d y Lajoa, Zalaegerszeg polgármestere elnökólt. Megnyílójában ismertette azokat a bajokat, melyek a városok fejlődésének én felvirágozasának Htját állják ugy kulturális, uiint gazdasági téren. Kz.ek a bajok — ug\mond — kétfélék: olyanok, amelyeknek orvoslása önma­guktól függ. A varo>ok rossz anyagi viszonyain. a községi törvény elavultán, a váro-i tisztviselők sauvaru helyzetén esak a kormány és a törvény­hozás segíthet. Kllcubeu mi segíthetünk azon a bajon, hogv egymást nem ismerjük és ninesen köztünk kapocs, amely az érintkezési kö/.\ etiieué. I>e egvik bajnál ep ugv. mint a másiknál az >ilBÓ teltétel az, hogy tömörüljünk, hogy iisszelartsunk és megalakitsuk azt a afta&s szervei, amely az együttműködést és az egyöntetűségei vni hívatva létesíteni Ks ennek a szervnek megteremtésére gviÜl ma össze ez az értekezlet, amelynek mun­kája elé az egész ország városi tisztviselői kara jogos < árakosással tekint I.oyass Zsigmond, nagyváradi i h loinér­tiok, a nagygyűlés előadója sziilali fid az éljon/és­sel fogadott megnyitó ntán, Lovasa, aki az egész iiiozgaloiuuak a Iulajiloiikép.'iii kezdeményezője, a következő határozati javaslatot terjesztette a gyű­lés elé, melynek többsége azt el is fogadta. ..A rendezeti tanácsú városok orsz. érte­kezlete kimondja, hogv a városok közös ér lekéi­nek kölesöoös láinogatása, ftasihangisios együtt­működése, másrészt pedig a városoknak modern irányban egészséges es egységes fejlesztési I­jabol ugv az uj városi törvény megalkotása, mint ezen törvény alkotásával kapesolatosaa a váro­sok autonómiájának szabatos kőrvimalozáaa és kellő imidoii való ffeggetleané tétele, a varosok nyomasztó pénzügyi helyzetein yeló sürgős segj­lés, 11 valósi tisztviselők részére a Szolgálati pragmatika létesítése s egybea a városi liszt­viselőik ayomaaató anyagi helyzetének roiektsése, iniiii a y.oosok legszembeötlőbb lmjainak orvos­lását szükségesnek tartja; ennél hathatósabb eszközlése, egvotiielü előkészítése végett elke­rülhetetlennek tartja egy központi szervnek meg­alkotását, mién is a rendezeti tanácsú varosok eres. szövetségét, mint a varosok önszhmigzatns együttműködéseink és egészséges fejlesztésének központi szervei megalakít |a s igy a lentebb említeti bajok orvoslására irányuló s a főbb irány el vehet magában foglaló konkrét javaslatok, valamim a szövetaég als|«sal>ályaiaak sürgős ki­dolgoza-a és beterjesztésével «-gv |ö tagból álló hizoiisagot biz. meg, melv nek tagjaiul Brassó, Kger. Kszteie,,,,,, Ifló, Makó, Miskol,-. Nagy­kanizsa, Nagykároly, Nagyszombat, N\iree\haza, Szi-nles, Szepsisz.entg. oigy, Váe. Zalaegerszeg és Zenia varosok polgármestereit megválssztjs es megbízza ezen bizottságot, hogv kiegészíté­sére K Ii e II Qynla orsz. képviselőt és I.óvass Zsigmondot kérje fel. A gyűlés végén elhatározlak, hogv test Öle­ti leg tisztelegnek gróf Tisza István miniszter­elnök, bel ügy-miniszternél és az. értekezlet tagjait n képviselőházba a miniszterelnök ele M ajesk v Béla, Nyíregyháza polgár mesterre vezette Tisza d u I órakor fogadta a depntáetót, amelynek szénioka a korinanv elnök jóindulatú támogatásai kérte, kifejtvén, hogy rendezett laaánsn városok tisztviselői bizalommal remélik anyagi helvzetük­nek ál kuni lag vaké javítását, annál is inkább, uu rl most mar az otsz.g muiden tisstviselője törvény­hozási iatáskedés révén jut jobb helyaethea. Gróf Tíaai Istvao minissterelnök válássá­bau kijelentette, hogv nem zárkózik el a mgos követelések elöl. A rendezel i tanácsú varosok tisztviselőinek hely sete vei eddig nem foglalkozott. de reméli, kogy még a nyár folvamáu módjában lesz kidolgozta!ni egy erre vonatkozó törvényjavas­latot s ezi a l |remim efnőkéoek megismerés és az észrevételek sMgtevése céljabői meg lógja küldeni. Rovás. Lapunk több ízben irt fi­gyelmeztető sorokat BITÓI, hogy a vá­ros fontján átvezető aszfaltmakadám nt annyira rohamosan gödrösödik, hogy azt a tapasztal) lassúsággal nem lehet soha kijavítani, meri ahány foltozás! el­készítenek, tíz annyi romlás támad he­lyette. Miután más városokban, Imi kellő közvilágítás van, éjjel is szokták az uta­kat javítani oly utvonalakon, melyeken nappal nagy a forgalom; kérdezzük, hogv Pápán a villám világítás melleit Meni lehetne és lielll kellelie-e llg\ aiiazt tenni? Ajánljuk e sorainkat derék pol­gármesterünk figyelmébe. Vasútállomásunkon a pályaudvar azon pontján, hol a gépek szónsalakját ki szokták tisztítani, a középsinpár kö­zölt van egy nyílt, mély ós hosszú árok. I >e ez, éjjel a nagyon hiányos olaj-vilá­giiás mellett, főkép mivel azon a pon­ton egy magas oszlopon álló pislogó lámpa van. teljesen lálhatallan, észre nem vehető. Ea ha éjjel a pályaudvarra berobogó vonatok hossznak és az árok mellett kénytelenek az utasok a vasúti kocsikból kiugrálni. Isten csudája, hogy a semmi veszélyre se gondoló utasok az oii tátongó, mély gödörbe egyenként bele nem esnek, nyakukat ki nem tö­rik? Mivel Pápán a közvillamvilágitás azért rendeztetett he. hogy akinek szük­sége van ni. annak jó világítását hasz­nálhassa : kérdjük, hogy miként Szom­bathelyen is van. nem lehetne-e Pápán is a pályaudvart ivlámpákkal bevilágí­tani és a jelzett árok miatti veszedel­mekéi ez által elhárítani? Vagy talán, ha elmúlt is a sztrájk, egy-két utas ki­törheti a nyakát? Ajánljuk e sorainkat az állomásfőuökség és a szombathelyi [izletvezetőségnek is fhzyelmébe. Az Ugod-vadkerti fürdő. Érdekes indítványt tárgyalt a vá­rosi tanács folyó hó 17-iki ülésében. Az indítvány közérdekű voltánál lógva meg­érdemli, hogy arról e helyen is meg­emlékezzünk. Ugyanig derék és agilis geri pókot, mit aztán minden ceremónia nélkül nagy deliciával nyersen fogyaszt el pár narancs k tsérétében. Tehát Olaszországban vagyunk. Mégpedig Baraooae Al-Colognebau, a jó, megboldogul! Kossuth keltjében, hol a kedves emlékezetű Ihász. Dániel ezredes igazgat valamit egy uvib'i jáz­min-bokron. Mellelte fekszik egy óriás fehér ko inondor. Kz a „Jószág", a .Kossuth kutyája". Ihász munka köaben dudorász. ..Kitárom reszkető karom, ölelni földedet . . . u s aztán át­öleli a jázmin-bokrot s egy könvet törül ki sze­méből. A jázmin Pátkáról valo. Mint pici „ huj ­tás"-t hozta magával, mikor egyszer régen-régen otthon volt. Kedves sógornőjétől kapta, Ihász Jáuosnétól. A kis bujtás gyökeret vert, a/, ide­gen hon földjében s miudeii tavuszszal illatos virágokkal örvendezieté un-g az öreg hadlit. Most is az ob-lés után oly biztatón integet tele, mintha mondaná: „Mi megértjük egymást, hisz. egv anya­föld szülötte vagyunk." Igy besaélgetetl egy­mással a száműzött, bujdosó bonti és a kis virág Tav olabb hangzik, mini uv egsipooaka hangja, a „Repülj fecském" nndodiája. K/.t meg Ihász betanított pacsirtája lűtyilli, a .. Ilati/.i." • A ..Jószág- nyugtalankodni kezd. Füleit legyezi. Egy nagyot mordul a kertecske ajtaja felé rohan. Ihász hiába csitítja öt. A keltajtó kinyi ik. belép raji egy „magyar ruháé" alak. Magas, erös termei, szolid, jóságos tekintetű, kék szemekkel, fekete bajtuzszal, ha­soiiszinii körsaakállal Vállán ametiszt gombok­kal ékesített lékele asz.l ragáii-préines bunda Fején sastollas kucsma. Igazi ősmagyar nemesi tlpUS Midőn belép, rászól a kutyára: „Jóeaág! te bolond ne ugass, jer ide kutyáin!" Ks az oktalan állat tán megártó, hogy gaadája nyelven szolnak hozzá, elkezdi farkát csóválni, majd ba­rátságosan ugrál a jövevény körül s örömtel­jesen .szűkölni'' kaad. Kkiizbeii Ibas/, is előjön a bokrok közül s meglátván a vendágat, örömmel felkiált! — Ml szél holdon itt, édes VinOS öcsém Nem telsz, hogy magasa aa a vad állal ? Nem én hani bátyám. Nem bántja ez a becsületes magyar emberi. No im-g hiszen kollégák vagyunk Otthon ugy hinak bennünket, bogv .Kossuth kutya- felel a magvat ur — Isten hoaotl hát édes tiain, folytatja Ibas/ s a két jó barit egymás nyakába borul, aztán sirnak-sirnak keservesen l'gyaiiiui sírni való van azon, hogv egv ma­gyarember Kossuth kutyáját kollegájának nevezi;' Kzt „ma- már nem érti senki. Kn pedig ..most már" meg nem magyarázom Egyik mellékút ón magas, robusztus ter­mei ii ŐSZ félti közelit a két ölelkező jcdcil.il télé. Majd hoaaájuk lép • mindakettói átöleli forrón, éraésteljesen A sirók az ölelésre b-l­i iádnak s maguk előtt látják a nagv Kossuthot. A niagvar ur nem tud szóhoz jutni a meg­hatottság miatt. Csak fogja, szorítja a nagy ember ke/.et. Kossuth is meg van hatva, szemé­ben könv ragvog. De legelébb erőt veaa ma­gán s Ihászhoz fordulva igy szed: líiz.oiiy édes Ihász barát um, nekünk már • az öröm is fajdalmai okoz. lie aaárt bál csak mégis örüljünk. Bíró barátunk ma vacsorára aa én vendégem les/, önök majd kibeaaélgethetik magukat holnap is . . . (Sántán Kossuth átvette a vendégsaeretd niagvar házigazda szerepét Vaesora után Ihász­nak igy szólt Kossuth : Most pedig mutassuk meg Bíró bará­tunknak, hogv uiiként s/oktuk mi ilt Talián­országban megöntözni a kertjeinket Mindhárman kimentek a kertbe int külön-

Next

/
Oldalképek
Tartalom