Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-01-24

XXXI. évfolyam. Pápa, 1904. január 24. 4. szám. PÁPAI LAPOK Pap» város hatóságának ••«. több pápai s papa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség .lúkai Mór-tit. a ilf.lt. szám Kiadóhivatal: Qotdbarg Uyula papiraerealmdáae, F8-tér. Telefon-szám 41. Felelős szerkesztip ; KÖRMENDY BELA. Klőlizotések és hirdetési dijak a lap kiailól. ataláhuz kiiliiemlük. A Up ára : egész évre l'J kor.. félévre k-, n< h .'Jévre II k. Egyet szám ára 80 tillér. Városunk fejlődése. Semmi sem mutatja jobban egy városnak fejlődését, mini a közintézmények, első' sorban persze a közegészségügyi, azután a kulturális intézinéin ek célszerű létesítése, megteremtése. Városunk, büszkén hirdethetjük, kultúrintézményekben oly gazdát;. hogy e tekintetben bármely dunántúli várossal bátran felveheti a versenyt Van számtalan kiváb't tanintézetünk, melyek a serdülő ifjúság nevelésének és képzésének nehéz munkáján a legsikeresebben fáradoznak. Vau számos derék, tudományos, irodalmi, ismeretterjesztő társadalmi körünk es jótékonysági egyletünk, melyeknek működése szép eredményeket mutat fel. Van csinos színházunk, sőt a legutóbbi időben egy szépművészeti múzeum felállítását is tervbe vették intéző köreink. .Jól eső örömmel konstatáljuk azonban, hogy a közegészségügy terén is nagyot haladtunk előre az utóbbi évtizedben. Hatalmas vízvezetéki müvünket méltán irigyelheti bármelyik város. Most meg ismét egv nagy lépéssel ment előbbre városunk, midőn a közés magánvilágitás eéljaira és az ipari munka szolgálatára megteremtette a világítási és erőátviteli villamos nagy müvét, aminővel nagyon kevés város dicsekedhetik. Ezen nagyszabású uj intézményünk létrehozását, a város Ügyeit vezetők ós intézők előrelátó, bölcs gondoskodásának szüleményeként kell, hogy tekintsük. Ks a legnagyobb készséggel meghajtjuk az elismerés zászlóját, a nagyszerű mű megteremtői és derék városunk előtt egj aránt. azt kívánván, hogy az ahhoz kötött s/.rp remények be is teljesedjenek mihamarább, a város és lakossága javára. Azonban, igen tisztelt városatyák, itt még Dem szabad megadnunk. Égető szükséget képez, a pompás villamos ós vízvezetéki mű mellett, a csatornázás kérdésének sürgős megoldása. Mert egy szép fejlődésnek indult és egy szebb jövő elé néző város, mint a mi Pápa városunk, kell. hogy fokozatosan mindig előre fejlődjék, a modern hygiénia követelményei tekintetében is ós nekünk is akként kell berendezkednünk, hogj a város lakosságának egészségi érdekei megóvassanak, hogy ennek folytán ittlakásuk és tartózkodásuk, minél kényelmesebb, gondnélkÜl • alo legyen és ami fő. városunk közegészségügyi tekintetében ne essék kifogás alá. Ha mindezekről kellő időben gondoskodunk, elmondhatjuk, hogy megtettünk mindent, amivel egy modern értelemben vett város tartozik polgárainak, azok és a saját jóléte és boldogulásának előmozdítása érdekében. Mindent meglehet teremteni, csak erős akarat és kitartó munka kell liozz.i; és mindent meg kell teremteni városunknak, ami a lakosság közegészségügyét vau hivatva szolgálni. Ilyen sürgős megoldásra váró kérdés pedig most nincs is más nálunk, min: a város csatornázásának ügye. mely nélkül modern, előkelő város nem is képzelhető. E cikkünket -/ebb buzditó szavakkal nem is fejezhetnők be. mintha idézzük Éhen Gyula orsz. képviselőnek „Városaink" cim alatt irt érdekes cikkének záró sorait, melyek ekképen hangzanak : „Igaz, hog\ a közintézmények töméntelen pénzt, körültekintő gondosságot, kitart.i munkát és ernyedetlen figyelmet igényelnek. Me elvégre az Isim sem egy nap alatt teremtette a világol ; S itt az ideje, hogy teljes erővel és lelkesedéssel induljunk neki az alkotás és kiegészítés nagy munkájának, mert erre nem pusztán a humanizmus hivő szava, hanem egyúttal a liazaliui érzés öntudata is kötelez, ha méltó liehet akarunk elfoglalni a uyugot-eUTÓpai kultúrállam ok díszes sorában. Tisza István gróf koimányelnükünk komoly Ígéretet tett az iránt, hogy a városok által teljesített állami feladatok kártalanitásaképen megkapják azok a borital- és busfogyasztási adókat. íme, e ténj nyel egy bő anyagi forrás nyílik meg a városok előtt, melynek évi jövedelmeiből okos és célszerű beosztás mellett lllegvaGyógyulás. A ,.t' á p a i Lapén" eredeti t á r r .1 j a. Irt! N

»«y Gyula. Kicsi igénytelen tahiban történt, amit elmondandó vagyuk, Igénytelen kis viskókból állott az egész helység, csak a leányok, aktk ezekben a viskókban laktak, azok voltak laépek, csudalatosán szépek. Kgyik szebb, virulóbb a másiknál, <ie mégis \alainennvi között a legszebb volt Török Martha. Alig volt még |s éves. Karcsii tennettt, szőke, selyemhaju. Szeme egv-egy darabja izolt a kék tirinainentiiiiinak. A szülőit ínég gyermek korában vesztette el és gyertnekeszével nein tudta átérezni azt az égető fájdalmat, amelyet az édes szülök halála okoz. Nem voltak fájó emlékei, csak mosolyogni tudott. Az óreg nagyapó vette pártfogasába az árvát. O nevelte fel, ö őrizte figyelemmel. Szerette is ót Martha igazán, de azért szerette a falu legszebb legényét, Kovács Sándort is. Már gyermekkorukban megszerettek egymást, abban az ártatlan korban, amikor először kezdett Sándor a Martha aranyszőke hajában gyönj őrködni. Amit a két gyermek először egymás iránt érzett, csak barátság volt : az ítju SZÍV legtisztább S/.eretete. 1 te 1111 k. • f az évekkel együtt a sziv érzelme is kinyílt, akkor ez az érzelem nem volt már barátság, több volt : szerelem. Az a vadszőlővel befuttatott lugas ott a házikó előtt, az volt a találkozó lelv minden alkonyatkor, amely szelíden takarta el őket a j kíváncsi szemek elöl. Itt ülnek együtt minden este. A legény halk.in susog oda annyi saépet, annyi édese!, amire olykor-olykor elpirul a Mardia szép arca. Azt aztán persze meg kell ismét fehéríteni! Sándor erre is kész. < »datapas/.tja laza-, szerelemtől ittas ajkat Mariba orcájára, de minél jobban csókolja, annál pirosabb lesz. Kzeii aztán jót nevettek mindketten; tetszett nekik ez a gyerekség, hisz. még oly fiatalok, oly boldogok voltak . . . Cifra Julis tiatal özvegy volt Haja adtát, mint az éj. ajka piros, mint a OSeresnye Bomlottak is utána a legények; akárhány Inadta volna mindenét egv csókjáért l>e Iliikor neki Kovács Salldor kellett. Anllej, Kovács Sándor, édes lelkem, nein állana meg egy szóraV — Akar kettőre is! — Azt mondják, mióta Török Martinival jegyben jár, nem is akar más szemébe nézni. — Mondják? Hát akkor igazuk van. l'gy sem gyógyul meg attól a nézéstől senki. — Ks ha én gyógyulnék meg'. A Sán hu összerezzeni erre a hangra. Fölemelte szemét .Julis kigyulladt arcára, egv uak a kedvéért, állt ki minden v igMÓjábnO az utca ajtubu. a 1. 'SZetil. darabig Ott felejtette a tekintetét a piros ajkon, aztán hirtelen, mintha valamit gondolt volna, sariton fordult • szó nélkül ott hagyta a csalfa aaaaouyt. Egyenesen a Törökék háza leié tartott. Észrevette Martba is, hogy Sándor ma nem íiioml neki annyi szépet, mint máskor; ugy el-elgoudolkoztk valamin. A unt mond nem olyan szívből jövő, mint máskor. Sándor sem tudta, hogyan, de tolyIonosán .lubs volt aZ es/.ibeu. Ott csengett a fülében az átkozott kérdés. Ks ha én meggyógyulnék} Egyszer aatán nem állhatta meg tovább; benyitott .lultshoz. Ha mánként nem láthatja meg, hát felkeresi ... Mártiba aroa egyre halaványabb lett a bútól, szeme vörösebb a sírástól. — iivá uarad a baudor, nagyapó.'