Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-05-15

XXXÍ. évfolyam. Pápa, 1904. május 15. 20. szám. PÁPAI LAPOK Pápa város hatosairanak es tol.h pápai s papa-v iiléki egj csületuek mrirvala-ztutt közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség .l..kai Mór-Utca 969. s/ám. Kiadóhivatal: Qoldberg (iyula papirttsreskedése, l-t., Telefon-ssám 41. Felelős szerkoszt ii: KÖRMENDY BELA. Bkjflastéeeh <•* blrdstésl dijak a lap kJadet^ávataléfces küldendftk. A lap ára: egem évre 1- kor., fölém 6 k., negJSÖéSIS •! k Kifvrs szám ára IMI lillér. Pusztulunk, veszünk. Irta gelsei Biró Vince. Kicsi nemzet vagyunk. Testvér nélkül állunk, elhagyatva a népek milliói kii/t. mint kiesi oázis Kifogyunk, mint a gyertyaszál me- haszontalan, ezen minden isteni esem­Ivet saját lángja emészt lel. Mi is saját bűnünk miatt pusztulunk. V étkünk a nagyzási hóbort B az egy gyermekrendszer. Az első még csak vétek, de maira béri törvényt arcul csapé szokás, hóbort, mondhatnám kór ellen. In csak társadalmi és erkölcsi uton lehetne segíteni. .'apjaink, tanítóink hassanak mm a Szaharában, ......t kies. sziget a nagy utai) eonja a másodikat, ami pedig már| den erejökkel oda, hogy uópün (,( ' eallba "- hűn. mim a költő" mondja .undok lelki IKlol­i bűn ko­rai fonluljoll el e bűntől vetőitől. Alakítsunk egyleteket, melyek ju­talomban s segélyben részesítenék az nem egyszer oly pazarul ontottunk. Kiesi nemzet vagyunk. — Vész. Segítőnk esak a jó Isim és saiátic.it « ru u/i , , • • " * rt J a i">iioit. un hat most ez divat országszerte, két karunk. mi|lt ;| fekvők, a boszton és a pikáns­Az apróbb i nagyobb nemzetise- na] pikánsabb operette-couplók gek, mikkel Úrul vagyunk véve, éhes .\ mai pitrasztmeuyeetkének több oly édesanyákat, kiknek, m íjuk vak, hiénákként lesik pusztulásunkat, hálául „, m(lj;1 vall ;1 B p uffo8 r ékli«-re, mint mely községben legtöbb gyermekük van. ^"k veivn. mit az s, l ttkbenja gyermekekre .az édes,* a meleg csa- ' Az ily egyleteknek községenkinl Ii tűzhelyre. kellene alakulni. I erniészetes. ha sok a gyermek, De tán lehetne szervezni országo­vihar rongálta hajé a história tengerén, ,„,,„ telik „módis ruhákra". Ugyan san es államsególylyel. melyet legénysége készül elhagyni, félve gj is kívánhatná egy szép asszonytól. Az egylet által kitűzött jutalom, a veszt, a nyomort. hogy vasárnap, divatja mull ruhában vagy segély ünnepélyesen adassék ál A Széchenyi István mondotta:Inézéssé le magái 1 szomszédasszony az illető anyának, bogy az igy kitünte­„oly kevesen vagyunk, hogy nálunk által? tett nő a többi előtt tisztelet tárgya 1­még az apagyilkosoknak is meg kellene Első a vakparádé, esak azután gyen, mint például a jómagaviseletU, kegyelmezni." jön más miinlen. Minden — még a h< S mégis mit látunk? . . . csttlet, a tisztesség is . . . A inult év statisztikája szomorú, Hát az egészség? megdöbbentő a fájdalommal tölt el min- No, az a mostani fiatal nőknél tneg- a az Isten és termi szel által rájuk rótt (len honfiszivet. lehetős rossz lábon áll. törvényeknek eleget tenni. Harminckétezerrel kevesebb házas- Kbrorvosaink véleménye és tapasz- A feladat nehéz, a siker kétes. ­ság köttetett s tizennyoleezerrel keve- talata szerint a fiatalabb parasztasszo- de tenni kell. Az epidémia nem meg­sebb gyermek született hazánkban, mint nyoknak. mivoltukat tekintve, nyolcvan- vetendő s terjed egyre feltarthatlanul. az előző két-három év alatt. Az Arne- kilencven százaléka beteg, sőt úgyszólván A vég pedig kétségbeejtő. Hkában élő magyarok száma pedig las- nyomorék. A legtöbbet esak munkától | Nézzük meg kissé a sorozási sta­allamlo cselédek, hogy igy az anyák hiúságuk által is ÖSZtönÖZVe legyenek hivatásuknak, honleányi kötelmeiknek sankéiit meghaladja a milliót. Igy pusztulunk, veszünk. edzett szervezete meni meg a haláltól.Itisztikát S az orvosi kar küzdelme meddő, Most a legénység egv egész évvel TÁRCA. LReggfel este. Mikor jött a r e g ge I Aranyoa oaókjával A napkerék null jé Meleg ragarával, Ébredd gyermekként Miknr sfiniui zajjal Neaateleo terült teát A tájra a hajnal S mint saerelmes itjn Szereiméi ölelve, A isendergő földet Karjára ölelte : Kn, mint az imáilé. Rajongó, -/.tretet Kzetszer irtain le Négybetűs nevei let S mikor aláaaállotl A nap s jött az • 11 I S titokzatos leplét. Széjjel teregette; S mint halottra, merj el Tesznek ravatalra, Fekete kendőjét A földre (akarta : Mikor sötétjével Már minden! behintett, S jéghideg csókjával Arcomon érintett : Kn, mint a bemondás S csalódott szeretet. Százezer darabra Téptem a nevedet. Molnár Kaiman. Visszaemlékezés. (Jókai Mor halálának alkalmából.) A „l'ápai Lapok" eredeti tárcája. Irta Barath Farenc. Jókai Mor volt tauulótársam halála fölrá­zott beteges, szenveilo állapotomból. Visszaszár­nyaltak gondolataim a hűbbig, az itjn aranv­kori.a, amidőn 1 tanteremnek padjain hallgattak az életadó tudományokat és Iestük a tanórák lefolyását. Az ls-IO-os évek elején, a pápai reform, főiskolában a gimnáaium fölött meg volt, a bá­rom évig tartó bölcsészeti tanfolyam. Kzen há­rom óv növendékeit hivták első-, mástul- cs harmadév.cs hölcsészektick. Kzen hánmi év alatt előadatott a filozófia egész rendszere cs a gnn­náziiimhan lanitott t udománv ok tárgy altattak, részint bővebben, részint filozófiai szempont hói, magasabb szinvonalon. Kzen három évbeli ta­milok, a latin és német irodalmi órákon hiten­ként két-két órán át együtt voltunk. Elég al­kalmunk volt tehát egymást megismerni. S a rokon lelkek össseberátkoehettak. Az IMI U-os és |:!-ik évek voltak azok. amelyekben aa együtt tanuló itjak közül, több országos nevezetességű s a polgári életben fel­tűnő és előkel., állásra jutott egyének kerültek ki. Kzek közül elsőnek említhetem l'etöfi Sán­dort, az országos, s..t világhírű költőt, ki 1MJ­hen jött l'ápára, mint testi gyengeeáge miatt elbocsátótl katona Bopronból, ssegényen, pénz és ruha nélkül, kii itt T a r c z y l.ajos akkori tanár vett pártfogása alá és II 0 r v á t h István uradalmi ügyvádnál szerzett neki nevelöséget. A költésnél terén első saárnypróbálgatásail a főiskolai képaőtársulatban keadtes néhány költői müve, a társul al érdemkönyvében, hova a tagok jeleeebb munkáit szokták beírni, gondolom ma is föltalálható, Mi letl Petőfiből, aat minden irni­olvasni tud., ember tudja. Az irt három osztályok egyikéhen volt. .1 éi k a i Mór is, ki szintén tagja volt a főiskolai képzotársulatnak s itt először nem eredeti, ha­I nem németből fordított müvével 1 a V a j-o ro sz­I 1 á 11 cumi elbeszéléssel lépett tol. Neki is a fő­iskola képaőtársulata adta meg aa első lökést, hogv az irói pál vára lépjen. S az eredmény meg­mutatta, hogy mily szerencsésen. Kzen említeti oeutályokhól, a művészet más nemein is keletkeztek kitűnőségek. Kgy osztály-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom