Pápai Lapok. 31. évfolyam, 1904

1904-05-01

XXXI. évfolyam. Pápa. 1904. mii jus 1. 18. szám. PÁPAI LAPOK Pipa város liattisáifúiuik cs tolili pápai i pápa-v idék i egyesületnek •Mgválaattott közlönye. Megj. lenik nitIK 1 >-ii vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mér-utea BN. szám. KiadoMvatsl: Qoldberg Uyula pa|árkeroskedése, Kő lér. Telefon-szám 41. Felelős szerkesztő: KÖRMENDY BÉLA. KISfizetéaek áz hirdetési «lijak z lap kiadóhivatalához kiiklinclűk. A lap ara: egész BVZ6 Ili kor., félévre •! k., segjreáévrs ^ k Karree szám ára 80 tiiiér. Megvádolt közönségünk. Hogy c vetető helyen foglalkozunk Mezei Béla színigazgató visel! dolgaival, magyarázatát adhatja ama rendkívüli körülmény, hogy Pápa város közönségének jó hírneve, tisztessége, becsülete, az egész ország szine előtt pellengére van állítva olyankor, amidőn ezt sehogy sem érdemelte meg. Kötelességünk, bogy elmondjuk a véleményünket Mezei Béla kvalitÜcálhatatlan eljárása fölött Mezei Béla igazgató, aki kedden fejeste be a szezónl nálunk, társulatával elpályázott Nagy-Kikindára. Mezei igazgató ama nem minősíthető tényét, hogy idő előtt hagyta el városunkat, mindenképpen a kOzönség rovására akarja irni. Említettük már, hogy a „Qyőri Hírlap "-ban támadást intéztetett közönségünk ellen, melyre már megadtuk a kellő feleletet De Mezei ezzel nem elégedett meg. hanem a Budapesten megjelenő „Színház"' ehttü folyóiratban ujabb kirohanást rendezett közönségünk ellen, amelyben már valóban a legsértöbb módon írnak városunkról és közönségéről, ami egyenesen felháborító. E eikk elmondja, bogy Mezei azért voll kénytelen itt hagyni l'ápa városát, mert az amúgy is gyér intelligencia nagyon lányban pártfogolta a társulatot, a szinügyi bizottság tagjai ingyen jártak a színházba és a város közönsége egyáltalában megfoghatlan közönyösséget laiiusiioti. pedig a társulat, amely Qyőrött nagy Bikerekef ért el, ezt a pártolás hiányt nem érdemelte meg. Azt irja továbbá, hogy ezt a kis várost (I. i. Pápát) kivonják a győri kerületből, melynek csak átka stb. Hát hogy Mezei pélának ez a cikk a szájaize szerint van megírva, azon nem akadunk fönn, valamint azt is jól tudjuk, bogy egyedül csak ö adhatott ilyen információkat annak elpalástolásara. hogy minden ok nélkül itt hagyta városunkat és elfogadta a n.-kikindai 5200 K.-ásbérletet; ezért volt jóapápai közönséget ilyen feketére festeni, de hogy a „Színház" szerkesztősége az a társulat nagyobb részben gyenge taegyík érdekelt és pedig nagyon is ér- gokból állott s esak kisebb részben volt dekelt fél egyoldalú információját kész- j,, mégis pártolta és pedig igen szépen pénznek vette és minden utánjárás nél- ;l társulatot De hát hadd beszéljenek kül városunkat igv meghurcolni en-ja számok. A társulat tartott összesen gedte. afölött roppant csodálkozunk. 29 előadást, ebből, ha a legszűkebb száMi e vádakat határozottan vissza-1mitás szerint esak ló estét veszünk, utasítjuk. Visszautasítjuk, mert nem igazi amelyen telt ház volt ezt 450 K-val belőle egy szó sem. Visszautasítjuk, méri véve, teszen Összesen fi7fltí K-t: ehhez nem engedhetjük, hogy Városunk kö-L 14 előadást véve, csak 200 K-val, mely zönségét érdemetlenül kicégérezzék, nem 2800 K-t tesz, lesz a bevétel . . 9550 K engedhetjük, hogy egy színigazgató telhetetlensége miatt közönségünk reputáséges jövedelemmel meg nem elégedve, a jót a jobbért elhagyta. Ha közönségünk nem pártolta volna • társulatot olyan mértékben, mint amilyenben tette, akkor mi lettünk volna az elsők, akik az igazgató mellé állottunk és a közönséget megróttuk volna. De miután a közönség megtette a magáét, nem vezethetjük másra vissza Mezei igazgató távozásai, mint arra. hogy egy állítólagos nagyobb haszon kedvéért hagyta itt városunkat. I »e akkor ne akarjon takaródzni a közönséggel és ne hurcolja meg közönségünket liánéin mondta Volna meg nyíltan, hogy ahol többet kap. oda megy. Közönségünk, dacára annak, hogv ciója szenvedjen. Nem engedhetjük hogy a művészet szent nevének jele alatt, a kalmárkodás rést üthessen városunk közönségének jó hírnevén. Mert Mezei színigazgató esak kalmár szellemet árult el, amidőn tisztesaz igazgató kiadása a legbővebb számítással naponta _4H K. ezt 29 nappal VÓV6 tesz összesen marai Ö'.IÖII K-t tehát nyereség: 2590 K vagy legrosszabb esetben is 2<HKI K és iirv deficitről egyáltalán szó sem lehet. TÄRCÄ J{ararjgszó. JJ körúton, verőfényes vasárnap, Jjorongva, hogy járok kelek. S/ró harangszó ölt a légben szárnyat <?s zsong a paloták, felelt. Szeielnjes párok suhogó selyembe'. Úgy csábit a perc mámora — Csókszomjas ajkkal, hő vágytól lihegve. Karöltve surrannak, tova. Szegény munkásnép törtet talpig rongyba' Szivében titkolt bú borong; Sötét arcán a holnap terhe, gondja. . . S a bús harangszó sirva zsong. Jlh, távol vadvirágos Jjunapanon, J(ol ring csalóka délibáb, Kicsiny falunk harangja kondul, hallom <?s hangja száll a légen át. fürödve napsugárba', illatárba'. Úgy sírdogál és úgy eseng S amerre száll, ráül a rónaságra Jmára hivó méla csend. 3{ivö sereg tart — szive hálaoltár, Selkét áhítat ihleté. Kezében egy-egy rozmarinszál, zsoltár — JJ kis fehér templom felé. m.in. A Garda-tó partján. A ,.1' ;i p a i l.a |' o k" o r e ti •• l 1 t á r e á j a. A ttdajdonkápeni Riviéra impozáns fürdőinek ál etat Gerdoneban, ezen a prünitiv ea mégiz oly kedves helyen nem találjuk fel. Mig Mentőneben, Sen-Remoben és a többi világhírre jutott rivierai pontokon, elite-bálok, tényei koncertek szórakoztatják az élvezni vágyó publikumot, ad* difi Gardonebnn mindez hiányzik. Itt aa egész fürdőélet majdnem kizárólagosan a hatalma- ea* plnnade-on, a „Corso de Znnardelh

l

'*n játsaódik le. K sétányon hullámzik az üdülök sokasába, itt adunk egymásnak találkát a jóíamerősök, hogy azután együtt sétálva, a gardonei ujdon•ágokról csevegjenek, bár erre igen csekély anyagot saolgáltatnak a gnrd i hírek i biaony még az éli'lim's riportulnek sem akadna itt sok dolga i hiába leskelődnék szenzációz hírek man. „lénkkééssainessé teszik anonbnn a korzót a kiválóan elegáns hölgyek • feléjük lordul • pro* menade-on az általános érdeklődés, de ami különösen bájos jelleget ad a Gnrdn-tó eme remek helyének, az az élénken társalgó iuzalniasan agy* máshoz hajló hölgyek és urak. akikre az sktO pillauatlian rá lehet ismerni, hogy a mézes hiteket élvező itju párok. Künn a tónak tiszta, azúrkék felületén persze más kép tárul .lénk. Itt szemhen áll a/, idegeket sorvasztó, kenyeret kereső nehéz munka, a estlpátt élvezetek után vágyódó tétlenséggel és örökké való sziestázással. A fáradságos munkát ott végzik ama vitorlás hajokon, esolnakokon, melyeken egyszerű hálásáéinborefc vannak, kiket, az életfenntartás keasCVet feladata gyakran viharok közepette is kényszerít a hullámzó viztömegre, a felkorháesolt tóra szállani. K vitorlások és esolnakok mellett fel-fel tünedeznek a könnyű sajkák, ainelveklien az elvezetet kereső társasagok gondtalanul, igazi gyönyörrel evezgetnek a szép tavon. \ idáin kaeagás tölti meg a levegőt, amelyet aa edzett halásznép minta mogorván hallgat, de amely valamelyes élotet, szmt kölcsönös aa ö egyhangú, mindig küzdelmes ós az élet öröméből nagyon keveset nyújtó, gondokkal terhes életüknek A halászoknak a vitorlás és a •-•unak éppen olyan munkakeresö szerszáma, mint a kovarsuak a pőröly, vagy hogy hozzánk köaelebb eső hasonlatot használjunk az hóembernek a toll, tehát nekik már megszokott dolog itt minden és nem találnak gyönyört sem a ló kék vizében, sem a bal/.sa-