Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-09-20

2. lyét i magyar müveit társadalomban i akkor le fognak dőlni H válaszfalak maguktól s egyenrangúvá lesz • munkás ember i diplomás emberrel. Bi/.unk fi jövőben, melynek nemze­déke meg fogja alkotni az egységes nemes, munkás társadalmat, mely kivételt és kü­lönbséget nem fog ismerni az emberek között s mely meg fog dönteni minden tár­sadalmi félszegséget és megszünteti a most uralkodó és modernnek nevezett társadalom bajait és kinövéseit. Az uj találmányról. Bizonyosan olvasott mindenki Csányi Henrik találmányáról, arról nz uj villamos elemről, amely oly erői iramot fejleszt, hogy letVízi a dinamókat I olcsóságával hivatva van a jövőben a villamos vilá­gitásra - mozgató erőre való berendezéseket teljesen uj alapokra fektetni. Nem kell bottá gép, tüz, hajtóerő, matinistta, Csak egy sor üveg palack, viz, spirititus, m<'g oiok éi a battéria magától világit, automobilt, szerszám­gépet stb. hajt. Bizony ez nagy haladás volna s bennünket nemcsak ttért érdekel, mert Csányi Henrik magyar ember, hanem közelebbről azért, mart Pápa vároas i- a villamos világítást hozza be, tehát a technikai tudományok haladásának vívmányait is ki kell, hogy használja a maga előnyén'. Ha igaz volna az hogy az uj laiálmány mindenféle eddigi világító be­rendetésnél olcsóbb él világitási célokra alkalmas, akkor természetesen Csányi-féle elemekkel világíta­nánk s nem állítanánk tél drága dinamókat. I >e a tudósok véleménye nagyon eltérő. Kon­koly fliege Miklós megvizsgálta a találmányt; azt zseniálisnak állítja, de arról, hogy az gyakorlatilag mennyiben alkalmazható, nagyon tartózkodóan nvi­latkozik, Pfeifer műegyetemi tanár pedig tökéletesen agyon dorongolja azt az állitási, hogy (,'sányi talál­mánya gyakorlatilag nagy ujilást jelent. Nézetünk szerint alig lehet arra kilátás, ha ez ;iz uj találmány tényleg nagy lépé-t jelent i-, s ugv udvarolt a virágjukat hullató fák alatt a szép Dirmann Elitnek, mint egy öreg kitanult agglegény. Kollmann Pepi azóta rég hadnagy lett s átélte az első váltó ovatolás idejét. Gergely Gyurka pedig Csak a második dijat kapta meg a tárlaton, mert a zsűrinek nem tetszett remek Madonnáján a hainvas­-zőke, kis lányos zománcu hajkorona. Azt nem kérdezték tőle, nem is mondta, hogy a rajztanárok Ilonkájának van ilyen hamvasszöke arany haja. A képet — p e, bg akadt rá vevő elküldette Ilonkának. Hogy pedig megéljen, ezüst menyegzős rőföskereskedö párokat porti aitirozolt -/.épen pingálva, -ok ilrniszszel és lassanként hozzászokott a kávéház levegőjéhez. Az életében (HsssséfSt, derűt csak azok a levelek hoztak, melyek gyakran érkeztek gyöngyöző* lánvos irá-sal cimezve ég telve olyan helyesírási hi­bákkal, aminőkért a pápaszemes kisasszony megbuk­tatta volna Ilonkát, ha a magyar gyakorlatban cinek, de amelyeket 5SSS0*VÍSSSS CSÓkolt, könyezett (iergelv (iyiirka. Kleinte vig, fellegvárakat építő volt a levél­váltás. Később borongásra vált a levelek hangja, .Nem bízott az erejében, nem bizolt többet benne, hogv olyan otthont adhasson az ő szőke ma­donnájának, aminő megilletné. Vergődött, küzdött a , et-égbee-é- ellen, de ez a hangulat ur lett Motte. Iámba verte, megbénította. 8 a helyesírási hibákkal teli levelek is a/onképp egyre szomorúbbak lettek. Az utolsó levél most jött, január végén és l'.U'AI LAPOK. villamos áram fejlesztése körül, hogy ez a dinamókat pótolhassa. Csányi találmányának magasztalásáról már so­kat hallottunk, hallgassuk meg az ellenkező véle­ményt is. Pfaifer műegyetemi tanár a következőket mondja : „Méltóztatnak talán emlékezni arra a város­ligeti óriási kígyóra, melyről kikiáltója elmondja, hogy annak hossza fejétől farkáig 80 méter, farkától a fejéig ujra 2<t méter, összesen tehát 40 méter és megeszik minden hétfőn egy fehérruhás és minden pénteken egy kékruhás kis lányt. Kz a hang csapott téléin mindabból, amit eddig amaz ifjúról olvastam, kit 24 óra alatt tudóssá, magyar Edisonná avatott egy előkelő, jé-izlésü napi­lap, amely nagyon vegyes sikerrel bár, de régtől fogva foglalkozik zsenik felfedezésével aa irodalom, művészet és tudományok javára, kiknek lehetőleg a gyalu, meg a satu melléi kell a Parnasszusra hágniok. Megvan tehát a magyar Edison, a mi saját külön diplomátlan Edisonunk! Nem < -asznék ő, világért sem, hanem magyar és a miénk minden izében. Hát mégis esak jó, hogy nem világnyelv ez a mi szép magyar nyelvünk, mert ha az volna, ma már hahotázna rajiunk egész Európa, igy azon­ban elég, ha magunknak súgjuk meg a titkot, amit Midá- király borbélya gazdájáról a nádasra bízott, hogv tudniillik - kirgi/ek vagyunk. Kirgizek? No igen, mert csak a kirgizek jár­nának el bősz hadi kalamajkát, ha valamelyikük a kováspuskájuk helyett a cindnádiit fedezué fel ; kirgiz tudósok ebből a világ felfordulását jósolnák meg : pedig a művelt európai Mannlicherrel pusz­títja az embert és a világ még mindig áll. Vizsgáljuk tehát azl a mustármagot, amit a fékeveszteti fantázia '24 óra alatt olyan terebélyes fává növesztett. Elmélkedjünk higgadtan mindarról, amit a C-ányi-féh; találmányról ezideig hallottunk. Abban a dithyrsmbusban, ami eddi'' elhanir­zoll, dr. l'eters adatain kivül nincs semmi kézzel­fogható. S mivel a technikus helyes ítéletet csakis számadatokból alkothat magának, egyes-egyedül l'eters adatai azok, amelyek némi támpontot nyúj­tanak a Csányi-féle elem megbirálá-ára. Hangsú­lyoznom kell azonban, hogy ezek közül is az rlh'ill­gatottak azok. amelyekből a legtöbb okulást ment­hetjük. Konstatálni és különösen kiemelni kívánom elsősorban, hogy l'eters kísérleteinek egyáltalában nem volt céljuk a <-ányi-eleniet arra nézve meg­vizsgálni, vájjon ez erotebb áramnak hutámat ttolgáltatására nlknlnnt* és <itiz<l<ts<*<iose'! Patára ugyani- a német szabadalmi hivatal utasításának megfelelőleg pusztán annak megállapítására szorít­kozott, vájjon a Bun-enféle elem áratngerjesztő fő­árról volt benne szó, hogy Ilonka nem bánja, ha nem is lesz nagy művész, csak már egyszer lehessen az övé. „K- aztán, livurka, én nem is vagyok ám < olyan szegény. Apa ád ötezer forintot. Kezdhetünk vele valamit. Kgy rip-z garnitúrám is van. Maga lehetne rajztanár vagy alfélé. Jó lenne az nagyon." (iergelv Gyurka elérzékenyüli egy kissé. Talán nedve- is lőtt a szeme. Aztán oda kötötte a levélkét a többihez egy rózsaszínű fakó szalaggal. Erezte, hogy nyomorult dohig lenne az ő kétes exi.-teueiájához. kötni annak a jó sorshoz szokott éde- lánynak az életét, épp mert szereti. Kövid volt a válasz, amit lepecsételt - a te!- . u zsebelni tett (amelyet nem vetett le odahaza sem, mert ahhoz, hogy fenntartsa, elég hideg volt a lakása.) Mindössze ennyit irt : Kedves Ilonkái fájni fog amit irok, de belenyugszik és férjhez megy. I«ry a legjobb ez mindkettőnkre nézve. Nyomo­rult lennék, ha magamhoz kötném az életét. Tévedtek mindannyian, akik nagy jövőt jósoltak nekem. Soha sem leszek én semmi. A szárnyaimat megnyírta az élet. Meglátja, hogy elfogja felejteni (iergelv (iyörgyöt. Ami érzés volt benne, azt mind vissza fojtotta a szivébe. Kgette ez az emésztő tüz, de hiszen azt nem árulja «1 ez a szárazhangu levél. IIa gazembernek tartja majd érette a vár­klsasssooy as 0 troubedourját, annál jobb. Egy hitvány pelyhet könnyebben sodor majd el a szél az emlékezetéből. K- jól van ez igy nagyon. Halálo­san jól vau. l'.tlf.l. szeptember 2U. Ivadékain (-sáuyi által eszközölt változtatásnak van-e technikai stfektaaa. Kz kiviláglik egyrészt a szabadalmi hivatalnak feltett kérdéséből, másrészt a l'eters-követte vizs­gálati módszerből, amely szeriut ö a Btinseneletnet használta az összehasonlítás alapjául, Vagyis, egy olvau elemet, amelyet erős áramoknak huzamos szolgállatá-ára, például világításra, vagy motoros célokra soha senki nem használt, feltétlenül bizo­nyos, hogy ha l'eters tanárt ama feladat elé állítják, hogv a Csányi elemnek a nevezet célokra valé> lia-znavehetőségét összehasonlító kísérletek alapján állapítsa meg, akkor neki soha eszébe sem jut a Run-en-elemet (kováspuskát) összehasonlítás alapjául •enni. Ha pedig az ő adataii arra használja valaki, hogv a ( sányi-téle elein világításra, motorhajtásra és egyebekre való alkalmatosságát bizonyítsa velők, ai vagy arra vall, hogy nem ismeri tárgyát, vagv, ha isineri, akkor a laiku- közönséget szándékosan akar|a félrevezetni. Mert azt, hogy a (Vmvi-féle elem erős áramoknak huzamos szolgáltatására, vilá­gító, motorikus célokra egyáltalában alkalmas e, a közölt számadalokból megítélni már csak azért sem lehet, mivel azon adatokból nem tűnik ki, hogv a közlött feszüli-égek é- áramerősségek az elem mennyi ideig tartó, állandó igénybevétele mellett nVertek. Krös, egyenletes, huzamos galvanikus áramok tej ­lesttésére, mint már említettem, a Bunse-Grove elemet soha nem használták, hanem többek között, igenis a Lallaod- es Cupron elemeket, amelyek egy­huzamban 400 órán keresztül képesek Csáoyi ele­ménél, ha tetszik, erősebb és nagyobb feszültségű egyenletes áramot szolgáltatni. Hogy tehát megítél­hessük, vájjon a Csáoyí-féle elem egyáltalában bár­minemű haladást is jelent a galván áramok terén, akkor azt. kell tudnunk, vájjon az ilyen, vele egy célt szolgáló elemeknél gazdaságosabb-e. Peters tanár, ugy látszik, meghatározta az elemek cink fogyasztását is Krre vonatkozó -zá'ii­adalait azonban jónak látták elhallgatni, pedig ez a leglégenvesebb szempont, inert az elem gazdaságot voltját ez szabja meg Már pedig fel nem tehető', hogv azok, akik a Csányi-féle elemről szóló híreket közreadták, ezzel a körülménynyel tisztában ne lettek volna é- ezen adatot, ha javukra nem szól, első­sorban ki nem emelik. Kz idő szerint ugyani- a dolog ugy áll, hogy a dinamó gép, amely a s/énben levő energiának legfeljebb X - '-'"„-át Isajnos nem lK-at, ahogy azt Csányiék tudni vélik) értékesíti áram alakjában. Emellett egy lóerőnek megfelelő elektromos energia elóállítá-ára körülbelül 2 kilogramm salgótarjáni szén szükséges, gal ván-elemekből agyanily árammeunyiség előállítására csupán cinkben 1*8—S kgr. a fogyasz­tás. .Miután pedig a cink körülbelül .'10-szor, 4l>-s/.er annyiba kerül, mint a szén: az áramgerjesztő folya­dékok fogyasztását is számba véve, mindeddig ötven­A po-tára menet találkozott Kollmann Pepivel. A kis hadnagy, akit ezer esztendeje nem látott a piktor, nagyon jókedvű volt. - Hova, Gergely kérdezte a piktor vállára ütve. — A postára. — En is. Kgyült mentek. Pepi diskurálgatoft egy dara­big, aztán könnyedén odavetve mondta : — Kendbe jöttünk. Kliz papája, az öreg medve mégis csak rászánta magát, hogv előteremtse a kauciót. — Boldog vagy szóval ? — No, ja. Hát te! hogv vagy a regényeddel. • iergelv Gyurka fanyar moeolylysl vette elő zsebéből a levelet, s beledobta a postaszekrénybe. — Itt a finálé. Kiváltak. A hadnagy fütyörészve, nagy kardcsörtetéssel fordult be a váci utca felé, a piktor pedig, mintha valami nehéz terhet cipelne szinte vonszolódva kullo­gott odábh. Az voll az érzése, hogy becsületes, oko- dolgot c-inált. Rágyújtott egy szivarra, hogy a füstre foghassa, ha kénybe lábbad a SSSSM és felhajtotta a kabátja gallérját, belehúzta a nyakát, pedig nem ott, de a -zive körül csapta meg n fagy. A szivar rosszul szelelő portorikó volt, a kabátja kopott, vékony MÖVStá, Paláath) Marcell. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom