Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903
1903-07-05
Di oem sopánkodni akarok, hanem j fsaini Azt akarom hogy ebből vonja le ki-zi a következtetőt. Ne kereeeünk a meaaze j táróiban kere»etfoiTa»okat — íme itt van a szemünk sMttl I^merte««ük mez a mi .'..«>. i y--z>- í. iá-*.*. HM uak közre mindnyájan, hogy a szederfák szaporodjanak. .Juttassak ezegény népünr-i-:. z. li:-.z alig f bét alatt szerezhet 20. ő 4 .', 100 koronát meg a legi-zeírényebb ember ie. Vasjaatik oda a mi azegény. jó népünket ehhez a gazdag aranyi-, r rí-}, oz. hadd menten belőle ő is. Megérdemli! Gergelyi. Level a szerkesztőhöz. — fiífurr i .J srsosf arai i • ni.-aj'/K't.etnkre. — Mólt szása ónkban megjelent fenti című k" zi*menyűnkre az érettségit tett ifjak egyrésze a köretke*' - rvkat küldte b« hozzánk: Mivel a IVjasN lyi^tí janin* 2>5-iki számában .Társadalmi fonák»ágók* címmel megjelent cikk több olyan dolgot tartalmaz, mely agy a főiskolát, mint pedig az ott érett-ég.: tett ifjak jelentékeny rátáét Íg»D 'ötét J X'i'i'i' i •'! *"* V * •' 'l tünteti fel. az isfcols) és saját jó hírnevünknek :..*g-édese végett arra határoztuk el magunkat, bogy az-vn -ötét foltot, roelylyel a tisztelt ol vaaóközönség előtt, .agy a cikk Írójának az való ne . •-' -g* •• .••.••zaitar-: • ve/.-:*, be l/e.-.r. .:.ke: a főiskolát, ugy a főiskoláról, min: pedig magunkról a tnlómg meg:-r.,er:eté-év el — mossuk E ségbfll a következőiket tartjuk elmondandóknak. A fennemlitett cikk felhozza : I. Hogy .egy ifjú" a gyüléten óvást emelt az ellen, hogy keres kedő és iparo- poifárok családját meghívjak. Eixe v—atkoaolag a következeket felel ; ük . I. Tesaék a •..-.-< •-/>•. -Vár.ak g\ :.k jegyzökönyveit átolvasni, hogy vájjon akad-e ily felszólalásnak nyomára; tudtunkkal BOSO. IIa azonban a meghívottak névjegyzékét átnézi, mintegy liíO—200 ily caalád nevére fog akadni ; ami pedig — szerény véleményünk -zerint — elég erős bizonyíték álütá-ával fütyülni kezdte: „Lennék én róz-a rózsabimbó, lennél te méh . . . Önök nem hiszik, de ez igy volt:. Kzt tartja a legeiida az elei csókról, amely kétségkívül édei volt, mert a virágpor Éva a-szony ajakán mézzé vált. A történelem a '.-ók eredetét Trója -zétroraboJá-ának idejéből -zármaztat;a. Ez időből szintén legeiiia maradt fenn a csókról. Amidón Tróját, a v 1- -t -zétrornbolta az ellenség, egy csapat férfi és nő menekült el a füstölgő romok közül, hogy uj hazát keressen. Vi-zontagságo- utazás után a Tiberis partján állapodtak meg. A t'értiak az akkori szokás szerint megmentett -zekerüket, házi eszközeiket halomra gyűjtve elégették és a földterület rneg-zernlérére akartak indulni. Az indulás előtt az asszonyok és a lánvok valami u : . i-meretlen bucsuzási módon törték a tejüket. 1 í ,--za- taná<-kozá- után elhatározták, hogy ajkaikat a férfiak ajkaihoz illesztik. Ez elég újság volt abban az időben l ez a férfiaknak annyira megtetszett, hogy el He indultak az uj haza megkémlelésére, hanem letelepedtek ott é- megalapították azt a nagy váro«t, amsly ma Kómának neveznek. Kóma tehát a c-óknak köszönheti létezését, vagyis inkább az asszonyoknak. A c.iók ez időtől kezdve divatba jott és innen indult ki világhódító útjára. Kotnulus császár uralkodásának idejében a római asszonyok nagyon szerették a szirakuzi bort. •2-' - - K- - - • i i. : : illeti, arra vonatkozólag .jegyezsák meg jói*, kegy i ''im-forjó k<tr**k*4S~ A ipewm rsafásfosr etem* annak tldfmUttfrt ás ssecitéUsáre pedig, k<>gy az éreti légit tett ifjak sssáattigára wwjh xkitök->, ri'J? nrm, csapás az éretttéyit 'ett itftk töltik kimarta 1 már eaak azért u, mert a gyólecoek egy, az Lzraeuta. ifjakuJ t« jjogsaauk ét érTényesn»k elismert határozata szerint az is—srriirik megbiváaát illetőleg a -.. •> e: az ; -k*i: e :.1:.::Í »" ' :r.i'.»-'/di . -g n és a'ap>n köreteitek az illetők a»egkiváaát ók, kk a gyűlés említett határozatát jogosuk, érrényerask issssrték el 11 Megemiiti még a Bevésett cikk: II. BssZJ stsoa «egv ifja* a postáról vitezabozta az odakerült m általa kifogásolt meghívókat. Itt említésre mélt.'/n»k tartjuk : 1. Hogy oem azon _egy ifja" hozU Tsssn s meghirókat a pátiról, hsnem a társsktól j me«biz/^t: néhány ifjú és pedig az/>n gyülé*-batározat alapján, hogy a rzúl"knek és r/k:r.oknak küldött! meghívókon kirúl minden má* meghívót a gyülé* i elé kell terjeszteni ; az említett meghívókkal pedig ez nem történt, tehát tinz ihozitásnk jogot tolt | annál i« inkább, mivel azon .egy ifjú* a gyűlés-1 határozatra hivatkozva a feladás ellen határozottan | tiltakozott, midőn a meghívókat patára vivő 2 ifjú-' val találkozott. 2. Nemcsak az.n .egy ifju*-t>jl k.T/gi- ' •.-.eghirókat hozták vi-sza — ami lehetet-, len is lehetett volna, mivel a meghívókat még a gyűlés elé sem terjesztették, a igy azon .egy ifjú* j azt sem t^inatta, bogy kiknek akarták azokat küldeni — hanem az ö««z<*< 17- inát rti>idott m<ghic-',t ri"zu>"izták. Azt sem felejtette el megemlíteni a cikk: III. II az JU .egy ifu* felszólalásának olyan volt a tz.:.*z*:-:. :n :.::.a .egy v a..k--:'e '«kez^t eller. lett volna küiónö-en nagy a kifogá-a. Ez sem felel mez a valóságnak, mert 1. A kifogás alá esó családok közt más felekezetű i» volt. 2. Azon .tgy ftltktZOt'-1 h*z tartozók közül it hívtak m<g minden elUnzé* nt'lkül e.« f,*dig nemeik a tztkadá* előtt, IsNMM i -2i-:iti- után ii', mikor pedig a szakadás meg történtével egy izr. ifjú azon ajánlatot tette, hogy a meghivá-t tekintsék érvénytelennek: kimondtuk, hogy a megbivá- érvénye-: kősnflojflk s zives szolgálatké-z-égét. ó. ~*PJ meghívó közül 2»»)-on felül jutott azon .e^v r*elekezet"-hez tart*>zó * ejvénre é* ijv A bor élvezete kötelező volt és ahogy manapság a férjnek neje eltartá.-áról kell gondoskodnia, ugy kellett akkoriban aszal is törődni, hogy a feleség a borban szükséget ne iás^on. Ha a férj hazajött, első dolga az volt, hogy neje száján meggyőződjék, vájjon ivott-e az a--zony elegendő bort. Az ilyen vizsgálatoknak rendesen csók lett a vége. K Imában a csókolódzás valóságos mánia lett, ugy, hogy ismerős, vagy ismeretlen, akivei c-ak összetalálkozott, nyilvánosan csókolódzott.. Igy történt aztán, hogy a rómaiak tórvéuynyel korlátozták a Csókol és szigorúan büntették a törvény meg-zegöit. Ilomanu- oá-zár -zerint c-ak a házasfelek között volt illendő a csók. » A kere-ztyétiség elterjedésével a c-ókuak vallási jelentősége lett. Jelképezte a szüziességet, erkölcsöt és ártatlan-ágot. A vallásban nagy szerepet játszott. Igy ha két keresztény a „béke csókjával* köszöntötte egymást, az annyit jelentett, hogy tisztelik a hitet. A rnise után általános csókolódzás volt a templomban. Minthogy a csókot a vallás ily maga-zt.-an értelmezte, több tudós komolyan foglalkozott vele s kutatta azt a mélységes okot, amely a hit szent értelmét rejtette magában. Chrysostanus, az aranyszájú konstantinápolyi püspök rajongó hive volt a csóknak, Tertulliáu pü-pók azonban gyűlölte és ugy vélekedett a csókról, hogy nem emberhez illó. vak 300 jntott a 41* más felekezetőre, holott ngytn. izon arány tzennf lT£>-n*k kellett tolna jutni'. Hát ez szerintük az . egyen lóság * * Ez ezer.-, .i % .v-:-.ér.~-g* 1 H*t ekk-.r r-ég '-.-kik •. i- . . t asjMMaaa és snakiiisra csak azért, mer: s gyülé* 'n a gyűlésoek az->o .egy tagja*, kinek — j •ÍL f.rgl cikk szerlat — hajlandósága .an arra. i -^öii-ág egyeolóság é* testvériig .^-y eszméit a sötétség országában keresse, 6 caalád megn.váíát kifogásolta* 4. Azt sem tartjuk erő L- ki -rvr.ek eljári-unk jogos és igazságos voltának bizonyításánál, bogy a 6 kifogásolt család közű. 4-nek nem odavalóeágái egy olyan józanabb é* elfogulatlanabb ifja is beismerte, aki szintén sz.-n „egv fe!ekezet*-bez tartozik. Ezen 4 család k'i. , azon .egy felekezet*-hez tart.zík, egy nem. A kifogásolt 5 családböl 4-nek nem oda valóságát e józanabb ifjú beismervén s ennek haú-i alatt még egy-kettő meg nem hívásukba való beleegvezését nyilvánítván, a fennmaradt 2 csalál meghívását a gvLlé- c.hiúrozu. Voltak azonban néhányan, kik az .egyíelekezef-hez tartozó össze* kifogí- i * eső családok meghívását követelték és avval fenyegetőztek, hogy ha követelésüket nem teljeel-zakailnak. Ekkor mi, tekintve csekély számukkal belves arányban nem lévő meghívásaik tekintve azt, h>gy az általuk követelve védet: « általunk kifogásolt 5 csalál közül 2-nek megh már elfogadtuk, tekintve azt, hogy ezen enge-iékeevs^ó- k ellenére hajthatatlanok maradtak : kimondtuk, hogy elszakadásukról nem tehetünk; d- ezt sem anélkül tettük, hogy a közöttünk és klz :äk lévő szeretet meggyengülése miatt tájó érzés :.tött volna el bennünket. Tehát rSrrff*tlrt*#l — az elfogulatlan itáitS előtt — az ifjúság kebelében nem dúl a középkor -ötét korszakának előítélete és türelmetlen-ég*. étzünkrál a búcsúzás szent pillanatát sem r :i meg előítélettel, elfogultsággal telt eljárás r t 's: < t•': ">' az ifjúság nemcsak hirdette tűzzel, hévvel a szabadság, egyenlőség és testvéri-ég nagy e-zméit, hanem azokat tettleg is kiakarta mutatni : ezért történt a "zakadás, ezért gyengült meg az a _nemeaz kkal szemben, kik *;óh in igen. le e :.- i értenek, nem akarnak velünk egyetérteni. Helyet adunk e cikknek, az .audiatur et altera pars* és a védekezés jogának elvénél fogva, le -a;-gyezzűk, hogy magát a főiskolát cikkünk ntm támadta meg: cikkünk megirását semmiféle r.-s-zA korral a csok is változott. Eül^ntéle jelentoséggel birt, ámde lényegében az maradt, ami • kezdetben volt. A bö!c-é«zek .-zerint a csók a legmegbízhatóbb megnyilatkozása a józan állapotban levők érzelmeinek. A filozófus az tartja, bogy a csókolódzó oly természetbúvár, ki a kúlszinnel be nem éríe, • - ./.:;.u- lenekére igvekszik. A -zerelmesek és a költők máskép fogják fel a csók jelentőségét. A szerelmesektől hiába kérdjük, mi a csók, nem tudnak rá felelni, csak azt mondhatják legföljebb, hogy édes, mámorító . . . Darwin, a nagy angol tudós azt álitja, hogy mi, európaiak ugy hozzá-zoktunk a csókhoz, hogy az emberrel született tulajdonságnak mondhatjuk. B tulajdonság az ember kedélyállapotától függ, amint az illető szeretett személyivel közelebbről^érintkezik. A világ minden részében más-más a csók formába. Ahányféle nemzetiség van, annyiféle a csók i-. Az ujzélandiakuál és a lappoknál például a csók abban nyilvánul, hogy az orrukat dörzsölik egymá-boa. A finnek háttal közelítenek egymá-hoz s es náluk csókot jeleut. A négereknél pedig az arouak kézzel -.aló siraogatása jelzi a csókot. A statisztika argu? szemei elől mi sem rejtőzhetik el. Mi miudent nem gyűjtöttek már össze, szép, áttekinthető rendben 1 íme ama felkiáltások,
