Pápai Lapok. 30. évfolyam, 1903

1903-03-29

2. PÁPAI LAPOK. 19ü.'>. március 29, tárhatja fel kapuit, i valódi művészetnek és lészen ekkép kizárólag az átutazó hü vészek és egyéb mutatványosok vándortanyája. Mélyen tisztelt Klnökség! A vezetése alatt álló kornak egjeb nemes feladatai mellett alapszabályaihun megjelölt hivatása, a magyar közművelődés előmozdítása is. Elit a hivatást méltóhhan, mint it szülészet ügyének felkarolásával, hathatós és állandó istápolajával nem gyakorolhatja. El nemesük alapszahálysz.erü hivatás, de hazafias kötelesség is, aminek lelkes örömmel való teljesítésére a m. t. Elnökség szilárd hitünk és meggyőződésünk szerint kétségtelenül hajlandó lesz. Kp azért annak megemlítése mellett, hogy liusvét vasárnaptól kezdve Mezei Béla színigazgató fog elsőrendű tagokiiól ujonan szervezett társulatával öt-hat héten át városunkban működni B a Nemzeti-, Nép- és Vígszínház műsora-j hói összeállított előadásokat tartani, teljes tisztelettel bátorkodunk a t. Elnökség elé a következő kertiemmel járulni. S /. i v e s k e 11 j é k a vezetése alatt

1 álló körben telj e s e r ő v el és e g é s /. befolyásával od a hat ni, hogy ugy, ni i n t a z t a legt ö b b fővárosi és v i(1 é k i t á r s a 8-k 5 r teszi, a z e 1 n ö k s é g v e z e t é s e a 1 a t t á 1 1 ó k ö r is a s z i nh áz l> é r 1 ő i sorába lépj e n. Mezei színigazgatóval történt megállapodásunk alapján van szerencsénk a következő, direkt a pápai társas-körök számára megállapított bérleti feltételeket közölni: Ha a t. kör az egész színi idényre bérel 1 e g a I á 1»1» 1 < i erkély-, támlásvagy zártszéket (esetleg vegyesen is) 40°/

0 engedményt kap, h a 20 előadásra bérel 10 széket, 80°/

a engedményt k a p. I Ily előnyös feltételek ezek, melyek mellett kétségtelennek látszik, hogv a t. kör tagjai, kik igy állandóan biztosított jó helyekhez juthatnak, a bérlet-jegyeket naponta egytol-egyig mind elviszik. IIa azonban ennél az idei kísérletnél — minden kezdet nehéz — mégis megesnék, hogy a t. kör a bérletre valami csekély összeget ráfizetne, amit mi — a jegyek megfelelő ügyes kezeltetése esetén — kizártnak tartunk, akkor ez szerény áldozat lenne csupán, mit ti t. kör a magyar közművelődés oltárán hoz. Az e tárgyban hozandó választmányi, vagy közgyűlési határozatról április (i-ig kérve becses értesítését, kérelmünket és általit a magyar színészet ügyét ismételten a legmelegebben ajánljuk a t. Elnökség jóindulatú figyelmébe és szíves pártfogásába. Pápán, 1908 marcin.- 2ö-én. I lazafias üdvözlettel I szinügyi bizottság nevében : l»r. Körös l.iulro l. k. ("Kinin tanár, */.. Ii. titkár. NT et záros Karolj jMilií»rnii"*ttT, «2. I>. f Ünnep előtt. .Must egy esztendeje annak a gyorsíró világban oly nagyfontosságú eseménynek, hogy a „Szegedi Városi Főgimn. Gyorsírókor" fennállásának 25-ik évfordulóját országos irásversenynyel egybekötött ünnepélylvel megülte. Óriási nehézségekbe és igen nagy fáradtságába került egy ilyen eszmének sikeres megvalósítása nemcsak nevezeti egylet buzgó elnökének, Jakab Lajosnak, a pápai gyorsírókor egyik megalapítójának, de magának az (>rsz. Mflgy. Gyorsíró Egyesületnek is, mely országos versenyét ezen alkalommal a szegedivel közösen akarta rendezni. Nem igen biztunk a terv sikeres keresztülvitelében a minden nap felmerült akadályok miatt, <le mikor láttuk Szegeden az ország minden részéből összesereglett diákságot és illusztris közönséget, mikor tapasztalnunk kellett, hogy a bíráló bizottságnak hiány/ott hozzá az eszköze, hogy körülbelül HMt teljesen hibátlan és első dijat érdemlő munkát pénzzel jutalmazzon, akkor tűnt csak ki, minő eredménye lett annak a buzgó fáradozásnak és közös munkának, amit szegedi barátaink végeztek. K sikeren felbuzdulva mindjárt a verseny után elhatároztuk, hogy 1903. év húsvétján Pápán is rendezünk országos gyorsirásversenyt. E lapnak igen tisztelt olvasói bizonyára ismerik a „Pápai Ifj. Gyorsírókor" eddigi, 25 éves működését : tudják, hogy a legelső az országban ugy tagjainak számát, mint elért sikereit tekintve. Nem is erre akarok ehelyütt rámutatni, hanem azon örvendetes körülményre, hogv az ország összes iskoláiban és kultúrál is egyleteiben oly érdeklődéssel néznek a pápai verseny elé, amilyen érdeklődés eddig Magyarországon az Ilyen versenyek iránt soha nem tanúsítottak. Ezt mutatja már maga azon körülmény is, hogy még hivatalosan nem is hirdettük szándékunkat, már is készültek mindenfelé a buzgó gyorsírók versenvünkre ; sőt több helyen a versenyre készülők részére külön tanfolyamot állítottak tel az illető szaktanárok. Es most, mikor minden nap közelebb és közelebb vagyunk a nagy naphoz, amelyen az ország gyorsíróinak színe-javát városunk falai közt fogjuk üdvözölni, napról-napra jobban tapasztalhatjuk, hogy a pápai versenyt előkészítő bizottság sikeresen dolgozik. Mert mit mutat mást, az a 646 munka, amit beküldőitek az. ország különböző helyeiről, mint a bizottság életrevalóságát.' Ha figyelembe veszszük, hogy Szegedre csak 440 ily pályásat érkezett be, akkor előre is bizonyosra vehetjük, hogy az általános, nyilvános versenyen személyesen is ily arányban fognak vidéki míitársaink részt venni és e tekintetben is felülmúlja a pápaiak versenye a szegediekét ! Hogy ezen reményünk teljesüljön, legelső sorban a versenyt előkészítő bizottságot kell ugy erkölcsileg, mint anyagilag támogatni! Hogv a bizottság minden tagja továbbra is oly szorgalommal, buzgalommal és teljes odaadással teljesítse ("tűként magára vállalt kötelezettségét, mint eddig ! Hogy városunk minden diák-embert;, iskoláink és egyesületeink intézői és tagjai, városunk intelligens közönsége egymással kezet fogva, egy akarattal és az ügy iránt érzett szeretetükkel, kiki tehetsége szerint, járuljon hozzá az ünnepély sikerének emeléséhez. Készülődjünk ! Mutassuk meg, hogv Pápa város közönsége minden szépért és jóért igazán tud nemcsak lelkesedni, hanem ha kell, áldozatot is tud érte hozni! Hadd lássa az ország, hogv városunk méltó a „Dunántúl Athén-je" elnevezésére ! Fogadjuk a versenyre jövő gyorsírókat és Vendégeket igaz magyar vendég szeretettel, barátsággal, hogy emlékezetessé tegyük nekik kedves városunk falai között való tartózkodásukat. Vegyünk részt minél nagyobb számban az ünnepélyen és versenyen ! Keltsen a verseny magukban a pápaiakban is legalább olyan nagy érdeklődést, mint aminővel a vidékiek ezen ünnepélv nyOSÓk zavartalan egyetértése- és háboritlan együttműködésétől függ. Ha egy légy repül el orrunk felett, érezzük, hogv repülésének irányában meginog a lég, amint azt átszeli. Igy érzi meg a társadalom, az állam is a legkisebb reakciót is, mely közgazdasági tényezőinek korében kél. Az állam közgazdasági élete a legérzékenyebb mérleg, melynek féltett és őrzött egyensúlyát a legjelentéktelenebbnek tetsző mozzanat is megrázkódtatja és megingatja. Az ilyen megrázkódtatástól kell tehát a hasát, annak jólétét megkímélni. Aki tehát a haza jólétének alkatelemek tevő tényezők egyetértését és együttműködését megzavarja, megháborítja, az olyasmit tesz, ami ellenkezik a haza jólétével, aki pedig a haza jólétét teljes erejével előmozdítani nem törekszik, nem liaza/i és nem magyar, aki pedig azt aláá-ni igyekszik, az hazaiíruló. 1848 március 16-én, amidőn a szabadság, egyenlőség és testvériség jerikói kürtje megszólalt, ledőlt as előjogok válaszfala és megvalósult az ige : egyed ül a munka az, mely nemesit. Teljesen mindegy, akár az Isten házában, akár az ország, a megye, B váfOS, a falu vagy a községházában végzi valaki hivatásos munkáját, akár az ipar vagy kereskedelem terén juttatja valaki érvényre munkaerejét és munkakedvét — mindenkor és mindenütt a becsülettel végzett munku itz, mely luimsi/i ttz említet. Az a szabaduló levél vagy munkakönyv, barátaim, melyet a kereskedőnek vagy iparosnak az illetékes iparhatóság ad, amidőn a tanoncidö elmultával az önálló munka világába kilép — ez o kereskedii és iparosnak nemeslevele. Es az eszköz vagy szerszám, hívják azt bárminek is, melylvel az iparos vagy kereskedő a rábízott munkát végezi — ez a kereskedő és iparos nemesi cimere. A verejték, mely a kereskedőnek vagy iparosnak homlokán a munka közben gyöngyősik — ez a legértékesebb igazgyöngy a kereskedő és Iparos nemesi cimerében. Es minden egyes tisztességesen bevégzett munka — f

\t[l'

e

'J'.t ujabb érdem a munka által nyert nem-sséghez. A mai kor t. Hallgatóim, reális alapokon nyiig-zik és mindenkitől megköveteli, hogy ne ábrándozzék, hanem dolgozzék. Ks mégis mit tapasztalunk '.' azt, hogy egyes urak és érdekcsoportok, úgynevezett klikkek, majd itt, majd amott ütik fel fejüket egy-egy hangzatos jelszóval. Egy bajigálósnak a jelszavakkal, mint a footballal. \/ egyik, magát irdekcsoportoak nevező klikk agrárizmusnak nevezi, a másik meg merkantilizmusnah hívja üdvözítő tanát. Természetes, hogy ugy as agráriusok, mini a merkantilisták azt vallják, hogy egyedül az ö tantételük az, mely a menybe visz. Pedig hát B virág. t. Hallgatóim, színével csak gyönyörködtet, illatával csak üdít, de táplálékot nem nyújt. Ilyenek a jelszavak tarka virágai is, tet-zetősck, de belőlük táplálkozni nem lehet. Ks mig SZ agráriusok emitt, a merkantilisták amott bontanak lászlól és hirdetnek világra isóió tanokat, bár a jó szándékot egyiknél sem akarom kétségbe vonni, ugy vagyunk velük, mint az a bizonyos zsidógyerek, akit lopáson értek és amikor a biró azt kérdezte tőle, miért lopott'.' azt felelte : kérem alásan csupa széirakozottságbéd loptam. "Hogyhogy szórakozottságból? -— kérdi a biró — Hát csak ugy kérem alásan, hogy mint tetszik tudni, mi zsidók az egész világban elvagyunk szórakozva. Nálunk is épen ez a hiba, hogy nagyon elVSgyunk szórakozva, de a legnagyobb hiba az, hogy önönmagunk Fzórjuk szanaszét magunkat és forgácsoljuk s/ét erőinket és onnan vau az, hogy mennél több a boldogító, annál keresetiben boldogulnak. Minél hangosabb az agrárizmus becsali csárdája, annál tömegesebb a kivándorlás és minél több merkantilista emelkedik fel, annál több kis- és nagyiparos bukik el; minél több tárnáját a merkantil frázisoknak nyitják ki, annál több nagy- és kiskereskedő adja be a kulcsot. Mi ebből a tanulság'.' Az, hogy az agrári/.niuil merkantilizmus a maga külön vakságában csak