Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-08-03

1902. tugutztut :;. ÍI/.I az üzlet vezetőség tervezi, a »Nesze semmi fogd meg jóit elvét tartva szem előtt. \ égi •rcilm«'iiy IM-II. bármii v hely telén ül viselkedjék is a várossal szemben • vasúti üzletvezetőség és annak főnöke, l'ápa várOS jogait és jogos követeléseit nem eogedheti » : s nem is engedi, miután nem tartozik tűrni, hogy a vasútállomás mizériái az üz­let vezetőségi főnök helyén nem való okve­tetlenkedései miatt, a közérdek rovására, mielőbb ne orvosoltassanak. Ha eddig nem sikerült meggyőzni való tényekkel az üzlet vezetőséget vasúti állo­másunk szükségelt tiagyobbmérvö kibővíté­séről, majd talál a város módot éa alkalmat arra, hogy egy mm ismert nagyság önkényü és elfogult intézkedései terhétől megszaba­duljon, jogos és méltányos kívánsága az illető felsőbb helyen meghallgatásra találjon és vasúti állomásunk hajai mihamarabb ja­víttassanak. Magunk részéről is kijelentjük, hogy tollúnkkal a váró- szolgálatára állunk és nem nyugszunk addig, míg a város közön­ségének ezi n jogos óhaja teljesülésbe nem megy. Közügyről, közérdekről lévén szó, annak minél előbb megvalósításáért, kikül­déséért harcolni erkölcsi kötelességünk! Iskolai értesítők. ni. V pápai állami tanítóképző-Intézet értesítője. A rsndkivfi] terjedelmes SS az intézet legkisebb mossanstára is kitcnedő, e nemben első, értesítő tanuielét adja annak a nagv gondosságnak, melyet az intézet igazgatója: Szotéthu Lajostól már meg­szoktunk volt. Az értesítő még az ö szerkesztése alatt kés/nlt s luunkájámik gyuiuólt-sét, az elismerést, sajnos, ő maga immár nem élvezbeti, de szelleme előtt méltán meghajtjuk az elismerés lob >K<>ját. Az értemté eléé lapján találjuk az intézet épu­Uténsk sikerült kéjiét, mig az utolsó oldalakon van­nak as alaprajzok az. intézet helyiségei beosztásával é- a képző-intézet régi helyiségének, az ev. ref. ó­kollegiutnnsk képe. ás intézet történetét Répát) D&nisl tanár irta meg avatott tollal, amelyből kieineljtik a követ­kezőket : Az állami tanitóképső-intésst Pápán 6 éve áll lenn. Tanitóképzö-inté/et azelé.tt is volt városunkban, melyet az ev. ref. egyházkerület tartott fenn 1876 7­tö| 1885/86-íg a főiskolával szoros kapoaolatban, később 1886/7-töl 1889 90-ig azonban önállóan szer­vezve, de ez az intézet ls'.'o angOSStni 18-án meg­szűnt. Az állami taiiitóképzö-in'éz.et felállításának esz­méjét V'trgjfat Endre rsaaprémvármsgjsí kir. tan­felfigyelő vetette fd először Veezprémmegye l^'.'íb évi október havi közigazgatási bizottsági ülésén éa ennek értelmében fölterjesztést intéstsk a vallás­os közoktatásügyi miniszterhez. Kz. volt az első lépés a megvalósuláshoz. Hosszabb tárgyalások után, Pápa város közön­sége, a dunántúli ev. rel. egvházkerület és mások áldoaatkéeaeégs végre lehetővé tette az intézetnek I felállítását | abban 1896. november 3-án vette kez­detét ti rendszeres tanítás a pápai ev. ref. ó-kolle­giumban, mint ideiglenea kslytságbsn. Nagy polémis indult meg aztán az állam által fölállítandó tsnitóképaö-intéssti épületnek elhelyezése körfii, uioly végre ia azzal végződött, hogy a város által felajánlott területen épült tol a mostani díszes, a modem követeim-nyéknek megfelelő épület, mely­nek zzakazerfl berendezése is páratlanul áll a hazai tanitóképző-intézetsh sorában, de bátran fölveheti a versenyt a kuliold e nembeli intézeteivel i.s. Az. intézet történetéből még a következőket emeljük ki. Az alapkőletétel 1899. június 17-én tör­tént nagy ünnepélyességek mellett. Az épület el­készült lüo) augusztus L'-áu ; IÜMI augusztus 3 lén vette át Szoodtkff Lajos igazgató az épületet s 1900 szeptember 11-én kezdődtek meg a tanítások az uj épületben. Az épület 886.400 koronába került. Az érteti tő második része az I8!M>7 —1900/1. iskolai évről számol be az intézet állapotáról, a tanárokról és munkakörükről, a tanulókról, az épület­[ ről és fölszerelésről, a könyvtárakról, a növendékek lakásáról és élelmezéséről, a segélyezésekről és jutalmazásokról. A7 igasgató tanács a fent jelzett iskolai évek­ben együtt 15 gyűlést tartott, melyen 908 ügvet targyaltak le. Az intézetet ugy az igazgatósági tai.áes tagjai, mint az érdeklő lók .-ürün látogatták. Az említett iskolai években 28 tanár, tanitó és ok­tató volt. A tanárok köznl kettő halt el időközben, Stéktly István t íldmivesdlkolsj igazgató éa Sodi Antal nyugalmazott tanár. Az emliiett iskolai években együtt 751 tuiu'ó vétetett tél a tanitókép/.ö-intézetbe és 16 tanuló volt olyan, aki magánvizsgálatot tett. A 7.">1 növendék­ből kimaradt 4:-! és meghalt 4, vizsgálatot tett 7'' I növsndék. Illetőségre nézve legtöbb volt vestprém­vármegyei: -"4, utána l'estmegyéből: !>7 és S aprón­megyéből: ii2, legkevesol b: 1—1 llunyad, Márm.iros, Sasüunár, Trsnosán és Zsmplénmsgyéből; a többi megyékből váltakozva 2—86 kózö:t. Vallás szerint legtöbb r. kath.: 388 és ev. ref'.: "244, ezeken kivul 38 ág. ev., '23 izraelita és 11 görögkeleti. Az. iijusági könyvtár 1029 miiből áll, melyből 716 müvet a nyelvtudomány és szépirodalom kép­visel, mig a többi mii egyéb tudományok és szakok kötött oszlik meg. A tanári könyvtár mindössze l')7 kötetből áll. liészleteseu tárgyalja aztán az értesítő a nö­vendékek lakás szabályait, melyek nagy hstásasl voltak a növendékek általános művelődésére is. Államsegélyét teljes ellátásban részesült f» év alatt L's-J, fél államsegélyben 1^7, egyházkerületi tégelyben 118, flsssessu 587 növendék 114.'.Mi K összegben. A Ill-ik részben tárgyalja az értesítő az iatá z.et működését. Nagy gondot fordított az intézet tanári kara arra, hogy e növendékek vallásos, haza­fias és erkölcsös nevelésben részesüljenek, emellett a testi nevelést sem hagyta figyelmén kivül. Az ő év alatt többféle ünnepéi veket tartott az intézet. Meg­I ünnepelte rendesen minden évben Krzsébet királyné II felségének névnapját: március l:,-ét stb. A tanári kar összesen 180 gyulést tartott, melyen 809 ügyet tárgyalt. A növendékek, at intézeti tanárok vezetése mellett, kisebb tanulmányi kirándulásokat tettek és gazdasági oktatásban is részesültek. A gazdasági oktatás anyaga felölelte a gazdaságtant és kertésze­tet. A róm. kath. és protestáns egyházi zenében és énekben külön oktatást kaptak a növendékek. A 7t'4 tanuló általános osztályzata T> év alatt következőleg oszlik meg: kitűnő volt 62; jeles, jó, vagy elégséges: 588 és elégtelen 119; magavise­letre nézve: példás 148, dicséretes, jó, Vagy sza­bályszerű: öli és nem szabályszerű 10; ezek a számok igen szép eredményi matatnak föl, A gyakorié iskolában, mely 1898/99, tanév­ilyenkor a keresztet, mikor a „fenevad" — hara­gudott, A badnagy tzepegett, akár a gyermek. — I le édes kapilánv ur. igazán nem tehetek róla! A mulattágon ott voltak .letel és Ráduly íó­badnsgyok - ok rögion ajánlkoztak. Hazudott a ki- hadnagv, dc muszáj volt neki. A kapitány lectillspodott. Jól vau ! — mondta itpétsn. Más mon­dani valód nincs? — < Hi, igen: kapott hirtelen szóba a had­nagv és újra zavarba jött — üdvözöltet a szép Lórii — No? Nagvoii unatkozott szegény! A sok prókátor között kerülgette a sirban nyugvó férje emléke. Lá­tod, kapitány ur, igazán nem ériem, hogyan lebé­nít az. ilyen szép, életvidám as-zony egy aktamoly­nak a feleségeT Igazi kincstári dámaI A rác mosolygott. — Remélem, udvaroltál neki. A hadnagv elvörösödött. — Hova gondolsz? Különben nem tagadom, rád való tekintetből. I'e c-ak azért, hogy meg ne k telíthessék azok a pörvsastök. Diuiiiiovic- kapitány felkacagott. Boldogan, vidáman veregette meg a hadi.agy \ áilál é- jólelkűen mondta: — Derék tiu vagy! Szervusz! HRerlitt hsdotgy a katonai lövöldében meg* 'lőtte ellenfelét, a vén prokáiort. Jókedvébea volt a I ki- hadnagy és csak jobb karját zúzta szét golyó­jával az. ügyvédnek. A kis bánáti városban élénken tárgyalták a .szomorú c-etet. Még polgári körökben is a kia had­i nagy mellett nyilatkozott meg a rokonszenv, aki eb ben az. egé-z. ügyben a leggsvaléroeabb magatartátt tanúsította, Restben sajnálták is a hadnagyot, mert nyil­vánvalónak látszott, hogy a párbajügy, amelyet nyil­vános botrány előzött meg, a hadnagyra tsomoru befejezést fog nyerni. Willibald von Skerlitz. hadnagy ugyani- jegy­ben járt egy feleő-ttiléiiai leagysl főúrnak, Boritovttky j Jáoot báouiak bányával, a buzavirág-zin -zcmü Dalmával. A keserű lengyel köztudomás szerint szi­gorú elveket vallott és bizonyos volt, hogy ki fogja adni az. útját a leánv vőlegényének, ha érle-ül a párbaj botrányos előzményeiről. Mert BksrlitS had­nagy Dimitrovies kapitány barátnőjééit, a szépséges nép Köriért rögtönözte a botrányt. Az. ügyvédbálon ugyani- a szép Körit, akinek viszonyát a nagy vörös ráccal i-merték, feltűnően elhanyagolták a gavallérok. Szinte tüntettek a figyel­mstlenaégükksl, ami már magában is fölforralla a jólelkű Skerlitz. hadnagy vérét, aki bolondulásig -z.e­rctte kapitányát, a vöröt rácot. A növel BSSmOSS tanu-itoit udvsristlsntág kfilönbsn is minden seetben dühre ingerelte volna. Igv aztán mikor hajualtájon a bálterem egvik •toiniaédot külöu szobájából kihallotta • vén próká­tor .-értő megiegyzé-ét, amely a s/,'.j, Lórira vonat­kozott, a hadnagy megfeledkezett magáról. A vén prókátor esi mondta — Még nem vezették ki innen a markotá­nvo-nét, mégis szemtelenség ! Az én illőmben az Ilyen ttemélyt kitáneoltstták volna a szálából! Kire a megjegyzé-re argumentált Skerlitz had­nagv peaegőa üvegekkel. A ki- hadnagy a párbaj után Brőten sz.oron­i gott. BasrettS volna, ha sem a VÖTÖf rác, sem a fellő sziléziai lengyel várúr nem tudnak meg sem­mit a párbaj okáról, A kapitány előtt gyöngéd-ég­b6l akarta eltitkolni, a keserű lengyel eh'íl pedig saját jól felfogott érdeke miatt. A szigorú lengyel bizonyára rieezaküldené a lánya jegygyűrűjét. A párbaj igazi oka harmadnapra mégis eljutott a VÖröt rác füleihez. A fenevad dühöngött : — Te gyermek — rohant rá a hadnagyra és szeretettel megölelte — mért nem szóltál nekem erről az. ostobaságról. Lekaszaboltam volna az. egész ugy\édbagá/.-l ! l>e kapitány! Kz. az én ügyem volt... — A fenét ! Mo-t már mit csinálsz ? Mi ? A jövendőbeli apósod kitagad! IL-zen Lórii erősen kompromitálta a hozzám való vonzódása. — Nekem kötslssságsm volt a sérté-t megtorolni. A viii"s rác elérzékenyült:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom