Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902
1902-03-15
1902. március 1"». réve :,, "l ,ul 174,; "•'."„., kevesebb, mim ia slőaő ivbea, ami annyival kedvezőbb meri hinnünk kell, hogy évről-évre szaporodik Pipa lakon pfga él a« absolut halálo/á-i ntái '.gi- kevesbbedik. 7 éven alól 17(1 ball meg; ssenibea ai előző évi 14* al emelkedést mutat, ami annyival szomorul>l>. bogy az feszes halottak kevesbedtek é.- ig V aaeknek f>l"„-ját teszik aa előad évi 44°/•jávai! nemben. Ennek okát kutatva, abban vélem e/t találni, hogy a beözönlőt I aok munkakeread nép ro-s/ anyagi viazonyzioál tógxa nem ügyel fel beteg P • i Btekére. 1 éven alul 88 oaeeaemé balt meg, ami a/, előző fvhei viaaonyitva javuláal unit.it, amennyiben I900ban 1"7 végezte életét Az. orvosolt éa nem orvoaoll halottak közti viszony a kővetkező volt. Orvosoltatott 281. nem or\ -oltatott h'2, ami a/. Saazea halottak 185 "„-ját adja, ebben la vlztaaezéi van az előző évvel szemben. Biegény beteget magam gyógykezeltem 315-öt I gvirat volt 286, amely mind elintéztetett. Öngyilkosság '1 történt Ugyanennyi rendőri b Ol lás volt. A/ addig elmondottak nem nyújtanák bű képéi a városi főorvosi hivatal teendőinek, ha nem említeném fel, hogy a piaeok, üzletek, élelmi cikkek, a különböző gyárak, a várnai Inti segélyezettek, árvák éa lelenoek rendesen vizsgáltattak, a i Ikönyvel kérők izeméit megnéztem, a/, összes i- likba járó tanulók, valamint a dohány- és szövőL' | munkások szemeit trachomára vizsgáltam, egy.' a/, egésaaégi törvény által előirt ténykedések I' an teljesíttettek. A székely kivándorlásról. — Hegedűs l/Oránt /,ioltNudi i. — \ Magyar Közgazdasági Társaság helyisé: dr. Hegedűn I.ora'nt városunk országgyűlési k' | iaelője nagyérdekfi felolvasásokat tartott ( héti.!. A felolvasó-öleseken nagyazámu éa előkelt i iség jelent tneg. \ rendkívüli érdekes felolvasóknak rövid atál a következőkben közöljük i Hegedűé Lóránt általános figyelem között azza kezdi „A magyarok helyzete Romániában" enni •iáiéban, hogy a magyarországi kivándorlás okai • • uaégeit nem szabad általánoaitani éa különösei < eten meg kell különböztetni egymástól a Felvidél erikába irányuló kivándorlását és a Romániáin nyúló saékely-kivándorláat, ugy a/, okok, mint i árok tekintetében. A felvidéki kivándorlók vegye nemzetiségű elemek, amelyeknek csak ki- hányada a magyarság, ellenben a/, erdélyi kivándorlá majdnem kizárólag a magyarság erejét apasztja Amerikáitól gvakrati haza is térnek a kivándorlók ellenben a Romáuiába kibujdosott székelyek (• gók majdnem kivétel nélkül ott ragadnak. A felolvasó aztán áttér az erdélyi kivándorlá ismertetésére. Nem általános vonásokban, haton • gyes típusok lieiiiutatá-ával, mQZa iks/.ei üen rgyn á mellé rakott apró képekkel illusztrálja a Romáuiábt kibujdoeotl magyarok ionét A izékelység, mint i homok, s/erte van fújva egész Romániában, de van nak egyes Bsomópontok, »hol nagyobb számmá gyülemlett ossza a magyarság. Legnagyobb góc pontjai a kivándorlót! magyarságnak i Plojesti Bukarest, Braila, Oalac é.« Konstaaca, Sorra ismer *« ti a felolvasó H/. itt talált magyart k helyzetét fegyoai, kuli urálii éa azámviazonyait. Bukareatbei magában 20.000 katholikui és 6000 reformátu it talált Ebben a váróéban tehát — ugy 1 • — nagyobb székely város van, mint Mao hely, Bepei Szent-György éa Ceiksaereda együtt Vi ve, Ä kivándorlónak aagyobbára szegénysorai cselédek, de akadnak köztük nagy számmal jobb módú iiarosnk Is, akik úgyszólván megteremtél i i"inán iparunk, e-akhogy román segédeikben erőkonkurrenciál támasatanak maguknak. A bemutatott típusokból egy általános VOOál ragadja meg a hallgató figyelmét Kibujdoeotl véreink • magyarságra nézve teljesen elveezaek, magyal voltukut is megtagadják, gyermekeiket a romái liad-ereghe adják, -öt még magyar nevükéi ii oláhn változtatják. Á kivándorhittak' e-ak I legritkáhli esetekben temek vissza hazájukba. Kitejti. hogy i ssékeiy-kiváadorláat lakábh Románia szahály ózza, mint mi. |fa még a román földbirtokjog exkluzív volta útját állja annak, bogy a főldéhes isékely nép ot földel szerezzen. De ahol egy kis földterület felszabadul, kányákként vetik rá maguk al izékelyeink. Hogy Románia (elszahadiija-e egész földjét, azt ma még iiiion megjövendölni nem lehet, de lény a/, bogi az. uj konzervatív párt a mull é\ októbei kávába ár elfogadta Taka Joneaeu programmjának aat a pontját, hogy Romániái nyissák meg ai .ideg,.,,- települőknek és iudomáiiyoi folyóiratokban i- merik már est a kérdést szellőztetni. Bármily bizonytalan tehát a román földbirtokjogok jövője - igy végzi el-ö feiolvásál sőt minél bizonytalanabb, annál inkább válik bizonyossággá az, hogj ma elbujdosott székelyeink sorsát nem mi intézzük é- ha meg nem változtatjuk ezt a helyzetet, ha megvárjuk még azt ia, hogy azon mód odakössék maglikai magyarjaink az idegen földhöz : ki tudja, le-z e akkor, aki megfordítsa azt a sorskerekei, amely eddig ellenünk forgott Ima a azékely. kivándorlás jelentősége. "Ihol a veszedelem, ihol äz emésztő tüz. Hegedűi Lóránt második felolvasása a moldvai Csángók helyzetéről szólt. Azt a SZOCÍológiai abroszt mutatta be, amely az. uj Románia Idva részén ahol hajdan Etelköze lehetett, tárul a szem lélő elé. A magyarság ott egyik fontos elem,. : forráaban lévő román népnek - ez. a magyarázati annak a csodálatos tünetnek, hogy a román köz véleménynek egy réaae gyűlöli a magyarokat é pánruagyar törekvéseket tulajdonit tokunk, holot mi idehaza nem i- ismerjük ezt a fogalmat. Ennek előrebocsátása mán az. eddigi moldva kutatásokat i- rtette a felolvasó, rámutatva <.rr;i hogy e kutatások nagyon hézag...ak, mer! egy-egt kutató ulán hosszú évtizedek multak el, mig ujr akadt valaki, aki fölkereste volna Moldovában él véreinket. .\ székely-kérdés szempontjából fontosnál tartja azt a tényt, hogy századok óta, talán bétszá év óta szabály-zeni hullámokban ömlik át a ,lé keleti Kárpátok magyar népe Moldovába. A izékeL kivándorlás tehát történelmi processzus, amel valósággal táplálta Moldvát friss vérrel és sokszi az éppen izükséges művelő elemekkel. Ezek után levonja a tanulságokat tapasztalt t.iiból és a', előző kutatásk eredményeiből, A egyik tanulság az, hegy a magyar telepek k, leti szárnya már teljesen elpusztult és csak | Szerétig kereskedhetünk. A második tanulság a hogy mig éasakou a magyarság elfogyott addig i uj idők hatalmasan megiazasztották Galac, Braila I a régi Havasalföld magyarságát. A harmadik tanú ság az, hogy a kivándorlási apályok és dagályt között egy nagy darai) erős, ősi magyarság él töm geatfil a Szentig, magyar vidéket teremtve ot amelyről azonban Nagy-Magyarország megfeledkezil holott a r> mállók nem feledkeznek meg ideát lak testvéreikről. Ea a különbeég köatÜnk. Harmadik felolvasása a ssékely kivándotii okairól szólt. Felolvasásai annak a kutatásával keze i hogy mién vándorolnak ki a székelye.. Romániába Brassó mellett a hét falusi járás lakossága az. utol; ti/, esztendő alatt fogyott. A jani- községei tiz év ó kiszabadultak Ura-so fenbatósága alél • moel vi--z Bökkennek magyarságukba. Nagy sdót kell fizetni,, A pótadó *'><»°,,. A kiáramlás a csángóknál éa roma oknál folyton tait. A Csángó kimegy, hogy koesi kodjék, de részint azért i-, mert nit.e- szántófÖldj hamm csak erdeje, amelyei értékesíteni nem tie Kimegy a leánynépeég i- már 15 éve- korában elromlik ott. A csángó mértéktelenül iszik és elad sodik. Nincs itthon maradása. Egész kivándorlá terület Háromszék megye. A kezdi járásban évenkii mintegy 17» 0 atlevelel adnak ki, deaa egé.-z. megyébi sürün lehet találni Romániába szerződtetett munkást kai. Az emberiket bojár földesurak vitetik ki, < már vis.-za nem küldik eket. A kisserződött munkásul nak egy része télire visszajön hazájába, de jé n'-, ott marad. Leányaik görögökhöa mennek feleségül igv emelkedik I haza küldött pénz. is. 1890-bl 42,382 frtot szállitott Romániából Háromszékbe poéta. A székeiv kivándorlásnak iná-ik legtöbb' emlegetett fészke Csikország. A nagy embervoteségnek ősi, mély alapja az a fold, amely ossz vi-s/a haeogatva minden évben félig ugarnak va föntartva. A léi határ bogáncsot tenni, a termőtől pihen is nem lehet «,,ks/or tudni, hogy vájjon zab, akar-e vetni a tikului vagy labodát éa kutyateje Az arányosításból pedig bivataloa jelenté- steril egyes birtokosok tisztában vannak azz.al. hogy srány szerinti joguk 1 vagy ,-ad ré-zh, áll. Fent a Gyimesen nem oly nagymérvű a kivái dorlás. Tölgyesről a szomszéd Romániába jár ki vag félezer einher. S/eiit DomOnkoSOC sok millik.nl vándorol ki évente. Mar,,- Tordáhaii kisebb lóku kivándorlás, ellenben l dvai liel y-zéken ismétlődnek háromsaéhl tünetek. A felölvaaáaokal nagy érdeklődénél • tet« izéaael kisértea közönség, melynek soraiban Hegedűt Madorés dr. t*enytet*y Ferenc főispánunk la helyet l'og'alt Negyedik felolvasását tegnap tartotta meg Ir. Hegedűt Lóránt, amelyről jövő számunkban referálunk. \ Társaságból. S Szaluul lyceuml felolTaHáaok. A főiskola tanári termében a múlt va-árnap délután két olőidást tartott Sz. lyceumunk. Elsőnek Répay Dániel, tanítóképző'intézeti tanár értekezett filozófiai tételről, r.rdeke-en ismertette a materializmust éi a spiritizmust Bemutatta az. agyvelőnek, ezen lelki életünk központját képez.,; szervének, eléggé sikerüli gipszmintáját, Majd áttért a lelki, illetve a -Zell, ini életünk elemeit s tényezőit alkot,', mozzanataira. Kellem SS i vonzó előadásban ismertette azt a munkát, amely a lelki élet oly e-oda-zerü működésében nyilvánul. I tana Nagg Lajos, főiskolai tanár olvaata fel mély tudományosaágra valló tanulmányát a nyelvtudomány és a tőrténei cimmel. A fölveti kérdés szakszerűen izoláltunk tűnt föl címét tekintve. Azonban a felolvasónak gondja volt rá, hogy e nagy tudományos kérdés vonzó, i érdekfeszítő formában kösse le a hallgatóság figyelmét. Főleg azzal foglalkozott, hogy megismertetvén az. indogerm ín összehasonlító nyelvészetnek löbb eredményeit, kimutaaaa, hogy a tudományos világ miként ha-ználta fel .z eredményeket az. ,e zes indogermán népek műveltségének, s lakóhelyének biztos megállapítására. Mimi a két előadást megéljenezte a -/ép mámmal összegyűlt hallgatóság. A .Leányegyesület" -ben a Bzabad Líceum részéről dr. Kapossy Luoiáa főiskolai tanár tartott előadást. A felolvasó . 1 hangulatára I tartott igen s/.ép előadást. Felolvasásában állította, főleg Reviczky költői imivével igazolta, hogy minden tárgy vagy esemény szemlélete bennünk sajátos, ami egyéni természetünknek megfelelő' hangulatot ébreszt A s/.ép nyelvezetű - költői lendülettel előadott felolvasást a jelenlevő nagy közönség nagy tetszéssel fogadta. A felolvasást megelőző és követő zeneszámok é» szavalatok is sikerültek. Mu!t vasárnap este 8 órakor a helybeli Lloyd egyesületben Kemény Béla városi jegyző, lapunk munkatársa tartott felolvasást. A Lloyd összes termei ZSUfoláaig megteltek hölgyek és urakkal él az. érdekes és tanul-ágos felolvasást, melyet felolvasó „Kereskedelmünk tényetői szárazon tizen" címen tartott, mindvégig feszült figyelemmel és nagy érdeklődéssel hallgatta n közönség. A felolvasás tárgya felölelte a hajózás történetét a keletkéz.- stádiumától a mai napig, különös tekintettel Magyarország ipari ét kereskedelmi fejlődésére, azonban hogy a (elolvasást szárazzá ne tegye ez. a tárgy, amelyből iparosaink és kereskedőink nagyon üdvös tanulságot meríthettek, de a bőlgyköaönaégel tán nem érdekelte olv nagvoii - helylyel-közzel nagyon jóiz.ű humorral fűszerezte előadását Felolvasói tömegesen érték a megérdemlett gratulációk. S A Jókai-Kör holnap vasárnap, n<m tartja meg házi estély ét. Legközelebbi há/i e-télye a körtlek hu-véi hétfőjén le-z. $ Szabad I\i-• • 11111i előadások, A helybeli Bzabad lyceum ma d, a, 6 érakot a főiskola tanán termében fogja megtartani ez időszakban utolsó előadásait. Ez alkalommal Qáty Zoltán főiskolai zenetanár a zene állapotáról Magyarorazágon e, kér,lé-t fogja fejtegetni és dr. Kopossy Lucián főlzkolai tanár Vajda János költészetéről fog fel ilvasni, S afAféaieatély, Az izr. nőegylet f. hó 1'*-'. és 2'i-áu rendezi ndo estékei letették a .pajkos s/.i.ipad" eiinet, mivel a buzgó rendezőségnek <>]y maga- -z.iuvonaloii álló miívé-zi erőket elkerült megnyernie, bogy ez eatélyeknek megszűnt az eredetileg -z.áiidékolt pajkos sz.inpad jellege é. komoly, minden izébea klasszikái mfivészestélyekká alakultak át.
