Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-11-23

XXIX. évfolyam. Pápa, 1902. Qovember 23. 47. szaru. PAPAI LAPOK lapn varos hatóságának es tobb pápai i pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Bterkeasteoéf l Jókai Mór-utca 969, szám Kiadódhatni: Goidberg (iyula papirkereakedéae, Fö-tér. TeliftiH-sníni : 41 Felelős szerkcs/tö: KÖRMENDI BÉLA. Beetetése*, ós tüntetési dijak • lap kiadóhivatalából küllli'liilnk. A lap ara: egéai évre IS kor., félévre 8 k., negyedévre 8 k Egyei -/am ára 80 tillér. Villamvilagitas Papán. Pápa, 1808. november L'J. Végre odáig jutottunk, hogy bárha némelyek előtt valami különösnek »'s megfoghatatlannak látszik is, a villamos világításról bátran éa nyíltan beszélhetünk Pápán. Ks noha azt imV most ia csak a jövendő zenéjéhez hasonlíthatjuk, erős a meggyőződésünk, hogy nem telik bele egy év éa városunk éjjeli képe ki fog bontakozni a sürii, setét homályból éa utcáink éjjel is nappali fényárban úsznak. [gaz nz is, mondhatják többen, hogy M>k viz lefog folyni 8 Tapolcán, mig Pápán villámon iv- és izzó-lámpak szolgáltatják az utcai és Dtagánvílágitáet : de ezt csak a túl peszimiaták beszélik. Mi. kik inkább hajlunk az optimista irány leié, bízvást nagy reményeket fűzzünk alilniz, bogy városunknak módjában lesz, hogy villamos-telepéi jutányosán berendezni és házilag gazdaságosan kcz, hú is tudja. Nagy garanciát látunk abban, hogy a városi másán fogyasztók zöme a villámvilágitásnak barátja; megmutatta azt azon körülmény is, hogy midőn • fogyasztókat világítási nemenként aláírásra felszólították, a villamos világítást lizszen sscii túljegyezlek. Vagyis mig a gázvilágitásra 100 lángot irtak alá, .-nhlig a villamvilágitásra 1000 ízzó-lámpát jegyeztek. Nézetünk szerint csupán a magán-fogyasztá-ira lehel jelen esetben hazirozni a városnak azon nagy | vállalkozását, hogy a villamos világítást maga létesiti és tartja háziüzemheii. K/.en elvek és irányok vezérelték a városi világítási bizottságot is, midőn szerdai ülésében egyhangúlag a város által házilag kezelendő villamos villágitás mellett foglalt állást. Ei különösen megnyugtató hatása volt az. elnöklő polgármester azon előterjesztésének, bogj a keresk. miniszter a közel napokban rendelstet intézett a rendezett tanácsit városokhoz, és községekhez, hogy az általuk kötött közvilágítási szerződéseket, törvényhatósági jóváhagyás előtt, műszaki és iparfejleaztési szempontból leendő elbírálás végett hozzá felterjesszék, mert. — Ugy mondja a miniszter, — gyakran előfordul, hogy az ily természetű szerződések kötésénél, a szerződési pontozatokban, a hazai ipar érdekeinek megvédését sokszor teljesen figyelmen kivül hagyják és a szerződésekben a városok, községek s a fogyasztók érdekeit és igy a közvagyont és közérdeket veszélyeztető kikötések foglaltatnak. ( »vatossag tekintetében világítást bizottságunk még tovább is ment és nagyon helyesen kimondta, bogy mielőtt javaslatát a villamos világítás kérdésében a városi képviselőtestület színe elé letenné, a villamvilágitásra beérkezett ajánlatokat a szakértői véleményekkel együtt a kereskedelmi minisztériumhoz felküldi oly kérés mellett, hogj a minisztérium szakértője nyilatkozzék afelől, vájjon az ó alánlat közöl melyik a legreálisabb és legelfogadhatóbb? < 'sak méltó szavakban emlékezhetünk meg a városi világítási bizottság bölcs intézkedéséről, gondos és elővigyázó eljárásáról. Nem is jó, nem is szabad ily nagy fontOSBággal biró, közérdekű intézmény létesítésénél elhamarkodva, érett megfontolás és a kérdés teljes előkészítése és ismerete nélkül határozni és cselekedni. Meg lehet nyugodva a város képviselőtestülete és közönsége egyaránt, bogy ké>zés magán-világítása kérdésének megoldása és jól megvalósítása, szóval a fontos ügy előkészitése, egy olyan hivatott és minden tekintetben arra való, ahhoz értő bízott* ság kezébe van letéve, melv bizottságnak tagjai szabad és független lelkiismeret ükkel egyáltalában nem tartanák összeegyeztethetőnek azt, hogy a várost egv veszteséggel járó vállalkozásba erőnek énjével bele* vigyék és a város I annak polgárai vagyonát a biztos veszélynek kitegyék. Kívánjak Szívből é8 l faros érdekében is, hogy a világítási bizottság szépen megkezdett működését és nagy munkáját koronázza fényes siker, melyei minden tekintetben fényesnek lehessen mondani: értjük pedig est oly formán, hogy legyen meg mielőbb a városi köz- és ma^án-világítás és általa TA KCA. Ó, múzsa! A|kad édes. mint llymelus \ail méze, Bgéai világot gyújt • csék (tymplinjárasoil egyszer niegige/e is most meghalok Hellas hegyén, az. olyinpusi bérien Rabszolgád jajongva keres: A szilaj tengerek haragját értem Mint l K ss/i -' A l'ierriilák berkén száz virágot K.sengve, sírva kenlek én : Mutas>a meg rejtekeik hogyha látott, Te, égi lény ! Lelkem kigyúl, mint Mózes csipke-bokra. Mert képeí benne hordozom . . . S nem visz a bércre, hullámos habokra, Mar semmi nyom . . Nem vagy sehol . . . (res a fold s az ég is, Napfénye kipusztult, veszett — Ahasverusnak .irók átka mégis To\ aha \ eset ... Hol vagy, merre? I'usztába zeng a sóhaj. Ks szörnyű némaság fogad Tantahis ajka inert is érzi, ó. jaj ' Legelső csókodat '.' Pakett József. Butoncy ur. Hámori tik, — A ,Pépai Lapok" eredeti tárcája. — Irta : Vnio. Hutoney ur, mint a neve in mutatja, szörnyen ostoba ember voll. Dél-Amerika V. nevű kis városában élt s a kaptafa körüli liorgslmttoetágl révén kereste meg mindennapi kenyerét. Külső viseletén azonban csöppet sem látszott meg a benne lakozó nagy homály - mint az ilyen embereknél gyakran lenni szokott, dölyt' és nagyznlás sem hiányzott nála. Történt egyszer, bogy egy gazdag amerikai gvárigazgató Y.-be jött egyetlen lányával nyaralni. Követte ékel az. imádók ét I v-idegéin jelöltek megszámlálhatatlan seregi*. 1 crmészetesen a kis város hangulata teljesen megváltozott s az élő újságok vén asszonyok képében levő megtestesüléseinek volt is róluk, mit beszélni. Ily módon a kaptafa és a szíjjal való elfoglaltsága közepett Hutoney urnák i- fülébe jutott a hir a mivel egy milliomos gyérigazgató leánya (királylányok ÉS hereegkisasszonyok nincsenek ott i már rég motn-zkált a fejében, elhatározta, hogy felkeresi, idővel megkéri I igy boldoggá totsl. Amint épp a város végén elterülő liget közepén sétál, egy gyönyörű kis lány édes csengésű kacaját hallja, aki egvpár uri gyerekkel játsza vidáman a lavvn-tennist. Mondanom sem kell, bogy a milliomos leánva volt. S bár Hutoney ur szörnyen korlátolt vala, annyi esze mégis volt, hogy a helyzetet helvesen fogta fel. S miután belátta é- erős meggyőződésévé válll, hogy a sült galamb már jelentkezett, eltökéli s/.ándékká válll benne, hogy száját nem fogja csukva tartani. Tátott szájjal állt olt egy darabig, lebilincselve a csinos lánv vidámságától és a ját-z.'k élénkségétől. De a sült galamb e-ak nem akart a szájába repülni. — Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed mtgy a hegyhez, gotilohí m.igában s ily szavakkal rontott a vidám leányhoz : Kedves kisasszony, nem tudóin még minek | hivják, Julesae, vagy Katka, engedje meg, hogy én is magukkal játszhassam ! Klsö pillanatban a leány meghökkeni, du látva annak naiv arcát, átadta az egyik heverő ütőfát kezébe s nevetve engedett tért számára. Hutoney ur lulboldog volt s már előre tudta, hogy a leány őt biztosan szereti ! Sohasem látott még ily játékot s amit életében először a legokosabb ban cselekedett, minden labdát a lányhoz dobott. A többiek hamar észrevették járatlanságát s igy Hutoney ur minden mozdulatával a társaság kellemes mulatságául szolgált. Heesteledett s a leány búcsúzó szavait Hutoney ur nem éri ve meg, ő is a távozókhoz csatlakozott.