Pápai Lapok. 29. évfolyam, 1902

1902-11-09

hozza a befektetett toké kamatait • talán néhány év múlva még ezenfelül in valami felesleget, ugy a eél csak az lehet, hogy oly olcsó legyen a világítás, amennyire csak lehetséges. Egyéb körülmények is csak amellett szálának, hogy ilyt elepeket a városok, ha csak speciális nehéz­ségek nem forognak fenn, hogy saját üzemükbe tart­sanak. A közvilágitás létesítésével a város nem fe jezte még be ama beruházások létesítését, melylyel a jólét ós a korral való haladás összefügg. Egyebek között ismételten fel fog merülni a kérdés a köz­vágóhidi hűtőtelep, esetleg egy műjég gyár felállí­tására, mindezek akkor, midőn a város erre alkal mas motorikus erő, helyiségek, személyzet stb. felett rendelkezik, nemcsak a beszerzés költségeit, de még az üzemét is a minimumra redukálják. Mert pld. a természetben elég jól van elrendezve az, hogy hű­tésre és jégre éppen akkor van a legnagyobb szük­ség, midőn a legkevesebbet kell világítani, nvár idején. Az ilyszerü telepeket a németországi városok büszkeséggel vallják magukénak s ma már ott való­sággal pazarul berendezett világítási telepeket talá­lunk. Már nálunk is mentiiuk legalább annvira, hogy egy város sem gondol arra, hogy vízzel való ellá­tására koncessziót adjon, mig a Halkán államok vá­rosaiban, hol a még rosszabb hitel viszonyok miatt a városoknak a kölcsön felvétel még tóhb áldozatba kerül, legtöbb esetben még a vízvezeték létesitésére is koncessziót adnak. Ha mégis Pápa városának nehézséget okozna egy ilv vállalat létrehozására szükséges kölcsön mű­velet keresztül vitele, ez esetben még szerencsésebb­nek tartanám egy ottan alakítandó részvénytársaság­nak, melynél a város magát erejéhez mért összeggel participálhatja, esetleg kedvezőbb feltételekhez kötve, koncessziót adui. Hogy Önöknek tájékozást nyújtsak, hogy mit tizetiiek vidéki városaink a két nembeli világitásnál a közvilágitás egy lámpájáért óránként, a következő adatokat sorolom fel : gáztársulattal s közvilágítását már jövő évre villám­mal látja el ; Székes-Fehérvár felmondta szerződését a gáztársulatnak, s jövő hó közepétől fogva villa mos telepe üzemben leend. Jövő évben óhajtja (ivőr felépíteni városi villamos telepét. Kalocsa vá­ros telepe csak 4 hét múlva jő üzembe és hálózatba már is lf>00 darab izzó lámpa van bekapcsolva a magán világítás részéről. Még szóvá kellene tennem egy vegyes üzemű telepnek lehetőségét, t. i., hogy ' a város egy gáztelepet létesít a közvilágításra s az ott produkált gázzal táplált gázgépekkel hajtott dinamó géppel látia el a magáuvilágitást villamosan. j Ily megoldás oly viszonyok között, mint Pápán any­I uyira költséges és észszerüllen üzemet eredményezne, hogy gyakorlati ember előtt már az első gondolatra , is abszurdnak tűnik fel s sok esetben magukat szak­értőknek vallók is gondolnak ilyesmire. Ily kombi­náció hazánkban létezik, s még ott is, hol erre a legkedvezőbbek a viszonyok, nagyon rossz tapaszta­latra jutottak, mi azonbau előre látható volt. Mélyen tisztelt bizottság, ezzel együtt kimerítve látom mindazt, mit még Pápa város közvilágítása kér désének eldöntése előtt felemlíteni lehetne, legyenek meggyőződve, ha minden város e nemű kérdése ennyi lelkiismeretességgel, l tisztán a dolog iránti érdekkel lett volna tárgyalva, ugy kevesebb lenne ama városok száma, melyek drága pénzen meg nem felelő berendezéshez jutottak, s melyek örülnének, ha a beruházási összegért tul adhatnának telepeiken. A jelenlegi meglehetős uiiiukahiány által ered­ményezett olcsó beszerezheté- előnyeit felhasználandó, a város helyesen tenné, ba e kérdést ez év végéig megoldaná, a megrendelést a jövő év első havában megtenné s a telep elkészítésére jövő év augusztus hó elejét határidőül kitűzné. Budapest, 1909 november hó 4-éu. Itrlaucr IstSáa Ugyancsak llidy körjegyző tett javaslatot az adóreform tárgyában, illetve az adók progp sz­sziv kivetését és az adóbeszedés és kezelés t-gy­I szertisitését illetőleg. Az életre való indítványt a gyűlés magáévá tette és elhatározta, hogy javas­latát felküldi az orsz központi jegyző-egyesület­hez pártolásra, ezenkívül 1—1 példányban Hauer Antal orsz. képviselő és az alispán utján a pénz­ügyminisztériumhoz. Hidynek javaslatai szerkesz­téséért a gyűlés jegyzőkönyvileg elismerést sza­vazott. A megyei szabályrendeletek módosítását célzó felterjesztést és az adóreform javaslatot legközelebb lapunkban is ismertetni fogjuk. A legközelebbi gyűlés helyéül VaSZtf köz­séget jelölték ki. A gyűlést kedélyes társascle-d körette a nagyvendéglőben, mel ven dr. A igj Imre és Mii Géza is p'«"t vettek. Az első felköszön­tőt Tjnőegj'leJ ala I tart hatos Sándor mondta a jelen voll >• • • kre, fcVd* Kibíró Harthalos kot ét az egylet tagjait éltette. Körmendy tl. .»".uro llidy körjegyzőre emelt po­harat, Mikéig (ieza a járásbeli jegyzőket, l-'adar körjegyző a főszolgabírót és a tb. főszolgabírót köszöntötte fel. 1 utcai gáz lepke láng 1 órai világításért fizet : Villamvilágitásnál : Sopron 1*466 f. Csáktornya 3-0 f. Braeeé 1-48 n Kger 1-0 f» Arad 22 m Kis-Várda 20 tt Szombathely 3-0 n Kanizsa 20 n Nyitra 3-0 • Nagy-Szebeu 1-2 n Selmecbánya 2-70 Nyíregyháza 20 n Szabadka 3-40 » Sátoralja-Ujhely 1-8 «i Pécs 3:')() 9) Szolnok 1-2 tt Haja 3-60 a) Temesvár 2«t ti Sz.-Fehérvár 2-7*8 N Zenta 1-82 » Kolozsvár 1-860 II.-Vásárhely l-C.O Újvidék 3-4 Szeged 2;"> * Ezen árak az 1900. évre érvényesek. Mint az összeállításból látjuk, az egységárak elég tág határak között változnak, s mig a gázláng­nál a minimum 1*456 fillér, addig a villamos lám­pánál csak 1-2 fillér. Az Auer-égők jó karban tar­tásáért a városok többnyire havi 70 kr. dijat fizetnek. A gáztelepekre beadott ajánlatokat annak ide­jében ögizehasunlitottam s akkor láttuk, hogy a cé­gek kisebb telepet ajánlottak, mint amekkora a vá­ros céljainak megfelelne s láttuk azt is, hogy egy megfelelő gáztelep felállítása a közvilágítással együtt legalább is 890.000 koronába kerülne. Tekintettel arra, hogy ama idő óta sz öntött vas csövek ára még maga­sabb, így ez összeg most sem lenne kisebb. Ha a <• bizottság a villamvilágitásra kidolgozott tervezete­met el nem fogadná és a gázvilágítás mellett fog­lalna állást, ugy Knuth K. budapesti cég ajánlatát találom leginkább elfogadhatónak, mely kevés vál­toztatásokkal a részletet tárgyalás alapjául szol­gálhat. Nagyjában ugy látszik, hogy a vidéki városok mind inkább a villamos világításra térnek át még "tt is, hol már gáztelepek léteznek. Például csak -Nagyvárad nem hosszabitolta meg szerződését a Jegyzők gyűlése. A pápai járási jegyző-egyesület folyé évi november hó 4 én Tapolcafön tartotta meg őszi közgyűlését Hurt Italos Sándor takácsi jegyző el­nöklete alatt. A gyűlésen I pápai járásbeli jegyzők majd teljes számban részt vettek és ott voltak még llelák Lajos főszolgabíró, mint nz ügylet disz­elnöke, Körmendy Héla tb. föszolgabiró, kit most választottak meg az egylet disztagjává és Stalókt ("iéza nemes-szalóki földbirtokos, egyleti disztag ; ugyanakkor adták át nevezetteknek az egylet dísz­okleveleit is. Jákói (iéza urod. erdőmester, ki szintén disztagja az egyletnek, elmaradását levéli­leg mentette ki, melyben egyúttal HM) koronás alapítványt bocsátott rendelkezésére az egyletnek. Az alapítványt hálás köszönettel fogadták és el­határozták, hogy azt „Jákói-alap" cimen gyümöl­csö/.öleg kezelik. Három fontos kérdés került azután tár­gyalás alá a gyűlésen ég méltán büszke lehet a pápai járási jegyzők egyesülete, hogy ilyen nagy horderejű, üdvös és közérdekű dolgok fölött tanácskoztak és azok megvalósítása végett moz­galmat indítottak az egylet derék tagjai, llelák föszolgabiró indítványára, hosszabb eszmecsere után, kimondták ugyanis, hogy a vármegyei tüzrendé­szeti és építkezési szabályrendeletek megfelelő mó­dosítása tárgyában memorandumot terjesztenek a megyei törvényhatósági bizottsághoz. Az emlék­irat szerkesztésére liarthalos elnököt, h'odor (iusz­táv egyleti jegyzőt és llidy ns-szalóki jegyzőt kérték fel. Utána llitia Zsigmond inditványának tár­gyalására került a sor .a községi háztartás egy­szerűsítéséről". A praktikus javaslat első téttséi a legközelebbi ülés napirendjére újból kitűzték, inig a 2-ik részt, a közmunka leszolgálás nyilván­tartására ós ellenőrzésére vonatkozólag a járásra in /ve elfogadták cs élelbeléptették. TOLLHE(-YGYEL. Pletykák. Mar ez a cini is igazolja, hogy az e heti karcolatunk bővelkedni akar a szenzációé dolgok iegis/ii-;il;isaban. Az első szenzációs dolog az volt. hogy lapunk saját külön tudósítóját kiküldöttük a fő­városba, hogy iiiiorjuholjon a pápai cigányoknál, akik ez idő szerint a Millenitun kávéházban muzsikálnak, vagyis jobban mondva nein akarnak muzsikálni. Hogy B tisztelt olvasó előtt 61 érthető legyen, itt adjuk a saját különünknek interjuhohtsát, amely ;i következő párbeszédből állott: Anti kiiliitiitttk : Mióta játszanak a pápai cigá­nyok I fővárosban? A prímás: Legelőször is nein pápai cigá­nyok, inert Amerikából jöttünk, ahonnan Ii évi távolid után jöttünk vissza a ha/aha. ha nem tetszik hinni, tessék megnézni a plakatinnokat : Ami kiilöttüitk: Kimegy, megnézi a plaká­tot s olvassa: Lj! Uj! Uj! Füredi Kaiman a leghíresebb cigányprímás !! Most jött!! ti évi távollét után Amerikából stb. Stb. Aast kiiliiniitd-. (Bámul, aztán bemegy to­vább interjuholni). Őszintén szólva, ez Óriási humbug, hisz csak tudom, hogy ti Pápáról jöttetek, nem Ame­rikából. Hát legalább folyik a picula. A nagy eorakmos, Dehogy folyik, dehogy, már esak megszökünk haza. há lehet Igv járták meg a papai cigányok, akiket Ameiikánusoknak adtak ki a fővárosban. Nem Inába mentek el a mi cigányaink hazulról, de el is árasztottak varosunkat a nöi. veterán s miegymás zenekarok, akiket szinten meginterjuhoM ami kfilönünk. S kisült, hogv a piculák Papán bőségesen folytak a zenekarok tányérjába, pedig csak azt hirdettek a plakátok, hogy a fővárosból jövenek. Hiába, a fővárosnak az izlik. ami humbug, a vidéki varosoknak ami fővárosi. Az alábbi eset is emellett bizonyít. •faVaVtMÍ Mén hSlgi/ <>. ez a Budapest Az ember már valamirevaló divatos ruhát nem is vehet magara, ba esak Parisból nem hozatja. (Persze a fővárosi szabonök mar nem csi­nálnak, inert nagy a kontó.I

Next

/
Oldalképek
Tartalom