Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-07-21

1901. juliu- 91. PÁPAI LAPOK. készített bőrökben, mint Pápa varosának, [geo távol vidékről uz eladok • pápai piacra hozták áruikat, mert ítt sok vevőre biiton azánaithattak. Másrészt a pápai kereskedők messze vidékre ntü/.tak óatsevásárolták • mondott cikkeket; ezeket Pápára szállították, mert itt sok vevőre akadtak. Rég ismert tény, hogy a viragsd ipar élénk keres, kedelmet idéz elő. Még én magam is emlékszem, mikor az ötvenet, réttben már a hatvanat években minden pénteken a bástya áataki felében nagyon élénk borvásár volt. Sukszor az egész utca felnő fele telve volt eladókkal és vevőkkel. .Mindebből most már nincs semmi ; OStndottég van ott pénteken is. Helyén lessz itt megemlíteni, hogy volt még gj inásoilik eikk, melyben oly élénk forgalom volt, „.int Dunántúl sehol; ez a rőfös árukkal vald keretkedét. 1848 előtt a vasutak nem létezett miatt nem utazhattak Beatbe vásárolni ; hazánkban ilynemű cikkek nem készültek. Volt Pápán egy Uersfeld nevű kereskedő, a Hungária s/állo mellett, ennek folyton voltak fuvarosai, kik hoztak a rőfös árukat Bécsből. Dunántál majd minden \árotának „portíka" kereskedői Pápára jöttek Herzfeldhez vásárolni. Ezért volt ennek mindig dolga, folyton tartott 80—24 segédet. A/ ötvenes évek elején ez az üzlet is megszűnt. Az öreg Uersfeld már korábban meghalt : 2 tia, kik az üzletet folytatták, elköltözködtek Bécsbe. Mindezen csapások mint egy ólomsúly neikeduek városunkra. Most is igen kiaaserO a/ párunk és talán még kisebbtzerü a kereskedelmünk, (gsd ipar nélkül nem lehet jelentékeny kereskede\ kisipar sem nálunk, sem másutt nem képet felílni, mert a gyáriparral nem tud vertenyesni. Manapság minden iparcikk gyárakban lessz protálva, amiért a kisiparnak nincsen, de nein ii • jövője. A mi iparunk és kereskedelmünk oly téktelen, hogy még a helyi fogy aas tást sem Nem mondom, bogy nem fedezhetné, de a állapotunk okozza, hogy majduem minden iparcikket máshol szerzünk be, kisiparunk, kereskedelmünk nagy kárára. Malomiparunk és ikereskedésünk is folyton apad, mert egész •'künk már tele van új gőzmalmokkal. Ha szomorú helyzetünkön javítani akarunk, esak mdd marad, minél több gyárat kell itt tneguosítani. l»r. Uhn Lássló. Városi közgyűlés. — ttOl. .minis 16-én. — A rendkívüli közgyűléseknek nagyobbá vouzó ereje a képvi.elötestület tagjaira, igv történt, hogy a kedd délutáni közgyűlésen a nagy meleg ellenére is elég szép számban jelentek meg a városi képviselek a közgyűlési teremben. Bisonyoa agyébként, hogy a tárgy-sornak két olyan fontoa pontja, a mind a közvilágítás kérdé-e s ;t fölveendő kölesönről való jelentéstétel, különben is elég arra, bogy a/, ideálisabb gondolkodásé városatyákat a közgyűlésen való megjelenésre birja, s vájjon ki nem ideálii gondolkodású ami képvieelőink közül?. . . Ilyen kérdéseket tárgyaltak a gyülekező városatyák, s mielőtt ezt az ntolaó kérdést eldönthették volna, a polgármester — kevés-ol három óra után megnyitotta az ülést. Klsőben is üdvö/.ölte a/, öaazehivott rendkívüli közgyűlésen megjelent képviselőtestületi tagokat s a jegyzőkönyv hitelesítésére Németh István, Vágó László, Baranyay .Iám>-, Lővj Adolf és Keres/tes [stván városi képviselőket kérte tol. Krre C$oknu(iy Károly főjegyző fölolvasta a mult közgyűlés elég terjedelmes, jegyzökönyvét, melyet </.n nélkül hitelesítetlek. Napirend előtt jelentési tett Mé*zárot Károly polgármester a berlini útról, .lulins 2.-án érkezett a sürgöny a polgármesteri hivatalhoz, hogy Zimmermann János lovag, a ki .">(• éven ál I2'K) koronát adományozott évenkint a rajziskola tanári Bieteten és gondoskodott róla, hogy e/.t a nagymérvű segélyezést halála után »e veszítse el a rajziskola, — elhunyt. A polgármester erre rögtön ló -20 képviseld! hívott egybt, a kik megbízták MétzáfW Károly polgármestert és Mikovinyi Ödöu kir. táblai híréit, hogy utazzanak Berlinbe éa fejezzék ki a gyászoló család • •lőtt ;i várót részvétét. Hozzájuk csatlakozott llijnóezk§ Béla is, az ipartestület kiküldöttje. A három tagból álló küldöttség, mint már tudjuk, el is járt megbízatásában, s koszorút helyeseti az elhunyt sírjára ezzel a felirattal : „Jótevőjének és díszpolgárának Pápa tárota * A polgármester végül in ít vánvozza, örökítsék meg jegyzőkönyvben Zimmermann lovag emlékét, a mit a kösgyüléa általános helyeslés kosban el is fogadott. Ugyancsak napirend előtt bejelenti a polgármestar, hogy Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága a pápai takarékpénztárnál nyitott 80 ezer koronás folyói számlának 1902. december Ml-ig való mtghosszsbbltáaára vonatkozó előterjesztést jóváhagyta. l.'sithm/iiif l'őjegv/.ő kezdte meg ekkor előterje-ztését a heti marha-vásártér rendezése ügyében. Bemutatja a városi mérteik költségvetését, mely szerint a vásártér jó karba helyezése 4720 koronába kerülne. A vásártér nugvoii rászorult a megjavításra, erre nézve egyesé i vélemény a közgyűlés széksoraiban. — Térdig ér ott a sár ! hallatszik a bitté sorokból. — Bokáig éro sárban magáin is jártam ott! kiáltja valaki, és bizonyos, hogy eső- napokon sártenger borítja a marha-vásárteret. A/s Jósaef, a kinek kérésért télolvassák sgési terjedelmében a városi mérnök költségvetését, k. kedik abban, hogy ekkora Összegből tényleg jól meg lehetne javítani a vásárteret és azt óhajtja, bogy ha már Italunk valamit, akkor legyük azt agétatn, ne pedig télig. A költségvetés felolvasása közben azt kérdi dr. Jyöri/ László : —• Milyen kő vau felvéve? — Tapolcától, teleli a polgármester. — Az nem ér semmit, vág vissza dr. AúYy és kifejti, hogy a város ."5U éven át hiába adott pénzt a lapoleaföi kőért. A maga részéről a somlai tört kövei ajánlja. A polgármester ezzel szemben a somlai ko drágaságára hivatkozik ét elfogadásra ajánlja az állandói választmány javaslatát, mely -/érint a közgyűlés szeptemberben, a költségvetés tárgyalásakor, döntsön a kérdés tolóit. Dr. LöVjf addigra alternativ költ.-égvetes készítését kéri • a közgyűlés ilyen értelemben hozza meg határozatát. A közvilágítás kérdése került ekkor ismét sorra. A főjegyző elreferálja, hogy a kiküldött bizottság előtt Siemens és llalske embere előadást tartott, de ez a bizottság határozatot nem hozhatott, i Krre nem is volt mandátuma, a mint ezt lapunk egyik legutóbbi vezércikkében ki is fejtettük.) A bizottság azonban s az állandói választmány is azt javasolják, küldjön ki a közgyűlés SEskbisottságol a jogügyi, pénzügyi, építési bizottság s a városi tanács egyesítésével 1 ez. a s/akbizottság írjon ki azután általános világítási pályázatot. A polgármester is sürgősnek tartja, hogy ebben az ügyben tényleg történjék valami, mert egyes űzlettutsjd sok önálló világítási berendezésekkel igytktgntk magukon segíteni s (gy a város jövedelemtől esik el. A kérdéshez többen nem is aléltak hozzá s a kösgyüléa felfogadta aa állandó választmány javaalatát. A pályázati föltételek megállapítására, továbbá az időközben fölmerülő ssaksstrü kérdések mtgbirálására a város költségén szakértőt Fognak alkalmazni. Klónk érdeklődést keltett a tárgysor harmadik pontja. Már napokkal előbb sokat beszéltek a városban EiMttbtck Jósaef pápai lakosnak érdekes es mindenképpen modern tervéről. Kisenbeck benzinmotor 01 táraaakoosit akar járatni a vasútállomástól a tanítóképzőig Tirol, Hungária. Griff, színház és uszoda megállóhelyekkel. A társas kocsi minden vonat rkezéaekor lllll: It > szemelvre -znek a treneséni várregékben, meg a közeli Cttjtbe ódájában, Báthory Erzsébetről, a száz leány gyilkosáról. A németek igen rossz komédiások, a pozsonyi - ilaf tagjai igazi fanatizmussal, de csúnya staggione iban játszottak, a közönség pedig hitt nekik. Harzescu azonban igen nagy művésznő. Nem ismerek a mostani Burg szinpa Ián nemesebb dikoiót, tüzesebb orgánumot és kifejezőbb htro Dl alakot nála. Teljesen rokon a mi nagy Miriánk• al, nem olvan észbontóan erós, nincs benne az az. tensív drámaiság, de végtelenül intelligens, csupa ffvéasi ötvösmunka az egész alakitá.-a. Soha i'intudatosabb művésa-assaonyt I I »Ivan biztonsággal csinálja a mesterségét, anyura ismeri a publikumot, előre érzi. hogy ez a - • -/tus tetszeni fog, hogy melyik tiráda provokál taptvihart, él is vele, de sohasem él vele vissza. Kn "•rem hinni, hogv burgs/.inés/női nimbuszát félti, pedig már évek óta elzúditotta onnét egy glaszékesstyüs, de végtelenül szennyes intrika, melynek hősnője azóta már a -irban fekszik és a bécsi közonség kegveletes hódolata eirrablásiiak tartaná azt a s/41 virágot, mit az égő lelkű Barzescu Agathenek nyújtana, aki sohasem mondhatja el a szenvedélye bűvös tirádáit azon a színpadon, hol még ma is a - Voller" kisért. Künn vagyunk végre a szabadban ! A hordszékek mártírjai hallgatják a parkban a Landstreicher keringőjét és a mi vasutunk hatalmas gőzt lövelve vár ráuk, hogy vissza vigyen az egyszerű, a komoly, sz uuslmas Trencsén városába. hol az embereknek nincsen más vágva, . . . mint a sok, -ok zöld. III. Mi nem rajongunk szólt egy sötét szemű treneséni asszony, mi élünk csendesen a családnak és az ábrándunkat, a vágyainkat a természetnek mondjuk el. Uh, ha tudnak, hogy mit adunk mi át a csendnek ! Felénk mosolyog a zöld levelek egész űdttége, ez az állandói virulás, amelynek nincsenek válságai, mely egyformán élettelje-, egyformán illatos és ude marad ... A „perzselő öltlés" meg, miről a poéták regélnek, olyan rövid és hamar megfakul, gyorsan megsárgul, olyan, mint egv hús virág regéje, mely alig hogy él, máris elhervad. A szerelmet gyorsan elfeledjük, - marad a kötelesség, mit a család terhe ró a vállainkra. Ha kedvünk lenne hozzá, ha vissihiogot keltene bennünk az önök bűnös lírája, akkor követnénk az lilelés hangját, elmennénk oda, ahová a térti hív, de hát jobb a csend, a természet elviszi, a szellő elsodorja a vágy sóhajtását. A szép uszony egéssan belepirult a boa lédbe, aztán mosolyogni kezdett él pirot IZCgfŰ virágot hajított az arcomba. IV. Vág vizének kies partján zokogás hallatszik, az első erős intenzív hang, mit embertől hallottam, mióta itt vagyok és az is a fájdalomé . . . Kanyargó folyónak rohanó árja elragadott egy ifjú életet, vitte, csábította, mélybe Ic-salta. elvitte magával. Három napig ölelik a sellők, aztán visszaadják a zöld pá/sitos t'oldnek. Gyilkos Vág folyóról sok mesél hallottam, a/.t is monda mondja, hogy a laákaaáayál Oatk három nap múlva adja vissza. Félnek tőle az emberek, olyan s/.elid. bájos a formája, mint egy csábít'i sziréné, -zép, de veszedelmes, éppen mostan sirnak a parton miatta a sótél zubbonyos fuvSrOS Janka, meg a felesége, Mariskó. Várják a tiukat, az tVtsél legények már régen keresik, a tutajok végig siklanak a sima folyó tükrén, hiába, hiába hullára nem lelnek, liverek volt még n Marion szólt egyik atyati. aki mellettük állott, gyöngék a kezei. A szülök csak álltak a parton mereven, agy pontra szegeződtek fénytelen -zemeik él néha felszakadt a mellükből a sírás, a nehéz, a borzalmas fájdalom sirásii, amelyet viszhangzoit é« vitt magával a nyári szellő szárnya. Az asszony meg a térti étlen-s/.onijan már két napja olt álltak il a Sitiid ólt!te, viz megmosta hullára vártak. Most láttam már bennük temperamentumot ISOSl már elmosódtak azok a fajbeli árnyalatok, az emberpár állott előttem roskadtan, aki a közöl szerelem é- szenvedés gyümölcsét «iratja ... A folyói zöld hullámfodrai fölött megvillan valami fehérség, a révész ladikája kot ki, .lanka meg Mariaké kiterjesztik a két kezüket él tagolatlan, fuldokló bangón Qdvözlik ot, akit elragadott gyilkos Vág folyó ... a Mártont. . . . aki ínég gyerek volt és gyenge.