Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-05-12

1901. ma in. Ii. PÁPAI LAPOK.. 3. Színház. Step páitulá- mellett folynak uinháaunkban Deák Péter társulatának előadásai. Jő mfiaor éa összevágd előadások biztosítékai annak, bogy a közönség a asezőn mfivéazi eredményével, Ba igazgató inaiig az anyagi eredménnyel meg lessz elégedve. Heti referádánk itt következik: Neu'• 1 art *2>'/»'. Egy telt ház. jövedelmét tesszük egv kilyukasztott liller ellenében, hogy Hugh Marton úr, aki a New-York sséps -/ősegét irta, maga sem tudná elmondani, voltaképpen miről i- van s/ó az ő operettjében. A szereplők, akiket különben is minden valamirevaló összetartozás nélkül pusztán • szövegíró szeszélyes kedve sorakostat egymás mellé, egymást kergetik a -/.Ínpadon és — sajnos — esak a hatodik kép végén találnak egymásra, hogv végül rövid éneklés után utoljára gördülhessen le a függöny. Iga/., hogy a s,,k izép felvonulás, ünnep, tánc, ének egymásra torlódik ebben sz operettben, de mindebből mi édes-keveset láthattunk, mert hát, valljuk be es<ik őszintén, ez az előadás a gyöngék közé tartozott. Hiszen megtörtént még az a hallatlan eset is, hogy a zenekar is est tlett-botlott s a nagy rendezetlenségen kivül megtörtént még az. a szerencsétlenség is, hogy Pált'y Ni na beteg lett s a szere, pét hirtelen Szalóky Dezsőné volt kénytelen átvcnniBzalókynét eddig nem láttuk nagyobb szerepben, s ha figyelembe vesszük, milyen rövid idő állott rendeikezé.-ére szerepének megtanulására - ezzel szemben mégis milyen derekasan megállta helyét, Ügy feltétlen dicsérettel kell neki adóznunk s konstatálnunk kell, hogv igen sok zenei intelligenciát árult el. Szerepébe mindjobban belemelegedett s végső dalát a cirkusz szépéről kétszer DlSgujráztatta a közönség. Békejyné a primadonua szerepében ismét kedvesen játszott, a táncait sok tűzzel lejtette is játékával sok tapsol aratott. Jók voltak még l>e<ik, Deákné, Békefy és Senlóky, de az előadást ök sem voltak képesek megmenteni. .-I sitt as erem metél. Géczy Istvánhoz valamikor olyan reményeket fűztünk, hogy újjáteremti a népszínművet, l bár ezek a vénné- reményeink nem is mentek teljesedésbe, de Géczy mégis irt néhány sikerültebb népszínművet s ezek közül való a vasárnap este színrekerült darabja is, Az orvvadász mészégető leányának szerelmi történetéi nagy érdeklődéssel hallgatta a nagy számban megjelent közönség, « e figyelem felköttess nem tisztán a szerepnek, de talán sokkal inkább a .«/.erep szeinélyesítojének, l'iíllij Ninának volt az érdeme. A drámai mozzanatokban gazdag szerepnek minden kis árnyalatát érvényre juttatta a mi kedves primadonnánk, aki annyi törekvéssel és buzgalommal játszik, mint egy kezdő és olyan sikereket arat, amilyeneket csak perfekt művésznő érhet el. A partnere KfatZtUti Ernő volt, aki a szerelmes erdőkerülő szerepét játszotta : Krassnsitól nem lehet megtagadni az. elismerést, mely ambícióiul játéka, és folytonos haladását két-ég nélkül megilleti, de viszont még mindig modoros és modorossága néha olyan arányokat .>11, hogv azt egyenesen a színészi intelligencia rovására kell Írnunk. Avagy hol látta, vagy hallotta Krasznai Ernő a/t, hogy az erdőkerülő legény kezet csókol a mészégető leányának ? A mi újabb népszínműveinknek úgyis megvan az a hibájuk, hogy nemcsak ünnepi mezben, de ünnepi szónoklatokkal is vonultatják szinpadra a parasztjainkat, s ha ezt még ilyen ssalongavalléros szokásokkal is tetézzük, akkor teljesen elvess s népszínművek igazi zamatossága. Az előailás különben a jobbak és sikerültebbek kö/.é tartozott s ebben nagy része volt Ságkynák, aki a mészégető szerepét jelletnzetes erővel alakította, Dtdkuéutlk, aki ismét elemében volt egy tiatal parasztleány szerepében és Szalóky Dezsőnek, aki a tőle immár megszokott sikerrel játszotta meg egy parasstsuhano szerepét. Irtai ezúttal nem tudta megtalálni szerepének a kellő hangját. .1 kit mama. Vidéki ssinpadok örök átka, hogy gyors egymásutánban kell rengeteg újdonságot lepergetuiők. Egy héten két vígjáték (egyik esetleg dráma) két népszínmű l egy Operett újdonság nem is tartozik a ritkaságok közé. Hogy ennek aztán az előadás vallja kárát, tán nem is kell mondanunk, f.- az előadások közül nem az operett, amelyre már az előadásh is szüksége.- nagyobb apparátus miatt is több gondot fordítanak, nem a népszínmű, mely viszont könnyebb z-áner, de rendszerint a vígjáték s a dráma vallja kárát. Méltányosan nem is lehet kívánni, hogy egy framia vígjátékot két-három próbán egybetanuljanak, több próbát meg honnan vegyenek '.' Az előzmények ez. igazságos feltárása után valljuk meg. hogy A kis mama hétfői előadása — melyet pedig igen Szépszámú közönség nézet; végig — siralmasan gyönge volt. Döcögtünk, mint egy rozoga cséza hogy néha nem dűltünk még tel is. annak a derék asszonyságnak köszönhető, kinek a Súgólyukból feltörő szavát úgy látszik jobban hallja a közönség, mint, akit illet : —- a színész. Aztán meg nein volt semmi hangulat ebben a különben oly édes francia vígjátékban, valami szürkeség nehezedett rá az. ö-zsz.es előadókra: az unalom szürkesége, melyet csak pár pillanatra oszlatott el egy-egy jól sikerült mozzanat, mert volt ilyen is, csak kevés. A szereplőkkel röviden végezhetünk : Markoviét bágyadt volt és kösönvé.s, csak néha-néha üdült és üdített fel a valamelyik jelenetből feléje csapó költői áramlattól. Szulóki küzdött a nem neki való bonvivant-szereppel, neki egy óriási érdeme különben, hogy tudta szerepét. A többi szereplők közül Csak l>e<íl;n>' (a pásztorleány é- Irtai (a zenebarát grófi produkáltak élvezhetőt. ké.-zíltessen. Jó legyen minden, ne sajnálja a fűszerszámot, hadd nyalják meg Utána az. emberek az. ujjukat. A vendéglő udvarán pedig színpadot veretett a barabcrekkel. Nemzeti szín lásslók lógtak a színpaddá előléptetett kocsiszin tetejéről, hogy gyönyörűség volt nézni. Aztán nyakába szedte a várost. Fölkereste a városi magisztrátus tagjait, az. érdemes kurátorokat * a több] Céhhel! embert és alázatosan meginvitálta éket az e«léli bankéira. Mert úgy illik az — vélte szerényen - hogy a helyi-érdekű vasút építő bizottsága ismerkedjék meg a város vezetőivel. Kz szükséges ott, hol közérdekű vállalatról van s/ó! A nagyérdemű tanácsot a kilátásba helyezett szellemi és egvébb szórakozások, kísértetbe ejtették és este egymásután szállingóztak be a vacsorára. Kebel Barnabás fogadta a redégeket, mint házi gazda. Csak komoly fenyegetéssel tudta a nekibolondult Balázs Fsrkó belekényszeríteni e szerepbe Kebel Barnabást. Hanem pompás mulatság kerekedett n bolondságból. A városi előkelőség lelkesülten tósstostak és nagyokat inak. a ssjnésssk a kocsiizinbsn komédiázlak és szintén ittuk. Kebel Parnabás nem ivott I mégis neki s/.édüll a feje leginkább. Bajnaltájon a kitűnő kedélyéi szinésstrupp kétszer özvegyüli primadonája már kenyérbombákkal hajigálta a bírónak tisztes-égben megvörötödöti orrát I az anyaszerepek pompás alakítója erőnek erejével a Kebel Barnabál térdein akart hintázni. Pernek mulatság volt. A bírón inélv megindultság volt észrevehető s mikoron a kőasll templomban megkondult a hajnali harang, a meghatott bíró is éppen a közepére ért annak a hatalmas felkösz.öntónek, melyben élénk színekkel vázolta a miklósháza - tamásvári vasút nemzetgazdasági előnyeit é- más kiszámíthatatlanul üdvös eredményeit . . . — Szép . . . -/.ép ... de a kavicsbánya.' vágta ko/he Baláss Farké kötekedve. — Mit! — fortyant föl gőgösen a biró. Az a rongyos kavicsbánya '.' Azt ingyen adjuk oda egy ilyen derék vállalatnak ! A városatyák helyeslőleg bólintottak a tejükkel, az. ember azt hitte volna, hogy bóbiskolnak SS Kebel Barnabás kőnnysa nemmel, meghatottan borult a biró nyakába. Bnlási Perke pedig egyszeribe valami írást kerített elő' valahonnan, amelyben már meg is volt irva töviröl-s/.álára a nagylelkű adományozál és odatette a biró elé a kalamárissal és pennával egyetemben. Kebel Barnabál másnap három százassal kőnynyebüll meg. Azt bizony elitták az éjjel. Hanem a/ért boldogan ölelte keblére Balázi Parkot, amikor a kiadás midié odaírta : ..Tiszta nyereség kileneezerheiszáz. forint !" Mégis ,..;ik okos tiii vagy te l'e.k i ! Csatoljuk hozzájuk harmadiknak Vettelényi M. urat, egy csinos pl éves fiúcskát, ki Pob uégeriuas jelenetében naiv humorával megnevette'te a közönséget, azi a közönséget, mely a többi t. szereplőknek is hála- lett volna, ha megnevettetik, amit azonban nem tették. Sidiiinith. Ki hitte volna, hogv Jeruzsálem leánva, a macska és a kul még mindig vonzó erővel hir a közönségre ? . . . El inie mégis megtörténi, hogv Bulamitb telt ház előtt esküdött, kesergett és örült. Oka bizonyára ennek az. volt, hogy a közönség a Parasztbecsülotből megtanulta, hogyan lehet régi dolgot újjá tenni. Kzt várta a keddi esttől is s hogv ezt megkapta, főleg l'áifif Nina érdeme, ki szemmel látható indiaspooiója ellenére valóban ujat teremteti az agyoncsépelt Sulamithhól. Az 6 drámai szenvedéllyel tele játéka, mely nyílt -zinen is tapsra ragadta a közönséget, érzelmeinek őszintesége és igazsága, egészen új volt e darabban. Énekben is bizonnyal felülmúlta volna Bulamith-elődeit, ha hangja teljes csillogtatásában makacs rekedtsége nem gátolja. így is elragadóan énekelt, játéka pedig elsőrendű drámai művésznőnek i- dicséretére vált volna. Az előadás különben szerepváltozással került szilire: Békefi beteget jelentett, helyette Irttt adta Absolout tisztességes sikerrel. Kellemes bssss-bariton hangja van, mely a kölépregisstert kivéve, erőteljesen cseng. Játéka ismét komoly ambíciójáról tett tanúságot. Pompás humorral alakította Szalóky Zingitangot és kedves volt Koppdn-Abigail. A kérők jelenete nem is közelítette meg azt, amit e nemben Dobóék produkáltak, ellenben a zenekar és énekkar magasan felülállott a régi Bulamith-előadásokén• Dellin Henrikben oly kiváló karmesterrel rendelkezik Deák, ammővel kevés vidéki igazgató dicsekedhetik. Oeskny brigadént. Diadalótján hozzánk is elérkezett Ocskay brigadéros. K diadalűtról lehetnek eltérők a nősetek ; lehetnek, kik a darab értékével nem tudják a siker mértékét nicgegyezteini, lehetnek, kik a hálás titkát nem annyira a darab belső költfii becsében, mint inkább a páratlan kiállításnak tulajdonítják, melyben a Vigsainház bemutatta, s tán annak a hírlapi e-atának II, mely körötte lefolyt, de egy tény marad, hogv a francia léhaságokba i magyar utánzataikba beléunt, elfásult közönség valósággal üdülésként fogadja a darabot, mely nemzeti tárgyat. nemzeti szellemet, a történet sok tanúságot magában rejtő igazságai; hozza szinpadra és mindezt egy modern fővel gondolkozó és lélektani alapon illó költő feldolgozásában. Az Ocskay brigádéról lelkesített és tetszett még addig mindenütt, ahol s/inrekerÜlt, lelkesített és tet-/.ett mi nálunk i-. A ixinésst a legelsőtől a legutolsói statisztáig hazafias hév liu totta át s igazi ambíció sarkalta ez. előadáskor; Íme ez. és nem a rogyásig telt ház. a darab jóságának kritériuma '. Az ambíció azonban nem képes pótolni a tehetséget, l ezzel megmondtuk bírálatunkat a |címszerep isemélyesitőjéről: Kováét Arnoldról. Hibátlanul megtanulta szerepét, el is mondta tisztességesen, de alakító, jellemző erőnek nyoma -ein Volt játékában. Ha legalább deklamálni tudna! D« még ehhez, is hiányzik nála a megfelelő hang é- megfelelő tudás. Ahol környezete vitte, otl még csak tudott némi hatást elérni, de mikor egyedül maradi, srőlködéss meddő vala. A környezet jó voll i Deák Szörényije, bár kí-sé egyenetlen, de egészben -ikerült alak, Krasznay Jávorkája rokonszenve-. Sághy PyberjS élethű alakítás. Külön dicséretet érdemel Leővey, aki a té.ré.kkuruc epizód alakját színessé és jellem seteesé tette. Hogy a férfiszereplőkkel régeszünk, felemlítjük még Szalóky, Szabó, irtai, Marotty, Békefy, Flehy ét ifj. Saágky nevét, kik mind (még akik labancok in voltak kéi/ülökI kurUOOSan megálltak helyüket A hölgyeknek kisebb szerepeke! adott c-ak Herczegb. Köz ülök feltétlen elismerés illeti Deáknét, ki az eszelős cigányleány szerepét félelmetesen vad hévvei é.» salvreható erővel alakította. Markoviéi Tisza Ilonát játszotta igen szépen és rendkívül ügyesen adta Koroknai a francia kamarást. A/ ÖSSSJáték még tán egv előadásban -cm volt oly jó, mint Ooskayban, amit — kapcsolatban azzal hogv pár sz.éi> díszletet is láttunk - örömmel jegyezzük itt fel. Qörog rabszolga. Deákék operett-előadásai jó hírnevének tulajdoníthatjuk a/.i a/, örvendetes tényt, hogy még a nálunk ugyancsak lejátszott Görög rabszolgára is volt csütörtök e-t" tisztességes saámu közönség, A Görög rabszolga különben csak emelte a hírnevet, ami első sorban /'<(//(/ Nina érdeme. K/t a kitűnő primadonnát még tán egy./er MM látták ily kedvérc való szerepben, mini csütörtökön Aspnsiábnn, \ íg