Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-11-03

11 uszonn volcxadik óv, II. szám. 1901. noveml >er PAPAI LAPOK. Pápa varos hatóságnak és több papai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye Kiadóhivatal: Goldberg (iyula papirkereakedéae, Pétéi Előfizetések és hirdetési ui• ?.n a lap kiadóhivatal á ho/ k (11 d a n d fi k. BenJelenlk minden vasárnap Telefon-szám : 41 A közvilágítás ügye. Magánbeszélgetésben, tanácskozásban, sajtóban, sok szó esett már v4tflaunk világi­iiísi ügyéről. Evek óta tárgyalják ezt az Ügyel anélkül, bogy kilátás volna a kér­désnek a közel jövőben valé» megoldására. Mai felszólalásunkkal, tekintve a körülmé­nyeket, nem akarjuk a kérdés megoldását Mii. miután abban a nézetben vagyunk, hogy inkább várjunk még egy vagy két évet, fordítsuk est az idői • kérdés komoly tanulmányozására, csináljunk bár lassan, de alapos és oly munkát, ami a közérdek­nek leginkább válik hasznára, mintsem el li i adolgot, elrontsuk az egészet. Amint B mult számunkban jelentet­tük, tt világítási bizottság egyik világítási nem mellett sem foglal állást, egyiknek adott előnyt a másik felett, szabad \tr-invt biztosított mindenféle, hazánkban eddig ismert világítási módnak. E liberális eljárásra a bizottságnak volt a maga jó oka; a bizottság tag­ja! ugyanis mindnyájan tájékozatlanok még ebben a kérdésben, senkinek sem volt meg­állapodott nézete, vagy ba igen. azt gon­dosan eltitkolta, nem voll tehát más mód, mint bckivánni a különböző világítási mó­lt iveit s ezekből .-/.erezni meg a kellő 1 vo/uttságot. E határozat elég óvatos és az adott körülmények között i legbölcsebb, nem rontott semmit el, sőt nézetünk szerint is. munkálkodásának alapot teremt vele. A beérkezendő ajánlatokból és tervekből mód­jában le.-z megítélni ti bizottságnak, hogy melyik világítási nem illik leginkább bele viszonyainkba, melyik valósitható meg leg­kisebb anyagi áldozattal, melyik kínálkozik legczélszerflbbnek, stb. stb. Mi sem foglalunk ez idő szerint állást egyik világítási mód mellett sem. s csupán általánosságban akarunk egyet-mást a vilá­gításról és annak létesítéséről elmondani. Amint tudjuk, minden vállalathoz, egyik I igen fontos kellék a pénz, amiből sem Pápának, sem más városnak, valami felette nagy tömeg rendelkezésére nem áll. Váro­sunk kénytelen egyik kölcsönügyletet a másik után kötni, s a közel jövőben is a Pápa—bánhidai vasútra megszavazott 200.000 korona kifizetésének réme ijeszt­get bennünket. Nem ajánlató-, tehát, hogy a világítást is kölcsönpénzzel csináljuk meg, [hanem sokkal inkább elfogadhatónak lát­iszik. ha a világítást valamely ajánlkozó, (vállalkozó ezég rendezi he, az linanczirozza is, a város pedig csupán bizonyos évi hozzá­járulást, vagy törlesztési teljesít. A második óhajtásunk az volna, hogy a világítási kérdést akként oldják meg, A lap ara Egész évre 1- kor., tél évre 8 kor., negj aéévra 8 kor. Bars» urnává á*a IK > tili. hogy a magánfogyasztás mentül szélesebb körben érvényesülhessen, s épen e tulaj­donságánál fngVS alapját vesse meg a kÖZ­iövedelem egyik ágazatának. A harmadik kívánság a következő: oly világítási módot alkalmazzanak, mely amellett, hogy a kÖZ- és niagáiivilágilásni egyaránt alkalmas és nem drága, más czé­lokat is szolgálhasson. Igen jól tudjuk, hogy kívánalmaink nem egy könnyen valósíthatók meg, de bízunk a világítási bizottság tagjainak bölcseségében, hogy minden körülményi kellően mérlegelve, .-ikerülni fog nekik oly módozatokat találni, amelyekkel mindazo­kat a kívánalmakat teljesíthetik, minthogy azok olyanoknak tűnnek lel előttünk, s azt hiszszük mások előtt is, amiknek a jól megoldott világítási kérdésnek keretében helvét kell foglalniok. A főispán a szövetkezetről. Lapunk kiadója a hétsa Veszprémben járván, azon helyzetben volt, hogv méltóságos l-Vnvves-v Ferenc/, főispán urnái tiszteleghetett, ki tőle behatóan érdeklődött a pápai viszonyok felöl. Ei alkalommal a létesitendö szövetkezet ugye is s/óiba kenik, amelyre vonatkozólag a főispán ur és a kiadó kö/.ött a következő beszélgetés folyt le : A kiadó első kérdése ez volt: Tnd-e a főispán ur az állami tisztviselők által TÁRCZA. Elektra. (1 '/ Peres GaMós drámája; fordította: Kaik' Antal — Magyar könyvtár 898—4. szám.) - A „l'iijnii Lapok? eredeti tiirczaja. — Irts gehör Eraá. Nemrég történt, hogy vé-zes hírek hsllatazot­tsk Spanyolország felöl. Ugy látszott, hogy a spanyol nemzet átérezve a multak minden átkát, el akart 1 tani mindent, nini c-ak veszélyezlelheti a holdig ' Komoly mozgalom, SSintS forradalom támadt D a félszigeten, ahol - mondhatni — minden talpalatnyi tóidhoz a középkor tötétségések egy-egy |J »OS emléke tüzoilik. Nem epM ritka jelen-ég, hogy a nemzet I tőimének aagy ess menyeiből a/, irodalom ia ki­veszi M maga részéi, sőt az eddigiekből Ítélve, inint­e K.v természetesnek tetszik az irodalomnak SS a •"•o plf.se. Spanyolországban is a jól ismert moz­|Slont inját is egy dráma: Meilitz l'érrez. OsldÓS •Elektra" ezimü müve jelzi. Az. egész munka a sötétség liareza a világOS­rfggsi Ki tagadhatja, hogy a spanyol Md a leg­alkalmasabb az Ilyen küzdelemre:' Mikor a művelt Vllsg minden részében végig vonult az a fényes rsillag, melynek fényétől megvilágosul a népek lelke, a spanyol félszigeten gondosan dugtak be minden nyilast a fény elöl, s ha mégis áthatott, egy sötét sereg latbavetette minden erejét és azon a vak sötétségen, melyei ilyetén módon támaaztot, tak, egyelőre nem győzedelmeskedett semmi, de •emmi . . . Azonban nine- az. a húr, inelv — ha túl feszi tik el ne szuka lua. Addig húzlak, feszi­tették a sötétség ka/.ti.ii a sötétség leplét, mig végre elrepedi. Kicsiny volt a ré», de mig betöm­ték, látszott a csillagból valami. Est a fényt fogta tel az. irodalom ernyőjén, jobban mondva irói tehetségének ernyőjén az „Elektra" szerzője. Kissé gyenge ez. az. ernyő ugyan, de a hatás nem maradt el, mert nem ma­radhatott el. Oassefoglsloffl röviden ennek az irány­drámának tartalmai s ugy térek rá egyes részeinek iné] tatására. Elektra a könnyelműség szülötte, ds annál gondosabban őrzik egy olyan házban, melynek egy­némely lakói ax egv ház -zent érdekeinek szentelik minden, ds különösen anyagi tehetségüket. Kegyes alapítványok követik egymást s látja a szemlélő annak I nevelé-i reiid-/eriiek az eredményét, melyet a jesauita-rend bizonyára magának -ziin t akkor, mikor azt a rendszert megállapította. Szándék. .-an burkolom némi homályba -zavaimat, mert a rend­nemek ss i esel ásta li némiképes a homályban húzódik meg - kár Volna • bylef minduntalan széjjelhúzni, hiszen már annyiszor húzták szét. — Szóval Elektrára vigyáznak, el akarják nyomni lel­kének minden Őszinte megnyilatkozását. E tábornak feje egy Pantója nevű mi ember, ki ugyancsak keményen viaskodik a tudós, fenkölt gondolkodású Maximóval, Elektra szerelmesével, Pontoja reu­esótleiiségére ez a derék Ma\imo közeli rokonság­ban van Elektra nevelő szőlei vei > hiába — olyan a tekintélye, hogy nem lehel tőle megtagadni Elektra kezét. Azonban, hogy lehelne Elektra, ki VSlÓSSÍnö­leg, sőt minden bizonynyal Pantojának leánya egj oly férfiúnak a felesége, ki Pantöja szemében nem tudós, hanem „boszorkánymester'* '.' Inkább meg kell mérgezni ezt a fogékony lelket. Mi könnyebb, mint odavetni neki, hogy u szerelmese tulajdon te-t ­vére s igv emberi s isteni törvények szerint -..m lehet a mindene, a férje. A sötétség bajnoka el­érte magaalatál — — Elektra zárdába kend, hogy lelke megtisztuljon minden fekélytől, minden földi Mennytől. Elsktrs lelkét csaknem egészen ósazetörte ez. a kegyetlen e-apá-, de a világosság harctosai élőkön Marittioval nem hagyják abba a küzdelmet, slhangsik ajkukon a darab alapeszméje : „< >h Istenem, nem engedheted meg, hogy a te országodba homályos, tekervényes sikátorokon lehessen eljutni, -etn bogy a te dicsőségedbe! !"l lehessen szállni, eltaposva sziveket, melyek téged szereinek . . . Nem, Istenem, te ezt nem fogod I engedni, nem. nem ! Semhogy megérjük ezt a kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom