Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-11-03

11 uszonn volcxadik óv, II. szám. 1901. noveml >er PAPAI LAPOK. Pápa varos hatóságnak és több papai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye Kiadóhivatal: Goldberg (iyula papirkereakedéae, Pétéi Előfizetések és hirdetési ui• ?.n a lap kiadóhivatal á ho/ k (11 d a n d fi k. BenJelenlk minden vasárnap Telefon-szám : 41 A közvilágítás ügye. Magánbeszélgetésben, tanácskozásban, sajtóban, sok szó esett már v4tflaunk világiiiísi ügyéről. Evek óta tárgyalják ezt az Ügyel anélkül, bogy kilátás volna a kérdésnek a közel jövőben valé» megoldására. Mai felszólalásunkkal, tekintve a körülményeket, nem akarjuk a kérdés megoldását Mii. miután abban a nézetben vagyunk, hogy inkább várjunk még egy vagy két évet, fordítsuk est az idői • kérdés komoly tanulmányozására, csináljunk bár lassan, de alapos és oly munkát, ami a közérdeknek leginkább válik hasznára, mintsem el li i adolgot, elrontsuk az egészet. Amint B mult számunkban jelentettük, tt világítási bizottság egyik világítási nem mellett sem foglal állást, egyiknek adott előnyt a másik felett, szabad \tr-invt biztosított mindenféle, hazánkban eddig ismert világítási módnak. E liberális eljárásra a bizottságnak volt a maga jó oka; a bizottság tagja! ugyanis mindnyájan tájékozatlanok még ebben a kérdésben, senkinek sem volt megállapodott nézete, vagy ba igen. azt gondosan eltitkolta, nem voll tehát más mód, mint bckivánni a különböző világítási mólt iveit s ezekből .-/.erezni meg a kellő 1 vo/uttságot. E határozat elég óvatos és az adott körülmények között i legbölcsebb, nem rontott semmit el, sőt nézetünk szerint is. munkálkodásának alapot teremt vele. A beérkezendő ajánlatokból és tervekből módjában le.-z megítélni ti bizottságnak, hogy melyik világítási nem illik leginkább bele viszonyainkba, melyik valósitható meg legkisebb anyagi áldozattal, melyik kínálkozik legczélszerflbbnek, stb. stb. Mi sem foglalunk ez idő szerint állást egyik világítási mód mellett sem. s csupán általánosságban akarunk egyet-mást a világításról és annak létesítéséről elmondani. Amint tudjuk, minden vállalathoz, egyik I igen fontos kellék a pénz, amiből sem Pápának, sem más városnak, valami felette nagy tömeg rendelkezésére nem áll. Városunk kénytelen egyik kölcsönügyletet a másik után kötni, s a közel jövőben is a Pápa—bánhidai vasútra megszavazott 200.000 korona kifizetésének réme ijesztget bennünket. Nem ajánlató-, tehát, hogy a világítást is kölcsönpénzzel csináljuk meg, [hanem sokkal inkább elfogadhatónak látiszik. ha a világítást valamely ajánlkozó, (vállalkozó ezég rendezi he, az linanczirozza is, a város pedig csupán bizonyos évi hozzájárulást, vagy törlesztési teljesít. A második óhajtásunk az volna, hogy a világítási kérdést akként oldják meg, A lap ara Egész évre 1- kor., tél évre 8 kor., negj aéévra 8 kor. Bars» urnává á*a IK > tili. hogy a magánfogyasztás mentül szélesebb körben érvényesülhessen, s épen e tulajdonságánál fngVS alapját vesse meg a kÖZiövedelem egyik ágazatának. A harmadik kívánság a következő: oly világítási módot alkalmazzanak, mely amellett, hogy a kÖZ- és niagáiivilágilásni egyaránt alkalmas és nem drága, más czélokat is szolgálhasson. Igen jól tudjuk, hogy kívánalmaink nem egy könnyen valósíthatók meg, de bízunk a világítási bizottság tagjainak bölcseségében, hogy minden körülményi kellően mérlegelve, .-ikerülni fog nekik oly módozatokat találni, amelyekkel mindazokat a kívánalmakat teljesíthetik, minthogy azok olyanoknak tűnnek lel előttünk, s azt hiszszük mások előtt is, amiknek a jól megoldott világítási kérdésnek keretében helvét kell foglalniok. A főispán a szövetkezetről. Lapunk kiadója a hétsa Veszprémben járván, azon helyzetben volt, hogv méltóságos l-Vnvves-v Ferenc/, főispán urnái tiszteleghetett, ki tőle behatóan érdeklődött a pápai viszonyok felöl. Ei alkalommal a létesitendö szövetkezet ugye is s/óiba kenik, amelyre vonatkozólag a főispán ur és a kiadó kö/.ött a következő beszélgetés folyt le : A kiadó első kérdése ez volt: Tnd-e a főispán ur az állami tisztviselők által TÁRCZA. Elektra. (1 '/ Peres GaMós drámája; fordította: Kaik' Antal — Magyar könyvtár 898—4. szám.) - A „l'iijnii Lapok? eredeti tiirczaja. — Irts gehör Eraá. Nemrég történt, hogy vé-zes hírek hsllatazottsk Spanyolország felöl. Ugy látszott, hogy a spanyol nemzet átérezve a multak minden átkát, el akart 1 tani mindent, nini c-ak veszélyezlelheti a holdig ' Komoly mozgalom, SSintS forradalom támadt D a félszigeten, ahol - mondhatni — minden talpalatnyi tóidhoz a középkor tötétségések egy-egy |J »OS emléke tüzoilik. Nem epM ritka jelen-ég, hogy a nemzet I tőimének aagy ess menyeiből a/, irodalom ia kiveszi M maga részéi, sőt az eddigiekből Ítélve, ininte

K.v természetesnek tetszik az irodalomnak SS a •"•o plf.se. Spanyolországban is a jól ismert moz|Slont inját is egy dráma: Meilitz l'érrez. OsldÓS •Elektra" ezimü müve jelzi. Az. egész munka a sötétség liareza a világOSrfggsi Ki tagadhatja, hogy a spanyol Md a legalkalmasabb az Ilyen küzdelemre:' Mikor a művelt Vllsg minden részében végig vonult az a fényes rsillag, melynek fényétől megvilágosul a népek lelke, a spanyol félszigeten gondosan dugtak be minden nyilast a fény elöl, s ha mégis áthatott, egy sötét sereg latbavetette minden erejét és azon a vak sötétségen, melyei ilyetén módon támaaztot, tak, egyelőre nem győzedelmeskedett semmi, de •emmi . . . Azonban nine- az. a húr, inelv — ha túl feszi tik el ne szuka lua. Addig húzlak, feszitették a sötétség ka/.ti.ii a sötétség leplét, mig végre elrepedi. Kicsiny volt a ré», de mig betömték, látszott a csillagból valami. Est a fényt fogta tel az. irodalom ernyőjén, jobban mondva irói tehetségének ernyőjén az „Elektra" szerzője. Kissé gyenge ez. az. ernyő ugyan, de a hatás nem maradt el, mert nem maradhatott el. Oassefoglsloffl röviden ennek az iránydrámának tartalmai s ugy térek rá egyes részeinek iné] tatására. Elektra a könnyelműség szülötte, ds annál gondosabban őrzik egy olyan házban, melynek egynémely lakói ax egv ház -zent érdekeinek szentelik minden, ds különösen anyagi tehetségüket. Kegyes alapítványok követik egymást s látja a szemlélő annak I nevelé-i reiid-/eriiek az eredményét, melyet a jesauita-rend bizonyára magának -ziin t akkor, mikor azt a rendszert megállapította. Szándék.

.-an burkolom némi homályba -zavaimat, mert a rendnemek ss i esel ásta li némiképes a homályban húzódik meg - kár Volna • bylef minduntalan széjjelhúzni, hiszen már annyiszor húzták szét. — Szóval Elektrára vigyáznak, el akarják nyomni lelkének minden Őszinte megnyilatkozását. E tábornak feje egy Pantója nevű mi ember, ki ugyancsak keményen viaskodik a tudós, fenkölt gondolkodású Maximóval, Elektra szerelmesével, Pontoja reuesótleiiségére ez a derék Ma\imo közeli rokonságban van Elektra nevelő szőlei vei > hiába — olyan a tekintélye, hogy nem lehel tőle megtagadni Elektra kezét. Azonban, hogy lehelne Elektra, ki VSlÓSSÍnöleg, sőt minden bizonynyal Pantojának leánya egj oly férfiúnak a felesége, ki Pantöja szemében nem tudós, hanem „boszorkánymester'* '.' Inkább meg kell mérgezni ezt a fogékony lelket. Mi könnyebb, mint odavetni neki, hogy u szerelmese tulajdon te-t vére s igv emberi s isteni törvények szerint -..m lehet a mindene, a férje. A sötétség bajnoka elérte magaalatál — — Elektra zárdába kend, hogy lelke megtisztuljon minden fekélytől, minden földi Mennytől. Elsktrs lelkét csaknem egészen ósazetörte ez. a kegyetlen e-apá-, de a világosság harctosai élőkön Marittioval nem hagyják abba a küzdelmet, slhangsik ajkukon a darab alapeszméje : „< >h Istenem, nem engedheted meg, hogy a te országodba homályos, tekervényes sikátorokon lehessen eljutni, -etn bogy a te dicsőségedbe! !"l lehessen szállni, eltaposva sziveket, melyek téged szereinek . . . Nem, Istenem, te ezt nem fogod I engedni, nem. nem ! Semhogy megérjük ezt a kép-