Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-03-17

1901. nároiui 17. l-Ál'Al LAPOK. ssogénysoreu fárad munkás, ba hazakerül falnra látogatóba, ott inéjr a jómódú kisgazdának in imponál, inert u \ iír<>>1 K'»1 j.Mt. már nem visel paraszti öltözetei és uraztatja magát. IIa még oly kopotl is, <le városi ruhában járni, minden este valami lebujban s többi úrral Sörözni, politizálni ós józan eszét veszteni nagyszájú népboldogítók, inkább népbolondítók beszédétől: ez kell ami népünknek, ez a boldogsága, melyet többre becsül, mint falun a kicsiny, egészséges lakást, az egyszerű, tápláló, (ledéit, a Iriss, üdítő falusi levegőt; inkább akar igy élni, mint tiszta gyolosruhában járni vasárnaponkinl a faluvégi koreamában a kissé savanykás, de legalább hamisítatlan vinkdt azörpölgetni és nem politizálni, hanem a várható termééről, vagy egyéb neki valói dolgokról szomszédjaival elbeszélgetni. Fz a békés elégedettség nem kell nekik. Igaz, bogy falun az emberek nem urazzák, csak komázzák egymást és mulatságban sem igen részesül a falusi ember, de lia tódon kissé szűkül is a koreset, azért meleg szobára, néha kis burkára, izletes bab vagy krumplilevesre és oroszára még mindig kerül a téli munkakeresetből i», inert akad mindig az erdőn egv kis favágás vagy nyesés, kora tavasztód késő ősziig pedig talál bőven mindenféle kenyérkeresetet a munkásember, még válogathat is benne, nem szorul tüntetésekre és botrányokra, hogy munkához jusson. Míe, a városi munkásnak terhes a sok gyerek, a falusinak tiszta haszon a nagy család. Faluhelyen a gyerek ruházasa alig okoz gondot, az ev nyolc hónapján keresztül a parasztszülő mezítláb, ingben, gatyában járatja gverekeit, iiutr hét-nyolc éves korában könnyebb munkára, vetésnél lóvezetőnek, fogatoláenál vagy hengerezésnél alkalmazhatja, tiz éves korában már szántat vele stb., úgy hogy gyermekeinek fölnevelése nemcsak bogy semmibe sem kerül, de mée- segítséget is talál bennük a kenyérkeresethez. E mellett az egészséges, piroapoaagáa kis gyerekek látása öröm a háznál. A falusi munkásember) igaz, bogy nem urazzék; bizony ő esak zsellér vagy cselédember, de azért bizonyára nsaaohssonlfthststlanul boldogabb a városi munkásnál, mert megvan a rendes kenyérkeresetre, kivált a oselédembernek, kinek ugyazőlván minden életszükségletét a gazdája lózt' isítja. Ha mindnzt, amit e sorokban elmondtam, meggondolná a mi jó népünk, mielőtt örökre otthagyja szép szülőföldjét, bizonyára nem lenne oly nagy s nyomor itt a fővárosban és több egéaaséges, boldog és megelégedett einher volna basánkban, mint van ez iilő szerint. Bauer Intal, "Ts/ágO. lí"''l»\ is.'lo. A szabadság napja. 1901, március 15. — ünnepnapja volt pénteken, a magyar szabadság felvirradáaának ötvenharmadik évfordulóján, főiskolánk ifjúságának. A szent tavaszi napnak, március 15-nek megünneplése régi és hagyományos szokása derék tanuló-ifjúságunknak, de bizonyára nemcsak a szokásnak hódol, mikor igaz lelkesedéssel az emlékezésnek, a múltak példáin ; I való felbuzdulásnak szenteli ezt a nagy napot. I'teáink mindennapos képét is Bnnepiessé tették diákjaink. Nemzeti szinü szalagok ragyogtak s felöltőkön, ügy sétáltak a szép tavaszi napon. A tavaszi napsugár lágyan áradt szét és belopta a fiatal szivekbe a szabadság hatalmas | érzését. A honvédszoborra friss koszorút tettek kegyeletes kezek, több magánházon nemzeti lobogó lengett : ime, március nagy napján tudunk még lelkesedni. A városi színházban folyt le este a tulajdonképpeni emlékünnep, melyet a főiskolai ifjúsági képzőtársulat rendezett a főiskolai ének- és zenekar közreműködésével a Pápán felállítandó. PetőfiJőkai-saobor javára. A szinház éne az alkalomra zsúfolásig megtelt s a képzőtársulat valóban meg is érdemelte ezt a nagy érdeklődést, meri amit ezen az estén a márciusi és későbbi Dapok történetéből bemutatott, az. nemcsak lelkesítő és hu képe volt a múltnak, de egyszersmind gyönyörködteti előadása is ifjúságunknak. A műsor első pontiaként az ifjúsági zenekar adott elő részletekéi Erkel Ferenc Hunyadi László cimü operájából Oáthy Zoltán átiratában és annak vezetése alatt, majd Siiluir Kálmán VIII. o. tan. szavalta el nagy hatással Ceeglédy Sándor VIII. oszt. tan. pályadijat nyert ódáját, melyben mar a múlt vasárnap gyönyörködhetett ami olvasóközönségünk. Ezután Kdddr Géza II. éves papnövendék méltatta szép és lendületes oinlékbeszédben a nagy nap jelentőségét, majd a főiskolai ének- és zenekar mutatott be képeket szabadságharcunk történetéből. A képek során Vajda Ernő, Szabó Zaigmood, Patay Árpád, Sallay Lajos, Izsák József, Kádár Imre, Olé Sándor, Végh dános, Badita Lajos és Szalui Gábor aaavakba-öntött érzéseket tolmácsoltak; szavalataikkal mindannyian kiválóan megállották a helyüket, de mégis ki kell emelnünk Izeák Jóaaef papnövendéket, aki a Nemzeti dalt ritka erővel és műkedvelő szavaiéitól alig várható hatással -zavalta, továbbá Paditz Lajos VII. és <)!,' Sándor VI. osztályú tanulókat, akikben határozott szavahí talentum lakozik. Az. ének- és zenekar hazafias dalokat és Petőfi-énekeket adott elő, nagy sikerére (ia'thy Zoltánnak, aki lelkes inunkat végzett a dalok és zeneszámok betanításával. Az. előadást társaavaesora követte a Griffszálloda nagytermében, almi az első tósztot dr. Kapony Lucián, a képzőtársulat tanár-elnöke mondotta a hazafias ifjúságra. Sehest yin Dávid főgitnn. tanár a magyar nőiket köszöntötte föl, majd dr. Györffy Zoltán székesfehérvári ügyvéd ünnepelte hazafias pohárköszöntőben sz ifjúságot. Végül Kádár Géza, a képzőtársulat alelnöke állott fel szidásra, s leírhatatlan lelkesedén közben indítványozta, hogy most pedig térjünk át a táncra. Az ifjúság a't is tért és ha azt mondjuk, hogv az. idei márciusi bál semmiben sem maradt'mögöttc az eddigieknek, úgy ezzel elmondottuk a legnagyohb dicséretet, amit táncmulatságról siker dolgában mondani lehei. Az elaő négyesl 40 pár táncolta, a mulatságon a következő hölgyek vettek részt i Asszonyok'. Álmersdorfer D.-né, Balogh Gyuláné, Bándics Lajosné, Baranyay Zsigmondné, Barosy Józsefné, Bolla Jósaefné (Dáka), Ssv. < sismadia Károlyné, Farkas Jánosné, Fodor Gyuláné (Á.*Tevel), Fürdős Gyuláné, Beszky Ágostonná, dr. Horváth Józsefné, Iliás Klekné, Jerll'y Antalné, KaCZ Jenőné (Komárom), dr. Kapossy Luciánné, Kis Eruöné, özv. Klára Sándorné, Kohányi Róbertné, Kovácsics Gyttláné, Lampérth Lajosné. Németh Iniréné, Saáry Lajosné, 5av. Szántó Gyuláné, Sebestyén Dávidné, Szenté Jánosi.é, Tóth fíáborné, Varga Resetfné. Leányok: Balogh Ilonka, Baranyay Jolán, Bolla nővérek (Dáka), Berzsenyi Jolán, liúkkv Rósa, Csajthay Karolin, Csizmadia Jolán, Csuppon Margit, Erber Margit, Farkas Gizi, Fodor Böske, Fodor Tiniké |A.-Tevel), Fürdés Lenke, GyörfFy Teréz, Horváth Izabella, Horváth Böss (Gyimóth), Iliás Toncsi • Budapesti, Jerlly Herinin, KsCS Irén Komálom), KapoSSy Edith, Klára Szerén, Koritschoner Margit, Kovácsics Lenke, Kovács Jolán látom : ha voltak is vita- kérdések, semmi halul nem ütött ki s remélem, hogy a simulékonyság segélyével minden zavar nélkül fog menni, réssinl elnézéssel, amint Valójában munkára kerül a sor. Mindegyik megállja helyét. Coppola lovag, Perugia] Jenő és Baglioni IIorácz csapatában, akik szoktak, nem savarognak, bár nem szájuk ÍZS szerint történtek a beszédek. Békében lesznek ők is; mindenből azt következtetem. Magr. Malaapina irta, hogy Lengyelországban a király elleni elégedetlenség a köteles lizettségek miatt keletkezett. Mindenesetre megfontolandó. Szerintem Miksa pártjának vétke. Azt hiszem, hogy céljuk és gálád törekvéseik érdekében történik, de nem hihetem, légy ezen úr (Miksa főherceg) segédkezet nyújtana, mivel előttem igazán őszinte természetnek t ti ni k fel. Egy napon tudakolóztain ez. ügyről ő magasságánál, aki felvilágosított, hogy 'a főherceg) mit sem tud erről, sót biztosított, hogy két év óta senkinek sem irt Lengyelországba, kivéve Sgy levelet egy lengyelnek, aki hozzá fordult, hogy hü szolgálatáról adjon neki bizonyítványt. Mindezt magr. Malaapinával tudattam, úgyszintén a bedzini egyezséget i- . amelyről m«gr. de Cremona értesített. — Ea alkalommal Petz dr. hozta * Jamoyski János, lengyel nagy kancellár. 1688 fébr. végén Miksa főherceget itfojjti • Mrtonbe vetette. Kiszahadnlasa érdekében lolytaioit tárgyalások eredménye lett az 1889-4 bedzini egyeaeég. a biztos tudósításokat. - Végül íí magassága említ é, hogy l'etz. dr. Ó' felsége alantasainak határoson Ígéretével jött, amelyet nem-okára írásba foglalnak ; mégsem tettek ma-kép s jgy |Ytz dr. minden döntés nélkül tért vissza. A tatárokról nem tudni semmivel sem többet, mint amennyit Lengyelországból és Krdélyhol Írnak. A törökök Konstantinápolyból még nem érkeztek Belgrádba. Msgr de Porta irta, hogy Banjalukában és kórnyékén a pestis nagy kárt lett a törökökben, amit Bécsben i- suttognak. De így értesülök, bogy ez megszokott valami és nem ragályos, sót gyógykezelés mellett mind felgyógyulhatnak. — Harcmezőkön néhány katonának torokhaja volt, de esak f> Vágy 6 halt meg; a többi felépült. Jelenleg, — hál' Istennek, — semmi haj ; jói egé-zségbeti vagyunk. Eleddig tegnap raggal 7-kor Írtam. Tegnap cgé<z. napon át a sereg öseseszámítáaán fáradtunk. — Most már tudathatom, hogy ma nem indulhatván, holnapra, vagyis szombatra, lett elhalasztva az elindulás. Nem tudom, ha valóiban úgy les-z-e. Mivel holnap e»tig Bécsbe koll jutnia levelemnek, nein folytatom tOVább, hanem befejezem. hoSSiV adván még, hogy tegnap a táborba 800 bajor lovas érkezett. Már először meg kelleti volna ama észrevételemet tennem, hogy Basti György és Burga- őrgróf között kávés basahang van, minthogy az Őrgróf szerfelett igyekszik saját belátása -zerint intézni mindent és Györgyöt csupán szándékának végrehajtójául akarja látni. Nagv kegvnek örvend Kosbergh vezérőrnagy, mivel gúnyolta Baatit, hogy nem tud az Őrgróffal szemben tisztességeién vezetni. Tegnap, miután ez. ellen tiltakozást emelt, ő magasságának engedelmével leköszönt az. őrgróf helvettességéről ; sem l> magas-ága szavai által, melyeket hozzá intézeti, sein más által nem hagyta magát befolyásoltatni, hanoin kijelentette, hogy e néhány hónap alatt a főherceg mellett minden tisztség nélkül fog szolgálni. Méltóságod elképzelheti, mi kép folynak az ügyek, hogy elfordultak ezen embertől, akit Flandriából oly nagy ígérettel és kéréssel hittak : Fz másunnan nem származik, mint hogy az urak nem urak, mindenik azt meri lenni, ami neki tetszik és jónak látszik s egy sincs, aki ő felségéi törekednék szolgálni, hanem kiki saját érdekét é- szeszélyét. Fz éjjel nagy és erős esti volt, amely nagy kárt tett a katonai felszerelésükben. I-ten velünk! Áldja meg minden jóval Méltóságodat, kinek kezét alázatosan csókolom. Ovár, 1507. aug. 8.* • Oiasa eredetis található a vatikáni levéltárban: l..tl. part. 4 . fol. 14*.