Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-12-15

2, TATAI LAPOK. 1901. dflcsember 15 Természetesen ismét kilátásba van helyezve, hogy a legközelebbi jövőben me­<iint tekintélyes számú uj millíókHl kell H hadseregre áldoznia ÜZ országnak. Már hónapok óta hallunk erről harangozni; nie«; szép, bogy az illetékes körökben van annyi tapintat ée okosság, bogy lassan-lassan adják be a keserű orvosságot az országnak, nehogy egyszerre lepje meg az óriási összeg. Bizony ha igy haladunk tovább, akkor a költségvetésnek nem a nemzet vagyoni állapota, hanem az erélyes végrehajtó lesz a fundamentuma. Dr. Fenyvessy Ferencz. A Dunántúli Közművelődési Egyesöletnek legújabb naptára, melyet lapunkban is ismertet­ifink, sorra veszi vármegyénk nagyjait s élet­rajzaiknak jellemzőbb pontjait ügyes csikkekben foglalja össze. Innen veszszük mi is alábbi <vik­kfinket azóről-szőra, különösen azokra valé számí­tással, kiknek nem voll alkalmuk, bogy vármegyénk főispánjának tanulságos egyéni életét megismer­hessék.' A Dunántúli Közművelődési Egyesület egyik létrehozóját mutatjuk be Fvayvevát) Ferencz ben, Veszprémmegye kiváló főispánjában, kiben nem­csak a Dunántúl, hanem az egész ország a nem­zeti kultúra egyik leglelkesebb harozoaál tiszteli. Egyesületünk megalapításában kiváló szerep jutott neki; alapszabályainkat is <", készítette s jövendő munkásságunknak is egyik legerősebb oszlopa. Életrajzi adatait rövid kivonatban a következőkbe foglaljuk. /•#'«//(•( MM Ferenci • vaskorona remi lovagja, 1881 óta egész fŐispánságaik folytonos orsz. képviselő és lapszerkesztő, született Egerben, 1855-ben. Jogi tanulmányai befejezése után Esterházy Móricz és Jenő grófokkal nagy utazási tett a külföldön; azután Pápán ügyvédi irodái nyitott • a „Pápai Lapok u-al szerkesztette A képviselőháznak több izben voll jegyzője. Irt számos kitűnő csikket és önálló jeles müvet; a budapesti ..Magvar l'j-a'g" ezimfi napilapnak főszerkesztője volt; mély tudású tértin, elragadó szónok, magvar ur a szó legszoro­sabb értelmében • s közügyek terén határtalan i Itevékenységű nagy tényező voll mindig, különösen gyéje közéletében A .-zeke- főváros legmagasabb társadalmának is számottevő alakja volt folytono­san é-s ezenkívül igen sok közhasznú, jótékony­sági, tudományos es közművelődési társulatnak, egyletnek éltető lelke. Hogy a közjó és számtalan egyesek érdekében mit és mennyit tett, azl elgon dőlni talán igen, de megmondani nem lehet. 0 a szó legnemesebb értelmében népképviselő volt, nem akadt soha senki pedig óriási számmal voltak — a hocaáfolyamodók közfii, s kin ne segített volna. Lebilincselő nyájassága, bizalomra ösztönöző modora és azon nemes magatartása, i bogy az. ellene működőkéi szükségükben minden­kor épen oly hathatósan pártfogolta, mint azokat, kik ss ő zászlójának dicsőségéért küzdöttek: megyeszerte oly köztiszteletre emelte, olyan általá­nos szeretetben részesítette, aminővel kevesen di­csekedhetnek. A közélet felsőbb régióban nélkülöz­hetetlen egyénisége óriásI befolyást s/erzett neki, I amit ói példás önzetlenségében mindig csupán arra használt föl, hogy könnyeket szárítson, bánatot oszlasson, fájdalmat enyhítsen vele és örömöt okozzon B szenvedőknek ugy, mini saját nemes lelkének, érző szivének. Veszprémvármegyének ngodi választókerületét képviselte ß az ország gyűlésen 1 x>s l — t<". 1 szakadatlanul 1896. októberig, tehát 15 éven keresztül. Akkot ónként mondott le <• kerületről, valóiban impozáns közönség előtt I godban tartott azivetrázó bueauazósatával a akkor többé nem itt, hanem a közóhajnak engedve. Pápa városában lépett föl, hol 1896. október bő 28 án óriási lelkesedéssel választották meg. Aa 1893-ik év tavaszán Veszprémben dühön­gött borzalmas tűzvész által okozott kétségbeejtő veszte-egek pótlására esakiiem emberfölötti erőt fejteti ki. De /'i/i//ri's-'/-iiek kell köszönni azt is, hogy Magyarország kitűnő sajtóvilága, amelynek ői kimagaslói tagja, a legnagyobb odaadással s éppen nem va'rt aredménynyel hatalmas összeget adott a lesújtott városnak. Hanem azt ki kell emelnünk, hogy aem egyesek, sem társulatok oly összeggel nem járultak a l>aj orvoslásához, ameny­nyit fenyvessé országszerte tartott ragyogó fel-1 olvasásaiból hordott a szem ozélra öss/o. Ezt j akarta Veszprém város meghálálni, amikor őt, ki nem is ottani, hanem pápai birtokos, dísz­polgárává választotta meg. Veszprémvármegye törvényhatósági bizott­sága 1896. május hó ll-én tartotta meg nulle níumi díszközgyűléséi, amelyen az. ünnepi szónok benyvessy Ferenoz volt, a amikor is remek neszé del tartott. Elnöke a nemseti színház nyudijintézetének, elnöke a zenetanárok orsz. egyletének, választ mányi tagja a képzőművéazeti társulatnak. CS \ li \ 0 k. Múltból a jelennek. A jerebiczi Stehenics család. Isten tndja, miért táj, ha egy régi, ős, nemi család megfordított osimerét látom. Pusztulunk, veszünk, biegen ekéje hasogatja a barázdát ai telken. A aaáaadokal átélt ősi kastély ablakából as uj birtokosok liai kandikálnak uj birtokukra. Ha a nap lement, előbújnak a kiscsillagok. Ki az oka Mi az. oka'.' Eh! hagyjuk. Erről majd máskor ,• máshol. Tehát fordított ozimer. Ne vond gunymosolyra ajkadat, kedves másodszülött olvasóm, ki t tán épen valamely Ősneines család alapítványa segélyével USZtad át iskoláid il. A Stehenics családnak is van egv ilyen alapítványa, ba jól emlékszem K iroárom megyében, egy szegény, nem neme- ifjú tanittására. A jerebiczi Stehenics esalíí I őse horvát bán volt, Jósaefaek hívták. Valószínű, aa ő testvére lehetett Stehenics dános — tinnini választott püspök, ki a magyar főrendiház 1765 február !?•>. ülésén korát másfél századdal, megelőzve sürgette a nemes aég teherviselését.') íme ii gyűlésen tartolt beszédéből egy részlet. .IIa a löld-'s urak régente a saját erszényükből adóztak, most is lehetne a nyomorult népnek, melyre az adózás egész, terhe hárult, megkönnyítésére legaláb • azt részletesen meghatározni, mivel tartozik földei urának." De a nevetés miatt nem kapott válasz;, mondja a főrendiháznak egykorú jegyzőkönyve ( b tempóra, ob mores Ii Az említett horvát bánnak voll unokája Stehenics Pál, kerékteleki birtokosa. .V róth Zsófia, az éa nagyanyámnak, Tóth Joeefának, te-tvériiénje, kit nagyatyám gel-ei lliró Klek ') l ) Magyar nemzet története \ III. kötet aas -2'.»»;-ik bu> '*) A leszármozásl a birtokomban lévő okirattal tudom igazolni. ujabban a potsdami, nálunk pedig az ó-gyallai, herényi, kiskartali obaervatoriumokbau lázasan ta­nulmányozzák a milliárd mértföld távolságban levő égi testek alakulását, snyagál éa moagáaát. Hogv miképpen? — erre akarok röviden telelni néhány sorban, amennyire a kérdést a mélyebben fekvő és szakismeretei kívánó tudományos eljárások népszerűsítésével tárgyalnom lehet. Helyszűke miatt most az álló e-illagoknak Csakis a mozgá-át ismertetem. Nem csoda, ha az álló csillagokat évezredeken keresztül mozdulatlannak tartották. Annyira ugyan n/oii helvzetben látszottak egymáshoz, viszonyítva, hogy azokat csillagképekbe is foglalták, hogy igy az égboltozaton i- legyen ami a tudó-t tájékoztassa, mint az utast B föld in B jelző táblák. Ezen c-iliagkepeh aa éj különböző részében a földhöz vi-zonyltva az Égboltozat más és más helyén vannak, amit pász­torok igen jól ismernek, ugy bogy pl, a göncsől­s/ekér helyzetéből az. időről is tudják tájékozni magukat. Kz azonban a föld mozgásából magyaráz­ható. Szabad szemmel mintegy 6000 ilyen csillagot látunk, amelyeke! fényerősségük azerintosztályozunk - '/ekei megismerés czéljából már a régiek 57 csillagképbe osztották be. Ebben a számban benne van a \'J állatövi csillagzat is. E csillagképek — mint az ujabbi vizagálatok mutatják egymáshoz viszonyított helyzetűket év­ezredek alatt lassan változtatják Ez azonban IZÍUte észrevehetetlen. Ugy, hogy távcsővel vizsgálva sem tudtak e/en égi testek észrevehető mozgására követ­keztetni, inert a a legerősebben nagyító teleszkóp­pal nézve sem terülnek Ssét korong alakúvá, mint ez bolygóinknál történik. Legfeljebb aa álló csilag színének vagy fény­erősségének Változását észlelhetjük tüzete-ehben. Hogv a távcső mezejében sem vehető észre ezen csillagok mozgá«a, azt könnyen elgondolhatjuk, ha figyelembe veszszük, bogy a földön is csak néhány kilométerről még látható élő alaknak a látási vonal­ban való mozgását nem tudjuk megállapítani. Hál még SZOn milliárd mértföldnyi távolságban látszó égi testeknél! Hiszen a távcsövek nagy ilá-ának felső' határa napjainkban i- a legtisztább levegőt tételesve fel 2000 szeres. A mi légkörünk pedig Közép­Kurópában e-ak nagyon ritkán bír meg BOO-eaoroa nagyítást. Vau olyan év, amelynek egy éjjelén sem vagyunk képesek ily nagyítást elérni. Hat még a 2000-aaereaI Ehhei vagy oly tiszta levegő kell, mint amilyen BS olaszországi, vagy aminő a hegyi csillag dákna'i vau, mint pl. a/, amerikaiaknak. A legközelebbi álló esillag alfa < entauri 275 ezerszeres Naptávolban van tolunk, vagyis említett Dagyitái a oaillagol 275.000 X 20 5,500.000, azaz ."> billió, 500 ezer millió mértföldnyire hozza. II igj lehetne ily roppant távolaágból mozgási megállapítani, még ha oly nagy sebességgel történnék i- ! Ks ma már mégis hossáférkőzÖU a tudománv ehhez a problémából éa erősen hordja aa anyagot a csillagászattan egy addig iimersüsn kérdésének megvilágításához, BZ álló csillagok mozgásához. Ma már ki van mutatva több álló csillagról, hogy gyor -abban halad az űrben, mint toldunk, amely pedig másod percsen kén I ku^. aebeeséggel rohan tova a Nap körül. Hogv ezt megértsük, egy hangtani elvet kell előre bocsátanom. A mull század közepén Itn/ijiler azon é-zlelést tette, hogv a távolodó vonat füttye alább s/.áll ; ellenben emelkedik, bogy ha a vonat közeledik. Ugyanason hang tehát magasabb, vagy mélyebb as/."rint, amint a hangforrás kÖSSli 1 vagy távolodik, fizikai nyelvre lefordítva SZ ész­lelés azl jelenti, hogy a hang reagéaaaátna,(egy mp. alatt végzett ütések), amely egyenes arányban van a magassággal, előbbi esetben növekedik, utóbbiban luijij. Kz egyúttal maga után vonja a hanghullám változását, azaz növekedését és fog vasát, im-ii ­hang a levegőben hullámmozgásban terjed. A vonat közeledtével több hanghullám éri ugyanazon idole-n tálunkét, mint mikor távolodik. Ez pedig bennünk a hang magasság változásának érzetéi kelti, vag a dobhártyára ugy hat, mintha a rezgésszám emel­kednék, mert ekkor ís huUámssaporodáa áll al ­Hasonlóan a távozásnál, Kzen elvet Hu>/<-H Ulott az utn-cht-inan- • vonalon a mult s/.á/.ad ötvsnss éveiben a mozdonyon elhelyezett aenéasekkel kipróbálta és helyesnek találta Most fordítsuk meg az okoskodást és azon i u eljutunk "gy nevezetes körülm myhez. 111 Ugyanis mi nem látjuk, vagy nem tu íjuk, hogy a hangfol rás közeledik, vagy távolodik-e, sőt egyáltalán, b >gv mo/.gásban van e é- azl észleljük, hogy Ugyaaazoo hangforrás által keltelt hang BUgaaaága tiltOh

Next

/
Oldalképek
Tartalom