Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-11-24

(külsői cseled évenként 120 fillért kötele* S Segély-lai 1871. évi I.ll. t.-ez. teljesen eltörölte I testi pénztár javára a köaaégi elöljáróság utján meg- I büntetést. fizetni. Miután a mull évi összeírás alkalmávalI Ki vdi a testi fenyítésnek a feltalálója, ki egyes közegek nem megfelelően jártak el, • miután közasempontből is kívánatos, hogy a balesel biztosi táa minél szélesebb rétegekre terjesztessék ki, a miniszter most valamenyi alispánt a következőkről i igen regi tájékoztatta: I. Figyelemmel az 1876: XIII. t. ez. .">;». ás 64. §§-ira, gazdaaági ikülsőj oselédeknek tekintendők mindazok, akik kizárólag vagy főleg gazdaaági munka teljesítésére fogadtattak fel cselédekül. (Tehát, ba egy gazdaaági cseléd mellékesen szer/eit először kellemetlen testi érzé-t embertársának, azt már csak a mindent tudd Gondviselés u Ihatna meg. Annyi tény, hogy a testi bántás etű, hiszen a régi egyptomiak ia ütötték a rabszolgát, a obinaiak és as arabok is megtorlási eszközöl használlak a verést, a spártaiak korbácsoláasal akarták a testei edzeni, az akaratot azilárditani. Ma más a felfogásunk, azonban a testi büntetés még é| két liehen : az iskolában esak szór\ ínvuaan találkozunk vele, de a családban a háztartásban is teljesített munkát, az összeírásba Inairyon elterjedt, tel veendő. I „A gazdaság" kifejezés alatt nemcsak a mezőgazdaság, hanem az őstermelés és a gazdsági mellékiparok minden ága értendők. (Az összeírásba tehát felveendő nemoaak a béres, tanyás, kocsis, hanem ('elveendő a gulyás, kanász, tohones, vinozellér, erdővéd, vadőr, balász, kertész, bognár stb.) S. A cseled gazdasági oselédi mivoltának eldöntésénél a gazda főfoglalkozása közömbös. (Tehát nemosak annak cselédje gazdasági cseléd, akinek magának főfoglalkozása a gazdálkodás, hanem gazdasági ose lód az is, a ki pl. tanító vagy orvos szolgálatában teljesít gazdaaági munkát). 4. A cseléd neme és életkora, továbbá bogy tanyán, majorban, külső birtokon, vagy a közaég belterületén áll-e alkalmazásban, nem befolyásolja a gazdasági oselédi minőségét, valamint az sem, hogy bére egész esztendőre van-e megállapítva vagy csak havonkint B hogy kapu élelmezést a gazdátéd vagy sem. Az. ütés, veres mintegy ösztöne az. embernek, melynek különösen haragjában enged, némelyik összes végtagjaival badonász ingerült állapotában. Már a piczi gyermeknek is jár a kicsi kacsója,ha valami bo-zantja, üt a csöpp kezével és rugdalódzik a parányi lábával A nagyobb gyermek is megveri a másikat, de ez mar félig a felnőttet utánozza; amint a mama megveri a kis leányt, ugy veri az meg a babaiad. A verés szörnyen megalázó az emberre, a végrehajtás pedig kegyetlen és nevetséges. Mert kit lehet megütni, anélkül, hogy az illető magát veszedelemnek kitegye"/ - A fejletlen gyermeket csak. Már most gondoljuk el, mily nagyfokú BZÍVtelenaég, meggondolatlanság van abban, aki a gyermek gyenge testét sanyargatja. Az ütés kínozza az izmokat, fájdalmasan ingerli a/, idegeket, megrázza az. agyvelőt, bántja a csontokat. Olyan azánalmaa az. a kisirt szemű, kipirult areau gyermek, aki már nem sir ugyan, az BTOSa azonban még RZOmorU a testi tájdalom — és rozignácziótóL A testi fenyités barbár szokás, kis bár mintegj összeforrott az emberrel, az előrehaladott XX. [századnak aal minden eszközzel ki kellene küszöbölnie a esaládből is. TANÜGY. A testi fenyités a családban. Valahányszor testi fenyítékről hallok, mindannyiszor a spanyol inkviziczió, a közép-kor kegyet- A gyermeknevelés a nő kezében van, ö lensége jut az eszembe. Mily iszonyú lelketlenségItapasztalja kösvetetlenül a kiesi ember csintalankellett ahhoz, mikor ütötték, éhestették, kínozták I ságát, pajkosságát, kisebb-nagyobb hibáját, mindaz amúgy is szenvedő testet. Azt mondja aIamellett igen sajnos, hogv az asszony sokkid krónika, bog] még Nagy Frigyessel i- éreztetteIhamarabb ráüt a gyermekre, mint a férfin. Miért Szeszélyes, kegyetlen apja, bogy, ba faj a test, I van ez".' — .Mert a férfin gondolkodik s az esze a lélek is ssenved. No de bál' Istennek '. - - irányítja a szivét a gyermek büntetésénél. annyi érvet é- okot hozott tél annak a bizotiyilá-áia. hogy I ),zso kapitulálni volt kényleien. Délután azután dobogó szivvel, de még mindig kétkedő gondolatokkal lépte át Juliskáék lakásának küszöbét. Ott minden a régi volt. A piros szekták, a nefelejtsaaemü lobéliák, a büszke rózsák nmet ia mosolyogva tekintettek rá, még a Bajé kutya is farkcsóválva üdvözölte, mint régebben, mikor jogász korában ebben a házban mindennapos vendég voll. Kop igására egy esengé hang felelt • 0 belépve maga előtt látta B leányt. Deseő, Juliska! hangzott egyszerre, azután pár pillanatig szótlanul nézték egymáat. Oh a Szerelem oly gazdag érzelemben ,.. 1 iy ssegény szavakban. Pár pillanatig boldog Volt DeZBŐ nagyon, de azután ismét felütötte lejéi lelkében a tél lé ken v-ég, bálba nem szeret már s a viszontlátás c-ak azért kedves neki, meri régen nem látta - e-ak pillanatig tártéi, mulandó öröm az. a bájos leány arezán. A kétkedés győzött a szerelem teleit meghajtva magát, mosolyogva monda: — Nagyon óhajtottam látni Juliaka kisasszony, é- Erdős 1.lemér i- megkért, hogy mentsem ki öt, mivel ma nem leheli tiszteletéi, sürgős ügyei elutazni ké.-ztehk. Azonban bttCSUÜd VÖslctét általain küldi e levélke állal. Igy szólt és átadta Juliskának a levelet, asemel azonban fürkéasőleg vizsgálták a lányka árosát, hegy minő hatá-.-al h-z rája Klemer neve, elutazása és a levele. duliska édes tnosolvlval az ajkán átívelte a levelet és letéve az. asztalra, minden zavar és pirulás nélkül azt felelte, hogy sajnálja Klemért hogy el kellett utaznia I igv nem lehet tanúja a fölöli való öiénnéuek, hogy Dezsőt újra viszont láthatja oly hoaaan idd multán. Vidám eaevegés közt telt el a délután. A mama is látható örömmel fogadta a hazatért DfcZZŐt, hissen már régen egymásnak -/állta a fiatalokat. Az e-t kezdte bontogatni sötét fátyolát, mikor I >ez.ső a búcsúzás gondolt. A délután folyamán meggyőződött, bogy Juliska csakugyan nem változott, Klemer barátja pedig e-ak az. ö kedvéért járt nie oly gyakran és azért fogadták ol szívesen. Ami legjobban meggyőzte, az. az. aaatalon levő és még miiéiig télbontatlan levélke volt. Azt gondolta ki ugvanis Klemer, barátjának meggyőzésére, hogy menjen az el JuliskáhoS és jelentse az 0' elutazá-át. Ha duliska szereli Elemért, sajnálkozni fog nagyon és a levertség é-zrevebetö lesz rajla, mit Dezső tudni fog mire magyarásni. Azután a leány bizonyosan iparkodni fog a levelet felbontani, hogy az eltávozott kedves búcsúszavait ssemaivel lássa - talán pár könnyet hullnsaon a sorokra. De a levél most is ott fekszik érintetlenül, pedig elég alkalma lett volna a lánynak, hogy a levelel elolvas-a. duliska a koiivhára is kiment, hogy a vac-ora iránt intézkedjék, de a levélre nem gondolt. Mikor azután másnap Elemérrel együtt újra látogatást lett é« akkor újra meggyőződött, hogy a pletykák ross akaratú rágalmak, akkor már hitt és ma Desaó a legboldogabb vőlegény, aki boldogságát annak a levélnek köszönheti, mely a Juliskáék asztalán felbontatlanul hever. Hogv a testi büntetés majdnem mindén családban otthonos, annak a nők az okai, ók nein elég nemesazivüek, nem elég értelmesek,a hitvesi és anyai hivatás magasztosságát nem ugy fogják lel, ahogy azt az igasi műveltség megkívánná. Némely anya oktalan kónyeztetessél neveli a gyermekét, mindent megenged neki, amit csak kivan, ugv, hogy valóságos kis tyranuos lesz belőle, aki teljesen megrontja a ház nyugalmát. Intelligens. •<;rln/

i türelmet energiáé ti megáldott 11 éí nem igy tesz. Más anya meg minden semmiségért megüti a gyermeket. Ez ép oly veszedelmes, mint a kényeztetés. Némely gyermek annyira megszokja a verést, hogy fel sem veszi s nem fél az. anyjától ; a másik elfut s nein mer hazamenni ; a harmadik a veréstől való félelmében hazudik ; a negyedik felesel az anyjával stb. stb. Van aztán olyan gyermek is, kitud; lelki fájdalmai okoz. a testi büntetés. Egyes gyermekeknél a szó legteljesebb értelmében jrllrinriinfó. A verést csak a /cycéi/sö szükségben, vásott és erkölcstelen gyermekeknél lehet alkalmazni, de ott is nagyon óvatosan : 11c nagyon fájjon a testi büntetés, inkább megszégyenítés legyen. Ne veréssel szerezzen az édes anya tekintélyt, hanem jó BZÍVVel, okossággal, türelemmel, szorgalommal, lemondással, önfeláldozással, szőval : szeretettel. Nem kell a jóravaló gyermeket ütni, elég, ha az ujjúnkat felemeljük, erősen ránézünk, szigorúan rászólunk, komolyan intjük. Komolyan és kitartással kell a gyermek lelkére hatni és vele szemben következetesen cselekedni. A lelki fájdalmaktól is meg lehetne a kiosinyeket többékevé-blié kímélni, ha az anyák a férjök gondozása mellett a gyermekeik nevelését tűznék ki életök ozéljául. Roppant helytelen szokás az anyának ez a nagyon elterjedt fenyegetése is: „Várj, megmondom apádnak, majd megver!" — Klőször is, kettős kegyetlenség volna a gyermeket akkor megveretni, amikor rég elmúlt a hiba: másodszor, aa anya csak rontja a tekintélyét az. ilyetén kitétellel: apát, anyát egyenlően tiszteljen, egyenlően szeressen a gyermek s egyenlően féljen mindkettőtől, ha nem jől viselte magát. 8 erre csak a művelt anya taníthatja a gyermekét a saját példás egyéniségével. Az apa szempontjából sem kell a l'etiti mondást gyakorolni. A /í nő nem akarhatja, hogy a férfiú, aki érette a aa egész oealádéri dolgozik, pihenés helyett boasankodjék, mérgelődjék a gyermekekkel. Az értelmes és jólelkű nő ugy neveli gyermekeit, hogy az apa gyönyörködik bennök, ssórakozik velők. Van elég, fonton nevelési kérdés, melyhez, az apa esze és gondolkodása kell. Az. ételt soha meg ne vonjuk a gvcrmektöl ; ne is tudja, bogy az. élei büntetés is, jutalom is lehet. Aki éhezik, a saját testét emészti, tehát fáj az éhség. Az éheztetés árt a testnek, árthat a jellemnek. A társadalom alsóbb rétegeiben a férfiak ia sürün verik a gyermekeket, még pedig nagyon, <>tt nem egyszer járja a aádpálosa, szij, korhites. A Szabad-Ejgetem igen nemes feladatot teljesítene, ha megtanítaná a népet arra, hogy nem szabad a gyermekkel kegyetlenkedni. Kötelessége — bÍZ0ngo* okúknál fogta - a gyermeket fölnevelni, do a teste sanyargatásáhos nincs joga. Amennyire lehet, küszöböljük ki a testi büntetést a családból; nemzedékünk am ugv is satuvá, ne gyengitaűk még jobban. Neveljük a gyermeket jószivü, okos, jellemes emberré, de ne a testének szenvedess árán, hanem humánus, az emberi méltóságnak megfelelő eszközök által. —r —a.