Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-10-20

TTnszoniiyolczadik év. 42. szám. 1901. október 20. PÁPAI LAPOK. Papa ráros hatóságnak és több papai g pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Kiadóhivatal: üoldbers Gyula papirkereskedése, Főtér, Előfizetések és hlrtietcsl dijak a lap kiadóhivatalából k ii I d en d ök. 31".••<•:< int. minden vasárnap. Telefon-szám ; 41. A lap ara Egész évre 12 kor., félévre ti kor., negyedévre :i kor. K^v. wlm SO tili. Emlékezzünk régiekről. GMK ÍIZ U nép életerős manapság, mely a nr.ilt emlékeiből meríti idealizmusát. (Vük az a polgárság hazafias, . tti-k ^

ázi^i'lj

i'ii otl él a nemzeti hősök, a porladozó nagy hazafiak emléke B tetteik lelkeBÍteni, serkenteni tudják a jelen nemzedékét. A világ- mintha kezdene végleg elmerülni az anyagi kérdések tömkelegébe. A A hajsza a kenyér B a vagyon után. mintha mindinkább elfojtaná a nemzeti érzés idealizmusát, a históriai nagyságok emléke mindjobban belemerül a feledés tengeréin', a maholnap <itt leszünk, bogy csak I levéltárak a B tudósok Ingják tudni, hogv voltak ők is v- éltek a hazáért. Egy sajnálatos tényt kell konstatálnunk : azt hogy ebben a rohamosan fejlődő országban a polgárság zöme nem csflng már azzal a lelkes rajongással a mult magyar nagyságainak emlékén, mint az ngy i nemzeti idealizmus, mini a hazafen tartó politika szempontjából is kívánatos volna. Mi ez :i jelen.-ég'.' Nem egyéb, mint B hazafias érzés hanyatlása, ii nemzeti idealizmus csökkenése. Idealizmus! Elkopott, tartalom nélkül való fogalom a modern Írástudók előtt. Mily igazságtalanok s mennyire helytelenül hirálják az einher lelki világát a/ok. akii az Mealizmussal, mint mozgató erövtl, leszámoltak B helyette a BZÜrke lenni vagy nem lenni igéit harsog|ják ezerféle változatban a tömeg fülébe! \ BD idealizmus ! Magunkha szívjuk azt az első lélegzetből, melyei tüdőnkbe szivünk, belénk oltja ez a róna, ez a hegy, ez a nyelv és felénk ragyog Magyarország körténetének minden lapjáról. B az uj apostolok elnyomják e velünk született erényt, elnyomják internaczionális jelszavakkal, Bzámokkal és német bölcsészek elméleteivel. S igy hamisítják meg a polgárság közvéleményét. I^y formálják a magyar lelkeket és veséket — holott egyesegyedül BZ idealizmus az, mely ezt ;i nemzetet a nemzetek sorában fön tartotta. Évszázados háborúság, vesztett csaták, gazdasági tönkrejutások után tízszer és Bzázszor rázta fel BZ idealizmus ezt a népet és megóvta, diadalra vitt*' minden vészek között Nemcsak a magyarnak volt meg ez az ideálizmusa. Nézzük a nagy Németország, FranCZÍaország, Olaszország B hármelyík kultúrnép históriáját : látni fogjuk, hogv :i zavaros káosz fölött Ott ragyogott mindétig a nap : az idealizmus. Ez volt évezredeken át a felsőbb erő, melyei a GrOndvíseléfl Oltott BZ életre való fajok I szivébe, ez óvta meg állami éfl | szabadságukat. i tömeget egyéni Ettől az erőtől ne engedjük megfosztani magunkat. A magyar idealizmussal együtt múlna el ii mult mélységes tengerébea a nemzel is. Térjenek jó útra a hamis apostolok • ne másítsák meg áltanaikkal a lelkeket a Duna, Tisza földjén, mert nemzeti romlási készítenek elő. Nagy nemzeti események évfordulói évről évre kevesebb magyar polgárt ösztökélnek ez ünneplésre. A megszentelt helyek, ahol hő.-ók vére folyt, a szobrok és templomok, melyek történelmi nagyjaink emlékét hirdetik, mind pusztábbak é.s elhagyatottabbak lesznek, a telkekből kivész :i dicső mult tudása, a szivekhői a kegyelet. Ilit igy tart. husz, harminez esztendő múlva orgiáit üli ehhen a hazában az internacsionálizmus és ha akkor jön majd egy ujabb nagy vihar, az végig fog seperni egy nemzet felett, mely múltját elfeledte, megtagadta. Egy tényező van, mely ezen a m mzeti betegségen Begithetne: az iskola. Ugy az elemi, mint a k<i/.ép- és szakiskola. Az egyetetmui már hasztalanul hirdetik :i nemzeti idealizmust annak a fiatal tériinak, akinek gyermekkoráhan sivársággal töltötték meg a lelkét. Tanítók és tanárok : tőlük függ a nemzeti idealizmus megmentése, visszahóditása. Emlékezzenek régiekről az iskolaTÁRCZA. Yirágck közt Virágok kéi/.t járok, S nem tekintek rajok. Az utaséli rózsa .S/.ivemet nem v oii/./a, Se nyiló virágok. Az egyik még nyíló, Feslö rózsabimbó, Levélkéjén egy CSSpp, Harmat, avagy könjcsepp A nyiló virágon. A má-ik kifejlett, llo. ! gyönyört! kelyhet, Szere'- ,es méhecske Van t rejtve benne, Kinyílott virágban. Felém illat Arad, Benne Sröm, bánat; Epeile/.ó lelke Benne kifejezve A nyiló virágnak. Sajnálom letépni, Félek hozzá érni. Félek, hogy letépem, — Mi hű volna nékem, — A nyiló világot. Nyíljatok virágok, Kn már messSS járok, Utamon lövia van, Egy rózsa sincs abban, Se nyiló virágok. Szeretnék iseretni, Virágot nevelni; Nincs, mi inegállitson A göröngyé.- ntOO, Nincs nyiló virágom. Nyíljatok virágok, Viasssajó hozzátok, Kit már-már feledtek, — Csak ké-ön ue leljek Hervadó virágot *>Í|Mls ,|. Doktor Lanczinger. — A ../'"'/"'/ Lopoft* eredeti tárcsája. — Irta Hin» Viacze. Van egy város, melynek neve könynvel áztatott. vérrel irt lapra van beégetve BSsbadsádharosunk történetébe. Ea a váró- Losonca. 49-ben porrá égett az. egész. A harangok leolvadtak a tornyokból, estókben utolsót kondulván. Egy izem tanú állitáaa szerint az egész városból Isten csudájára esak egy, az ág I város piac/án lévé, szalmatetó's mészárszék maradt meg. Miért épen ez? Tán Istenesebbek voltak lakói, mint az. [sten házáé'' Lehet. Ki tudja. Ebben a városban lakott az öreg jé, Lamzinger doktor. Híres doktor volt, de még híresebb tartlista. F.rö- baladó páni, de még eröeebb dobányoa. Valamelyik Losonca környéki mágnásnak is házi orvosa volt A -z.oinoru emlékű napoi, a váfOS lakossága elmenekült. Csak Lanczinger nem, mondván i .Nagyobb szüksége van én rám a inus/.kának, a/, orosz, hadseregben uralkodóit kolera miatt mint nekem a mii-/kára." Es maradt. Mikor a/tán már egész. Losoiicz lángban állt, (í is kénytelen volt kimenni a városból. Útközben elfogták a rauaskák. Hanem az i- szent igaz. hogy a/tán a/, öreg Lsnczín* A FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az «Kyedül olisiiiert kt»llomos izti tor ni észetes SSSS hnshn.jtoszor =