Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-10-13
menve Mtn slégUetl ki, mivel tanítóik la gyengék, rtó tanítási modoroak, Átért, ba megél dió jóakaró Igyelumztetéselai nem hatnak, a/, illetó Iskola I« |a tanitó helyi éa izemélyi körülményeinek méltályoa mérlegelésével párosított törvényei itigorral ia fogok eljáratni, i ai 1868. évi XXXVIII., valamint na 1*7'.'. évi XVIII. évi L-es, vonatkosó határozatainak érvényt sseresni. A mult évi jelentésemben emlitém, bogy ha az iskolábs járás rendességét a kötigasgatási hatóságok sgyóntetöbb migorn eljárass • a pusztákon felállítandó iskolákra nésve as nradalmak éa birtokosok még nagyobb áldozatkészség i s népnek a in-velés és tanítás iránt még több érzéke által biríiók elérni, nem épen távoli időben mondhatnók ki azt a nagy szót, hogy vármegyénk népoktatási állapota igen jó; mindezekben csakugyan jóval előbbre vittük a lefolyt tanévben tanügyi állapotainkat, mint az iskolába járók százalékának tetemes növekedéséből s az iskolában észlelt tanítási eredményből is meglátszik. A veszprémvármegyei népoktatási intésetekre költött évi 782.000 koronányi imponsána költség-áldosat mellett most már a tanítóság elméleti és gyakorlati képzettségétél, főleg tovább képzési hajlamától, buzgóságától, tanítási éa nevelési eljárásától, társadalmi nemea magatartásától éa hasasai lelkületüktől (ezekre mindig különösen i- felügyelek) függ a legjobb siker, ennek reménységével bizton tekintek a jövőbe. 8. A taa/oWggwoség munkditágdról a havi ülések eléggé tanúskodnak ; ezt összefoglalva csak azt említem, hogv a lefolyt tanévben 115 iskolát, abban 280 OSZtályl látogattam és 588 tanfolysmot hallgattam meg 111 eltöltött napon át; azonkívül voltam 12 óvó intézetben 2 tanítóképzőben, • > tanoncz-iskolábaii, '.' tanítói gyűlésen, .'1 képesdei oszt. vizsgálaton, különféle iskolai vizsgálaton, 1 hosssn fegyelmi elővissgálston, 1 gaz.ilaaági tanfolyamon, '.' tanítói konferencsián, 3 női ké/i s ipariskolában, 9 iskolafelállitási • építési tárgyaláson, 12 kösigszgatási bizottsági ülésen; a tanképesítő vizsgáintok 8 napomat vették igénybe ; a közigazgatási bizottságnál elintéztem 421 ügyet, saját tanfelügyelői ügykörömben pedig 2275 ügyet zenei irodalmunknak igazi gyöngye • valódi kincsesháza a Kist'aludv-társa-ág megbízásából u kötetben) kiadott „Magvar népdalok egyetemes gyűjteménye*. Mindezekben igazi magvai' s/ív, magvar lélek, magyar gondolkozás nyilatkozik. Magvatok ezek csak ugy, mint írójuk azlvvel-lélekkel magyar volt. Sajnos jelenség, lmgv zenével foglalkozó közönségünk az (i műveit nem igen ismeri I ennek következtében -nem is igen kultiválja. Hiába 1 A régi embereket hamar elfelejtik ! íjak, újabbak jönnek helyükbe, azoké a jelen, azoké a mult. Utóbb már Bartalua István maga ia e-ak a mull mik élt. Barátai, bajnoktársai : Arany János, Salamon Kerenc/, Brsssai Sámuel, Erkel Ferencs, Mosonyi Mihály, Szilágyi Sándor kidőllek mellőle, azokat követte ő is 1 február s án. A főváros által felajánlott diss-sirhelyen helyezték sz agg zeneszerzőt örök nyogalomra. As elhalt, sokaktól elfeledett zenetndóa iránt való kegyeletnek adóját akarta részben leróni a pápai állami tanítóképzőiatézet tanári testülete és ifjúsága akkor mikor az 1901-ik év január hó 1 én Pápán rendezett hangverseny tiszta jövedelmének felét Bartalm István síremlékének javára ajánlotta; KőOtskuti Jenő, Jankó László, Sanutg <htó tanitóképső-intéseti tat,áiok pidig a alrendek javára a Bartalua tanit ványai és barátai körében országos gyűjtést indítottak meg. I'.zek alapján bizton remélhető, hogy a Begy tét tiu emléke nemsokára a boZSá Illő módon le-/ megörökítve. <• • Mindezen munkásságomban fáradhsÜSn szorgalommal, ritka ügyszeretetlel és hátralékot nem -/envedo gyors eljárással dolgozó C/eglédy Sándor tolltiokom igen nagy -egit-égenire van, miről ez alkalommal hálásan te.«z.ek emlitést. IfSOl) \ LO\l. A Dunántúl klasszikusai. I. Ita.jnis József is Pabchicb Jóssef. Kalholikiis szerzetesek - kö-/ögiek mind a ketten. Ki tartja számon érdemeiket '! Poétáknak vallották magukat s mi megmosolyogjuk rátartiságukat. mikor igy kezdik az előljáró-beszédet : .Félre! télre tudstlznok ! félre ti is félszeg Magyarkák ! . . . gyömbért viszek ; nem nektek való.- (Rájuia Kalauzában, i Megkae/agtai a naivságuk, . Elegy ea verseik" olvasására, melyekben í- 47. 84 különböző mértékű sor alkot egy poémát (Rájnia I. és XXVII. verse). Könnyen megezáfolhatjuk szt a tantételüket, hogy a magyar verselés eredetileg ídőmértékes, mivel mindenféle klasszikus versformára találunk közmondásokat, tehát tősgyökeres magyar kifejezéseket; hiszen bsngsályoa ütemű közmondásunk bisonyára több van - természetesebbek, mint Rájniséi (Kalauza .'5(1—31., 42—t'i4. lapjaiul. < tlcsó dicsőség irodalmi fejlettségünk mai msgsslstáról alkotmányunk birto kában leezátólni 121' esztendő előtti tudományosságot ! I)e vsjon hssafias cselekedete ? Megfér-e azzal a kegyelettel, inelylvel a mostani nemzedék tartozik azoknak, akiknek műveltségét, mai dicsekedését köszöni Jusson csak eszünkbe az ország állapota a ssntmári béke mán, 1711-től a testőrség fellépéséig, 1772-ig! A hanyatlás, az slkoresosulás ama gyászos esztendei — a nemzetet vezéreitől megfosztva; javarészben koldus, földönfutó; az itthonmaradtak félelmözben lélegzeni ia alig merlek; megadással tinik alkotmányuk megcsonkítását, javaik elkobzását ; már-már nyelvüket i" elfelejtik, lemondanak nemzeti tulajdonságaikról, még a magyar viseletről is. A létt'cntartás ösztöne legelőbb egy katonában támad föl; Bzszsngei György a neve annak a testőrnek, aki 1772-ben Agíl tragédiájával felrázza a nemzetet a kábultság téli álmából. Bajtársait is tanulásra, totlforgatásrs össtönösvén, a bécsi magyar testőrség újjá akarja teremteni a magyar társadalmat, az irodalom által és pedig, ami tehetségéhen Rdjnil József(1741 - 1811.) egyike az uttöröknek ; saját -zavai szerint gyermekkorában Kőszegen nevelkedett; 1760-ban VeMneze dicsőségét zengette Sanassrini után, hexameterben; 1764-ben Falud! Peronosét magyar disztichonokban üdvözli Pozsony* ban ; lii.'iban, -/almán jezsuita korában, megírja verstani kézi könyvét: A magyar Helikonra vezérlő kalauz, azaz .•''-magyar VSTSazerzásnek példái és regulái" ; bár rendszerén nincs mit változtatni, betartja a horatiusi esztendőt a csak 1781-ben bocsátja zászló alá Pozsonyban, holott jól tudja, hogy egyik jeuuitatársa, B. Szabó Havid, 1771 óta hasonló mtukán dolgozik a 1 777-ben ki i- lép a világ elé .uj mértékre vet: kfllömb verseknek három könyveivel". He munkáját nem félti attól. hogy Szabóé elhomályosítja/ csak mikor Bzzbó, hiúságból, az elsőség dics,;.égét is magának akarja lefoglalni, jelenti ki, hogy .már akkor elkészült a Vataorám, mikor mások a főzéshez fogtak ; ámbár azután némelyek elébb tálaltak, i Kalauz, 2'.'. I.V. Meg is támadja Szabónak efféle, kificzamitott szórendjét: _F.-z.re de vette midőn' „már oda része nagyobb". Segített Rájnisnak a magyar beszéd természetes rendjét Szab-' ellen megvédelmezni //ér.// Miklós |17.">H -1807), a tudós piarista. Vitájuk a magyar ZSOYsMu és Hsljttsirás kifejtésére vezetett, A Kalauz verstani példái mellett legfontosabb ..annak a hat forrásnak" megjelölése, „amelyből ered a szótagok igaz mérséklése' (Kalauz, 99—101, ; igen józan Utasítás pl. a következő; .Amelv asótag egyképes hangzik minden magyaroknál, azonképen hangzik a versben i-" : vagy: .Ha valamely szótagnak hangja iránt nem egvgyeznek minden magvarok, azokkal tartsunk, akik külön laknak idegen nemzetségektől' stb. Ha az élo beszéd nem igazit útba, forduljunk az iráshos a neki j'> írásai voltak kéznél : Páris-Pápai Dicsionoriuma, Káldi Biblia a. Pásmán Kalauza, l'er-ze, a történelmi nyelvészetről csak sejtelme volt a Halotti besséd és Könyörgés magyarázatáig (1803-ban Révaitól] a az első tüzetes magyar nyelvtanig (Ugyancsak ű tőle 1806-ban); egvéb szabályai a verstanból jórészt ma is érvényben vannak (kivéve a magánhangzók összevonását egv asótaggal, mint: nyilait és hogy a ..h* •-- nem puszta „lehellet", hanem valóságos mássslhangió, mint Révai észrevettél. A magvar tsórend torvényét (hogv a főben giály as ige előtti szón van) Cznczor fedezte tv;| 1842-ben; a belyesirást Révai fektette etymologiai alapra; a magyar lyránnk műnyelvét Virág Benedek tette élvezhetővé. Mindannyi.ik azonban Rá ni-hoz járt iskolába! Hatása nélkül Kazinczy tS jutott .. ki..I volna a/, egves műfajok atylusának megállapításáig! állolt, a francsia irodalom után/a-a által, mert bissP »: •' • r .• i. . S ami talán eguagvobb dieso-ege, nélküle m-m e teatőrök megtanulták Bécsben - a francain nyelvet, i 1 »»" -/.elhatott volna olyan sengzetei nyelven, klasszikus tormában, de utánozhatatlan lelkesedéssel a niklai remete, l.eizscnvi Dániel. Egy évvel Bessenyei fellépése után, 1773-bsn egv psptanár, tlájnit Jóssef lelkében fogant a Bessenyeiéhes hasonló gondolat, újjá teremteni a magvai- társadalmat, ai irodalom, még pedig s holt nyelvek (latin éa görög) irodalma által. Furcsa gondolati A megholt keltse életre a haldoklót! Dohát lehetett-e má-ként F Lehetett-S az. élőktől tanulni, akik _a szabadságért" vitézül haic/oltak, azután elbuktak a kibujdostak nagy Törökorsságbs'.' A s/.elidlelkii ízérzetei Styák, kiket egy pápai rendelet 1773-ban, llintén elörlött, nem akartak elevenen a földbe temetkezni : aonuk egy volt a nemzetével, melv nek életfáját, az slkotmáuyát kaszabolták j nem|meg akartuk meghalni, élni akarlak l azt akarták, hogy a nemzet is uj életre ébredjen általuk, as ő feltámadást hirdető igéikre. Az enresstéi munkája, mint a ssendergésé, • »ai évig tartott, Bessenyei föllépésétől, I772IÖ| Kazinczy Ferenci holtáig, 1631-ig. Az ó-klsssiikui iskola, a többiekkel ksröltve, a magyar nemtetnek i- meg lelte azt a szolgálatot, amit nem sokkal előbb meg tett a nemeinek, franc/iának ; az. uj kor hajnalán az. olasznak : a VI. Biázadbas a psrssáknsk, araboknak < ntegiztrtzd vagy visszaadta nsntzttiségüket. Rászolgált tehát, hogv munkásainak emlékét időnként felújítsuk, Rájnia tanítványa követője volt Fábchlch Jóssef il7."».*l -1809), győri henc/és tanár. Legérdemesebb munkája: „Pindsrus, Alceus,/.átló,Stetikorus. Ibikus, Anakreoii, Iiakkilidcs, Szimooides, Alkinán, Arkiloku*" fordítása, a l't kanoniku- lyrikui : kiadva Győrött, I v <' I ; Pindaros prózában, s többi eredeti inertekben. Euripides, Bophoklei fordításainak késirata a\>mzti Mu/etimban hever. Fordítása gyarló, de tüzes hszafíiága tiszteletre mé-ltép. Figyeljük a ik micsoda ötletei voltak a magyar nyelvről: A katonai vezényszó legyen magyar, mert .tüze ördög les/, mind, ha a rajta -/.őt hallja." .A ivábob tanuljanak magyarul, vagy -/akadjanak belé a ezudarok." ..Német apáczákhos ne sdassanak kisaasionyaink." Feleséget lehet Ígérni az olyan papoknak, kik jó magvarok és jó könyvekel irnak." iSz.innvei, Magv. Ir.'iki. Melyik kivánságs teljesedett már be a jelei hazafinak '.' Nem tanulhat unk-e tőle sovini-zta magyarságot, holott ó-kla--/iku- volt'' Variul) l.vörifj.
