Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-08-11

nagyol nevettek s buti viczczen, mikor in tudjuk jól, bogy Feuyvesay főispán csak ,-t minap tartott beszt'det Hegedűs mellett én minap in Bauer Antul erdekébe*. A/, u veszprémi tudósító, vagy inkább viczozelő is tudhatná a példabeszédei ;i sánta kutyá­ról meg a hazugról. Buuor Antiíl irtól, a/ ugodi kerület országgyűlési képviselőjétől a kővetkező torokat vettük : \\ llatkozat. A „Pápai Lapok* folyó évi augusztus 4-iki számában - i'<iii tudora mily felreértés folytán — legnegvobh meglepetésemre :i/t olvastam, 11• • > .muh héten tartotta beszámolóját"*, bogy i. i. én. Kötelességemnek tartom non tévedést belyre­igazitani, nehogy félreértés támadjon belőle. En ai idén is mini eddig minden évben, kerületem HtIN l< a községei meglátogatom, beszámolót si'liol -t-m tartottam, banem ezl nyílt levél alakjában a „Pápai Lapok" folyó évi augusztus 4-iki Márná­ban mellékletként voltain bútor mélyen tisztelt választóim becses tudomására hozni. Polöake, 1901. sog. I. Ki váltisztelettel : Bauer Antal, :>/ uit'nli lenil.i on>. ktpriiel Lapunk f, évi ik számában közöli Bauer képviselő úrra vonatkozó birfloket oly helyről ka|>­tnk. amely • jól étietülttég látszatával bin. A lielvre i;:i/.iiú>nak kés/séggel adtunk le'lyet. Az 1902. évi költségvetés. Pápa varos 1902. évi költségvetése elkészült, i ast a városi tanács már le is tárgyalta; legköze­lebb pedig a pénzügyi bizottság fogja ast bírálat BŰ vonni. Városunk gazdasági életéi feltüntető 1 est n oevezetes okiratot sietünk t. olvasóinkkal a főbb vonásokban megismertet ni. Mindenekelőtt konstatáljuk, bog] az előttünk fekvő 1902. évi költségvetés külső alakjára nézve tlőnyöeen különbözik a korábbi évek ha­sonló okmányaitól. A régi, lepedő nagyaágu fóliána helyett, aminek egy egész asztal kellett, ha kiteríteni akar­tuk, egy könnyen kezelhető, osínos kis Püzetben jelent meg a költségvetés, amelynek eleién a tii­A két költő ifjúkorának bizonyos mérték ben allentétes volta a későbbi időkben egyenlítődik ki. Balassi férákorában viseli a megpróbátatások nehéz keresztét, Petőfi pedig sa elveaatatl boldogságnak mintegy kárpótlásául ntol só ."> évében halad dicső­ségről dicsőségre. Szivének legforróbb vágya, hogv Szendrey Júliát feleségű] vegye, bár sok küzdelem árán, da végre teljesül. Rendkivttliségének már kora ifjúságában nyilatkozott éraeta a tágasabb valósággá fejlődik, nagy költő lett. s hogy mindkét költő vé­rével pecsételje meg ai életében hirdetett elveket, mindaketten • basáért való csatában esnek al. 1'. futólagos áttekintésből i- következtethetjük, hogj a hasonló életrajzi vonások a két költő jellemére is hasonló hatással voltak. Legelső szembetűnd sajátsága jellemüknek az a határtalan szeretet, melylyel agésa életükben szüleik iránt viseltettek. Balassii Ép szüleibaz való »>/. a ha­tártalan ragaszkodása késztette első irodalmi feliépé' pésére. Apja fogságának Idején irta „Beteg lelkek­nek való füves kertecske" cs. munkáját, as .0 szere Isses szüleinek háboruságokban való vígasztala súra.* Midőn apja meghal, noha itthon, erői volt a a gyanú, bogy a király ellen lor : mégis hazajön a 1 ké-z veszedelembe, bogy bebizonyítsa a valót. apjának ártitlanságát. IVlMlnek -z.ülei iráni táplált rajongó nzireiete ma már valósággal kózmondásssarfl, • le hu nem az volna 5«, a velük vnló kibék ilési 1 . a róluk való szüntelen gondoskodáson kívül eléévé isámvevő tájékoztató jelentése foglal belyetj • további előnyt még abban latjuk, bog] a jelengi költségvetés beosstáss feljesen megfelel s kos­költségvetések megesokott és tennésaetsserü beosa­tasának, amj abból áll, bogy • nxükeégieti réu foglalja el as flsö, inig -i fedezeti ré*i a második belyetj a kos-költségvetéseknél ugyanis, eltérőleg a magán költségvetésektől mindenekelőtt a szük­séglet állapitandó meg. a fedesetet a szükség­lethez kell mérni, nem pedig megforditva; logikus lehal, lia a költségvetésben a bevételt a kiadási rész előzi meg. Belső tartalmát a költségvetésnek következők­ben ismertetjük. SSJ I. S/tikM-bl. 1. Közigazgatási kiadások 79379*48 Kor. Adó-kiadások &360«— „ 8, Koloson törlesztés 83850*— „ I. Tanügyi költség 40280- - . .">. Jótékonyság 16750" - „ 6. Tűzoltási költség 2800*— „ 7. Átkelő és ujsAososó katonaság 2800*— „ 8. Klőfogati dijak 2000* - - -. 9. Épületek 6400*— „ 10. Erzsébet-liget 1400*— .. 11. Faiskola 1650"— , 12. Járdák és uttestek 12000*— , 13. Kö/egészség és tisztaság 3600" — „ I I. Kosségi sdóleirás 3000* - .. 16. Tapolesameder és hidak 550*— Iii. Uradalmi haszonbér 550" ­17. I to/avilágitás 8400*— 18. Városi előlogal 1500*— ., 19. Városi szinbáz lOO" — 10. V T adássati bérteber 400" ­21, Vegyesek 38991*02 . 22. Rendkívüliek I • < laszesen: 266300'50 Kor. II. Fedezet 1, Pénztári maradvány 27000* Kor. 2. Állandó jövedelem 54015*07 „ .'<. Váltosó jövedelem 57867*66 ., 1. Rendkívüli jövedelem 48592*93 összesen i 1 -7 175-25 Kor. Községi adóval fedezendő hiány 78825*25 Főösszeg mini sssükségleti résznél 266300*50 Kor. bizonyítják a sok közül a távolból, István öcsém­has, Szüleimhez, A jó öreg korcsmáros. Szüleim halálára ozimfl költeményei Má-ik kiválóan fontos jellemvonások a basa­szeretet. Mai Ítéletünk nem valami hiaelgő ugvitn azokra, kik a mohácsi vés/, után alakult u. n. német párt hü emberei voltak, (mini azt legújab­ban Beöthy Ako> könyve is bizonyítja)de ne feledjük, bog] a XVI. századnak nem leheteti még biztos tudomása a jövő csalódásairól, A/ a, a. német párt e|» olyan hazafias Öléiből küzdött, mint a török pán. Mindkettő egyformán szerette hazáját, c»ak az eszközökben voll közöttük különbség, 8 ha hozsá­vessssük, hogy a XVI, század a jogtalanság, az erő­szak korszaka : zmíkoi épen nem tartottuk nagy bűn­nek a védtelenek, a/ /vegyek, árvák tulajdonának, jogának elrablását : amikor a legtöbb ember oda törekedett, hol szolgálatáért nagyobb jutalmat kap. Balassit annál nagyobb ménekben illeti meg a hazaszeretet erénye, meri anyagi és erkölcsi romlása mellen i- hu maradi családjs traditiójáhoi I az el­veke!, a basához való tántorithaüan ragaszkodását, saját vére OOtásávsl peesétsltS meg. V. kél alaptulajdonságon kivül kéaős vonása jellemüknek a szenvedélyesség, a daca, a msggondo­latlasság, a hüaskeség, másrészről pedig az sayjok­téil örökölt érsékeuyeég. Lelkük laeBvedélyességél mi sem mulatja job­ban, mint szerelmi rissoayaik története. Sok helyen öessehasoulitvs as 1902 és 1901. évi köluég­etések szükségleti részét, végeredményként arra Hűnk. hogy az 1902. évi zsükség lesz 266300*50 or.. a/ 1901. évi szükséglet voll 239076*06 kor. agyobb tehát a jövő évi szükséglet az ideinél 7224*44 koronával. A fedezet volt 1901. évre, [ősségi edd nélküli 162269*66 kor;, 1902. évre 87475*25 kor., kösségi adó volt 19J1, évben 6796*49 kor, lesz 1902. évben 7*­; :. , .V:.'.'> kor. agyit 2028*76 kor. több. Ámbár a kösségi sdo alamivel magasabb összegben jelentkezik, min! z 1901, évben, de azért a községi adó százaléka legis kisebb less 1902. évben ', "#-al. amely örülmény az adó alapnővekedósben lelt magya­ázata'I. Mint fentebb emiitettük, az 1902. évi szük­églet Végső összegében 27224*44 kor. nagyol.I. • ideinél, >•/ az emelkedés következő ozimeknél / alábbi össsegekkel jelentkezik: 1. Közigazgatás 1281*52 Kur. :s. Kölcsön törlesatés 870*— ."). Jótékonyság 736' ­7. Katonai kiadások 1200* — '.i. Épületek 400— .. i». Erzsébet-liget 400*— 1. Fsiskols 50— „ .">. Tapolczs meder és hidak 60*— ., •i. Uradalmi haszonbér 150*— 7. I'tezavilágitás 1400-— „ 1. Vtgyes kiadások 19206*02 .. 2. Rendkívüliek 3000 összesen: 28744*44 Kor. A kiadások között a XXI. <viiu kiadása melkedett legnagyobb összeggel (19206-92 kor., ízt kizárólag az utozák rendezése és kövezése hozza, in. p. szükséges a Bőröllői-uti járdára 00 kor., Csóka-utoza oaatornásására )>•">!•.> kor., eti marha-vásártér szsbályosáaárs 4720 kor., eszpréini-ut rendezésére 6020 kor., utesák köve* ésébez szükséges kőanyagra 1466 kor. .">!? fillér, lohánygyár melletti árok beboltosására 1646 kor. 12 tilt. Az 1902. évi szükséglet kisebb az 1901. vinél a következő ozimeknél: 8. Klőfogati dijak 10 I*-— Kor. •>. dárdák és tittorok 920.— 8. Városi lófogat [00*— ., 9 Városi szinbáz 10O Össsesen; 33568*49 Kor. aegfordulnak,sokféle emberiéi ismerkednek meg, sok hbe -/eretnek bele, .[.• valamint Balassinak telke­ién is csuk LoSOnCZy Anna tudott igazi, mély, vál­o/.liailan -/.ereimet kelteni, Pelöli éleiének SOTSS is -ak Szendrey Júliával való, háinsságáhan voll mag« llapitva. Balassii ssmmi sem tudja annyira sújtani, unt Loaonezy Annában való csalódása, Pet'íti ón­rzetél semmi .sem tudta volna nagyobb mértékbe:, lövetni, mini Szendrey Júliával való házassága, ktlassil egy hosszú élet keserves küzdelmei sem udták szive bálványa iráni való ábrándjából föl* bressteni, Petőfi el tudta szenvedni a rasgslátta «s». hogy apja sem a jegyváltáson, sem az sakQvőo IOIII voll jeles - még az. esküVŐ után sem méltatta gy Isten Eiozxád-ra sem. i\e^c> következik.) Mida8 ; ^ síremlékére. lila: (lindosil KlenlMllo-.' itreshrtjadon*) vagyok én, ktldás sirjira borulok; Kg a vizek folynak, s zöldiilnek a nagyra iiovő fák: álg a kelő nap s fényes hold tündöklik az égen. lötdülnek folyamok, partjához, ütődik a tenger: n, e helyes maradok, s könnyúz.tatta halomnál, Mídál Dyugsslk alatta," tudatni az. errejövökkfl. l ) II Mhias rat) tüt.",-1» uralkoilotl riir\-ian. fétrfes •almának régel vetett s kúnroeriek i.eior.-,. •) lüeobuioa, a boka, Ündoa rarosánsk. EUjoskM zigetén, \olt leiedslme; 828—5584g élt *) Krezliajatlon .. !U örrtkélel jelképe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom