Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901
1901-07-21
1901 július 21. PÁPAI LAPOK Papa varos hatóságnak es töhh pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap Szerkesztőség: Jókai Mor utca HÓK Kiadóhivatal: Qoldberg Gyula papirkereskedése, Föté Telefon-szám: 41. Felelés szerkesztő : I >f. KŐ RÖ8 E \ DR E. Főmunkatárs: Dr. WKl.TN E R SA N DOR, Elöflzotések es hirdetési dijak H lap kiad ő h i v a t a I á h 0 Z k ii I d e n d ö k. A lap ara Egész évre Iákor., félévre ti kor., negyedévre :<kor. K:r.v..i. Mtmtiii ál-., so an. Megyei, állami és városi tisztviselők. Annak a méltányos fizetésrendezés, illetve fizetésemelésnek nyomán, melyben a la Iügyi kormány hathatós támogatásával a/ ország összes törvényhatóságainak tisztvi-i li'íi részesültek, egy nagyarányú, hatalmas mozgalom indult meg az állami tisztviselők körében annak a visszásságnak megszüntetése céljából, amely az állami szolgálat összes ágaiban a tisztviselők által teljesíteti munka nagysága, a tisztviselők társadalmi poziciőja és a munka jutalma, a társadalmi pozíció anyagi eszköze: a javadalmazás közüti fennáll. Az állami tisztviselők még soha nem látott óriási akciója, szervező bizottságuk révén erővel teljes tömörülése mozgalmuk sikerét (dőre is biztosítja. Töméntelen cikkben fejtették már ki az összes napilapok, hogy a fizetésemeléseket végrehajtani kell s meg is jelölték a forrásokat, melyekel a kormány e célból felhasználhat. Kilátás van tehát reá, hogy rövid idő alatt jelentékeny mértékben segítenek az állami tisztviselők helyzetén és jogos panaszuknak, cifra nyomoruságuknak végi- szakad. Pőkép az alacsonyabb fizetési osztályban lévő kishivatalnokok várják áhí'iva e mozgalom eredményét és aki tudja, hogy mekkora fizetésből kell tengődnie családostul egv ilyen kishivatalnoknak - tekintetes urnák . az szive mélyéből kivi DJa is, hogv a mozgalom az egész érden, s hivatalnoki karnak, de főleg a kishivatalnokoknak adja meg, amit ígér: a teljes sikert. E nagyarányú mozgalom mellett specialiter a mi városunk szempontjából egy szerény kérvény vonj;' magára figyelmünket, melyet a mi város hivatalnokaink adlak he lakbér-emelés érdekében. A kérvény régebbi keletéi már, de aktuálissá a megyei fizetés-rendezés és az ál! mii mozgalom tette. Szerénynek neveztük a kérvényt, az is az valóban. Egyszerűen utalnak benne a hivatalnokok a lakások drága voltára, csekély lakbérükre és megfelelő' emelést kérnek. A kérvény már megfordult egy bizottság: a pénzügyi előtt, hozotl U a bizottság olyan javaslatot, mely az állami tisztviselői fizetéseknek megfelelő lakbéri proponál, most azonban, tekintettel főleg a megyei li/etésrendezésre, egyelőre lekerült a napirendről. Azonban csupán — egyelőre. Bármily kellemetlen újságírói kötelesség olyan kérdésekel napirenden tartani, melyek végleges megoldass előreláthatólag a városi adófizető közönséget terheli s bármily kellemetlen az különösen most, mikor két olyan esztendő után. amikora pótadó nem emelkedett, sőt. bár csekély mértékben csökkent, elvállal! kötelezettségeink teljesítésének aklltti válása folytán pótadóemelkedésre van kilátásunk, mégis párancsolólag áll előttünk a kötelesség, hogy e kérdést ne engedjük hosszabb időre napirendről levétetni, mert ügy érezzük, bogy a hivatalnokok anyagi jóléte a város jelétével élénk Összeköttetés he n áll. Tisztességcsen dijazott hivatalnoki sereg e dotációban Ösztönt talál munkája minél jobb elvégzésére, fokozottabb tevékenységre, aminek eredménye az lehet és kell is, hogy az legyen, hogy a város fejlődésével megszaporodó leendők végzésére nem kell új erőkről gondoskodni és akkor aztán a rendes fizetségek megadása ez. utóbbi körülményben kiegyenlítésre talál. A városi fizetések rendezésénél — véleményünk szerint — a megyei tisztviselők fizetését kell alapul venni. Egy-két TÁRCA. Szeszélyes Vágnak partja mellől. — A ..l'ti/itii Lapok* eredeti tárcája. — lila : Halmi BéáCSJ. Gyűlölöm a nyári leveleket, bennük látok holmi nagyzolást az otthonmaradottakkal szemben, kik a nyár porát szívják petyhüdten, elcsigázva. A Dyári levelek egv ideiglenesen jobb viszonyokat él" '•>'•'• embernek szinte dicsekvő hangján beszélnek, >"k igen gyakran nagyképűek, löt bántók. Szeszélyes Vágnak partja mellől iia levelet írok, no lásson abban senki mást, mint levelet egy mélabúsan csendé-, komoly földről, melynek emberéi • -'• ízen mások, mint a mieink. I. Trenosén városa, mikor először láttam, kotiy: rszett; az a lassú, hatalmai hűségű eső ömlött rája a -zürke mindenséghöl, amely szürke lues,,kkal tölti al az utcákat SS a népnek, a hirka türelmű tót atyafiaknak zubbonyát. Láttam haladni embereket az utcán, lenszin-hajű, sápadt arcú leányokat rövid szoknyájukban; szótlanul mentek, tekintetükben a zsibbadt egykedvűség, a mindenben való megnyugvás, az élet és természet ellentétességébe való teljes beletörődés érzete látszott. Mi, a lemperamuntu•naak élénkségénél fogva, idegesek vagyunk a természettel szemben, a céljainknak vagy MÓrakozásunknak meg nem felelő időjárás képes bennünket egészen kihozni a sodrunkból. A türelmetlenség, a harag szidalmai törnek ki belőlünk, de a treaeséni népet melyet a hosszú nyári napok hull,', esői most a munka legsürgősebb idején a tétlenségre szorítnak, ónos felbök víztömegétől lucskosan látni szabályos, kopogó lépteivel az országúton szótlanul haladni; ha kérdik, mindig csak est mondja. „Dobre sa inatie,- jól vagyok! Láttam tegnap egy nyomorult, csonka kezű embert, akit hordozó székben vonszolt maga után a felesége, és mikor kérdezték az úton ismerősök, sápadt ajkát ósazSSSOrttVS mondta : Jól vagyok. A dacának, az. energiának Érzései ezek. vagy a szivós lelki organizmuséi'' Nem hiszem, inkább a bizalmatlanságé. A társadalmi érzés, a lelki konssoeiáeló sokkal lazább itt a begyek közölt, mint a dunántúli vagy az alföldi síkság embereinél, a szánalom éa a humanizmus azon útszéli sablonjai, „nagyon sajnálom magát," vagy „jobbulást kívánok," nem érdeklik az embereket, nem szívesen reagálnak az ilyen beszédekre . . . inert nem bírják élvezni a frázis dallamát ; nem birnak érdeklődni a nekik közönvös emberek életviszonyai iránt és ebben a körülbelül hatezer főnyi, de vagyonban és műveltségben nagvon előkelő városban, mely megyei és törvényszéki székhely is, nincsen társas egyesület, egy nagyon kis igényű kaszinón kívül. A családi érzés intim komolysága, a vérbeli kötelék ölelkezése ad tartalmat, szint az életüknek, a maguk gondolatai, a saját helyzetűk, a vagyonosodásuk ad örömöt, melynek nyilvánulása egy cséppel sem elementáris. Őszinte ayugodtság ez, nem az angol fajnak póz-teli cinikus nyugodtsága, hanem komoly harmónia, a léleknek nyugalma, bizonyos keleti fatalizmus, mely nein törekszik, nem rohan, leniem vár. Az. a kérdés, bogy mire vár? Kzekbcn a tömör vonású arcokban olyan sajátos be végzettség, rezignáció látható, semmi ifjúság, semmi olyan ideess mozgékonyság, amely például a budspestí vegyesvérű liz.ognomiákat jellemzi. Az. ö vágyuk, az ö álmuk a nyugalom. Kiparkkal körülvett tágas fehér házikóban élni át az életet, nézni boldog, néma rajongással a büszke, hatalmas kőóriás felé, Trencsén vára felé, melynek mohos teste, mint egy hatalmas erős szimbólum emelkedik ki a házak, de különösen az emberek fölött. Mintha mondaná, éu vagyok az. sróS, a bii-zke múlt idő, melytől úgy eltértetek ti görnyedi hátú, szomorú emberek. Kgv nagy szemrehányás ez a treucséül vár, pedig ezek az emberek, kik csende-en járják csigalassúsággal az ö útjukat, nem érdemelnek korholást. Mert szilárdak ők, erősek a törekvéseik, csakhogy nem akarnak részt venni a kultur-élet cifra -eanceain, ők a nyugalmat akarják, a zöld fenyveseket, melyek a brezinsi erdőben hajladoznak: meg egy fehér tágas házat, boltíves -/.ohákkal, melyek ódonak, kényelmesek és szilárdak. Sajátos architektúra II dint Hin i n ( (