Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-01-27

I luszonnvolcadik év. 4. szám. L901. január 2' PÁPAI LAPOK Pipa varos totósáénak ét több pápai, • pápa-vidéki egyesületnek megválasztott kdeit Hicejclenlk minden vasainap Szerkesztőség: Jókai Mór utca BM Eladóhivatal: Holdban liyula papirkereskedéae, Főtér. Telefon-szám : 41. Felelős szerkesztő : I »p. KŐRÖS E NDK' 1 •;. Főmunkatárs: Dr. WELTNER SÁNDOR, Eloüzetcsek es hirdetési -iljr.k .1 lap k i -i (l <> h i v a tálához k Ú l á e a >i ő k. A lap ara Baéssévrs 12 kor., félévre II kor., in-.",cdévre I kor. Ktcy**.. MX..im Arn '.Ui oll. A belügyi reformokról. Irta l>r. baro í clitritz F.mil. Nem célom e sorokban dicshimnuszt arról a bámulatos tudásról és elokvenciáról, mellyel Széli Kálmán miniszterelnök mint belügyminiszter nap-nap után megvédelmezte belügyi költségvetését. A legszenvedélyesebb ellenzékinek is el kell ismernie, bogy a lefolyt belügyi vita alatt nem volt a belügyi adminisztrációnak egyetlen egy még oly aprólékos tétele sem, melyről Széli Kálmán belügyminiszter annyi ezer másféle elfoglaltsága mellett is ne tudott volna a legalaposabb információkat nyújt a ni. De kétségkívül legaktuálisabbal Széli Kálmán belügyminiszternek azok a kijelentései, amelyeket a közigazgatásunk általa tervbe vett egyszerűsítene tárgyaltán a képviselőházban mondott. A megvalósítani .szándékolt reformok annyival inkább nagybecsüek, mert nem kell hozzá az államnak pénzét igénybe venni, amit pedig reformoknál a dolog természeténél ritkán lehet elmondani. A legszerencsésebb eljárás volt megkérdezni e tekintetben magukat a törvényhatósági tisztviselőkart és az azok élén! álló őispánokat és I»;1 r bizonyára nem | BZOrul Széli Kálmán sem az ó — és államtitkárjai — vezetése alatt álló belügyminisztérium szakértő tanácsára, de a vidéki szakértők meghallgatása míg egyfelől tisztelet adás a kormány részéről, másfelől értékesebbé és megnyugtatóbbá íogja tenni a kilátásba helyezett egyszerűsítési reformokat. A legfontosabb kétségkívül a Széli Kálmán reformjai között a közpénzeknek, ide értve a kőzadól is, postatakarékpénztári títon a cheque és cleariug forgalom útján való továbbítása és e tekintetheti es;ik örvendetes jelenség, hogy tudtommal egyik vármegye — Veszprém vármegye — már két évvel ezelőtt felirt a belügyi kormányhoz a cheque és Clearing rendszer behozatalára nézve ÓH így bizonyos szempontból a kezdeményezés a vármegye részéről is megtörtént, de hogy u nálunk még mindig kevésbé ismert cheque és Clearing rendszer népszerű legyen a köztudomásban is. kiváló BÚlyt kell helyeznünk arra. hogy a közpénzeknek szállítása és kézbesítése a leghatározottabb biztosítékokkal legyen megvédelmezve és hogy a pénznek kezelésére nem hivatott tisztviselők attól teljesen felmentessenek, hogy a közadók és megyei pótttdók fizetői közül a felek minden pillanatban tájékozva legyenek tartozásuk ról. A tervbe vet reformnál kérdéses, hogy például a gyámpénztári adósoknak, a közvetlen útadót fizetőknek Btb. lehetne kötelességévé tenni azt, hogy csakis postatakarékpénztár Utján fizessenek. Félő, hogy könyvelési nehézségek fognak beállani és így nem ártana, ha postatakarékpénztár! rendszer behozatala esetén is érvényben maradna a több vármegyénél, mint Veszprém vármegyénél is útadókra és pótadókra dívó adó kiskönyvecskék, melyek a iii11Ír évi hátralék, az évi előírás és töt lés bejegyzésére bírnak rovatokkal. Különösen he fog válni Széli Kálmán belügyminiszter szándéka a járási számvevői állások szervezésének felhatalmazása, mely által decentralizáltan gyorsan és behatóan lesznek revideálva a közigazgatási számadatok. Fontos [essz a nagyobb hivatalok ügyosztályai s a segédhivatalok között való szóbeli tárgyalásoknak meghonosítása, mert valóban igen hátrányos az ügymenetre az iratoknak az egyik hivatalból a másikhoz való altétele, de legszükségesebb volna, ha a telefon intézményét, amelyet ma sok vármegye kellő fedezet hiányában a legjobb akarat mellett sem tud berendezni, ha ezt mint általános közérdekűt az állani venné fel költségvetésébe. S ha még gondoskodva lessz az ügyszámok kevesbítésére való törekvés, a sok különféle iktatókönvv és nyilvántartás egységesítése, ha szabályozva lessz a közigazgatási végrehajtási eljárásFA WC A. Hogy lett öngyilkos a pataki diák" — A „Pápai Lapok" eredeti tárcája. Irta Me.ik t.eza. Patakon történi <•/ a diák-histórii Patak ki ne ismerné Báros-Nagy-Patekol - ki ne hallott volna már valamit Rákóczy bires, ßsi iskol pataki kollégiumról? Pláne Pápán? •yennek múzsa-hajlék mind •> Pataki — kollégium nak iiiiiivi, mint az igai tnuzulmamnak Mekka e* Kába. Tudománynak se tudomány, ha nem Patakról I min i ; száuinneni kálvinista-1 múzsafiakban, ha Ii Nyárelő volt, a diligencia liskolai év) ir.eg a a végét járta. Egy-két aap hiányzott a vakációig, Daltól hangzott minden este a kollégiumi kert. Olyan a diák nép ilyenkor, mint a ral> madár, csicsereg, énekel mikor érzi, hogy szabadulásra pattan a kalitka ajtaja. Mi „gymneserek" is velük énekeltunk. Mi biztattuk a .vén diákot-, aki filiszter akart lenni minden áron. Hej 1 pedig, nekünk még nem pattant végleg a kollégium szárnyas nagy kapuja. Mondom örült a „menduo" (I. IV oszt. diák vagyis kis diák), örült a tógalus, a jogász ; csak Csörge Zoltán és Korpa János lelkét borította mélységes hályog. (Pedig mii ven dalos iiu volt mind a kettő. A kántus el sem lehetett oélkülök, Korpa János káotllS-prézettl is volt., Azután milyen gymnastikusok voltak, s úszni gyorPatakról elkeriilt diákot jellemes még ma is, j zabban és szebben senki sem tudta a Bodrogot mint A/ énei,' Kéivv volt jog. akad. tanárt, Erdélyi János bácsit, nemes nemzete- és vitésld Csengery pi fi szorl a diilk hnmor még a legfiatalabb „pullus"« ssal i- megismerteti. 8 ki ne tudna egy anekdotát, mely Komjáthy a vén diák - nagy Lidisiuiez i „diák poéta", emlékét őrsi ? jóllehet hantjaikat ; Ii 'des dudvája verte fel régen. Egy-egy ..véndiák*, „jó-pipa", vagy .jó blatt" emlékei a pataki diákoknál, csak a „ssegény legény" emlékéi i vekben a nép „betyár romantikája". AI igaz, bOgV a leL'itil- élet eltűnt, a róiii diák egy atyafi élei e helyen is változott, de nem kell félnünk, hogy ét város. |s nemzet As humora ne nyilatkosnék meg ma is e m;is alakban, más (ormában is. Nem k' félnünk, nett az a kedély, inelv ifeszor iiiei

r nem proféi « diák-élet még a paradicsomban »inca külömb, mint ott. Diák-élet áldott pataki diák-élet I te vagy az az ..élet-elisii -, mely üdén tartod. - bearanyozod azoknak a vén diákoknak életalkonvát. akik un pataki, | méltán k ein az emner ajka ihajt: „Istenen ! mién nem lehettem én is pataki diák otthonlétemkor a Tiszaháton valamelyik szünidőben tálunk érdemes papjánál B. L.-nél ilyen vén diákokból áll.', kompánia verődött össze, már nem tudom mi einien. Tán e-ak elkerülve az Ó.-Í kollégium falai köafll, mint pap, tanár, I olyan „causa bibendl" hozta őket Sasse. Voll kostök prókátor, ügyész, ali«] án mindig mindenütt büszkén pap. blrö éS vén levita Jóisfl anekdota rosterestl vallják magukat Baiduak. a még jobb i/ü nevetés kisérte a bessélgetést, Az. a .-ok jogáss-, legátus-történet, az. a sok Hallották-e nagyt. urak, hogy lett öngyilkos pataki anekdota aa 0 kincsök, csecsebecséjük, amely- Csörge g Korpa pataki diák korákban I szólt • lyel kénednek lelket öntve az eltüut szép időkbe, meg- beszédbe a levita. jelenítve annak minden örömét az emlékeiét világánál. Kíváncsian fordult mindenki a levita felé. Nincs az országnak az a diák-huncutsága, amit I esak a házi gazda ellenkezett. — Hogy lehet ne a pataki diákok rovására foglalnának le 8 az a 1 ilyet mondani hiszen most beszélt mindkettővel az meggyőző hatig, a mindenre kiterjedd hcly-i-nieret j ungváti vásáron. Aztán kihallott öngyilkos diákot, nem kelt senkiben kétséget afelől, hogy ne ott tor- i pláne Patakon. Mai légyen ez vagy az. a kázus. Ks a hogy elmondják, A kivánesiak kérése, érdeklő.lése elhallgattatta az valóságos tudomány, a hogv nem tudja, esak az öreg házi gazdát, I a levita elkezdé a t.'.r énetel pataki diák elmondani. beszélui a két ÖDgyilkoi pataki diákról . . . ók. Most pedig, mintha az. orra vére folyna mindegyiknek, szavukat sem lehetett venni. Mindig együtt voltak. Ha nem figyelték őket, mindig tanakodtak, lUgtak-bugtak, IIa társssághsn megfeledkeztek magukról, ugyan-ugyan sóhajtoztak. Perese ilyenkor volt évődés. t)liék pajtásaik a , Rezsi kákkal™ meg a .Mariskákkal", akik után az a sóhaj kwállt a keblökhől. Pedig nem a remaiv, de a lemondás sóhaja volt az. Mi baja leheteti a két atyaiinak, senki sem tudta, Iskolatársaik egymás kozott beszéltek valamit, de mi kis diákok nem tudhattuk meg. Nekünk ahhoz semmi közünk nem volt ! Deoikve as Iskolai év közelgett Csörgőnek le* vele is érkesett pátriából : Fiam Zoltán! Vizsga után (mához egy hétre) a kollégium előtt állassekér. Hát azután tsapurán pároeával i ahányan jösstök jöjjetek : esak egyedül ne jöjj haza, frekvencia vár benneteket.