Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-07-14

oespó-ipsr rohamosan ősükként s utána .'5 — 4 év­vd teljesen megnőni Igen nagy kiterjedést) volt vámsunkban | magyar sziies ipar. 1848 előtt több tuint 7o Dies­ter volt ezen céhben. A kezeim között levő ivén 69 SZŰCS van névszerint felsorolva. .Most bámu­lunk azon, bogy tudott azelőtt annyi szűcs itt „Uli- De ba meggondoljuk azt, hogy azelőtt minden föhlmivésnek volt bundája, préiues sapkája, hogy az. utóbbi a polgári osztályban is nagyon el volt terjedve, mivel kalapot nem igen hordtak éa a gyermekek kivétel nélkül sapkában jártak «•g.>z éven át, akkor meg van magyarázva a .magyar szűcsök" igen nagy száma. .Most szűcs tincs Pápán ; van 1—2 ember, ki szücs-áruk­kai kereskedik, de ipart tua'r senki sem folytat. Ezelőtt 10 évvel halt meg egy sziies, ki iparát 1890-ig folytatta, de ez is esak ebből állott, hogv az erdélyi oláhok által viselt kuesmáklioz szük­- báránybőr-bálést <"< csinálta. A/ említetteknél sokkal kisebb volt a varga oéh. Esen iparágat főleg egy utcában űzték, mely ezen ipar után hat elnevezve. A divat változása csakhamar véget vetett ezen iparnak ; varga ma .: nem ezúttal. Feljegyzésemben I'.' varga neve van megemlítve. 2\ névszerint felsorolt szörszabő volt ezen .•éhben 1836-ban. Ezen ipart is a divat változása nein tönkretette, még néhány évtized és a rszabőság megSZÖnt. Ezen ipar hanyatlásával >gapó-ipar fölösleges lett. Jelenleg még kát rszabő tengődik Pápán. (Befejezése következik, i Somlóvár ünnepe. Kitka szép ünnepély folyt le I'. hó 7-én ágteljes egyszerűséggel és megható őszinteség­gróf Erdődjf Ferenc v. b. t. tanácsos dobai ibaa, ahol három hűségben és becsületes ..--ágban megőszült cselédet tüntetett ki és ázott meg a földmivelésügyi miniszter revében szprémvármegys főispánja. Az ünnepély lefolyása a következő volt: Délelőtt li* órakora somlóvári várkápolnában misén vettek részt a kitüntetendő és többi lek a grófi e^aláddal eggyüt. Délben a/, összes • • i lalmi cselédeket uradalmi költségen a Ferenc­rban megvendégelték. \ e-zpréinváruiegve szereteti főispánja, az alispán, főjegyző, főorvos és a deveeseri járási főszolgabiró kíséretében a déli vonattal Deveceerból érkezeti gróf Erdődy Ferenc sóiul óvári kastélyába, ahol a gróf fogadta kedvei vendégeit. Megérhesse után azonnal I>oba község elöl­járósága, képviselőtestülete é- önkéntes tűzoltóság tisztelgett Lachmsnn <>ttó körjegyző vezetéke alatt főispánunknál, aki igen szívélyesen fogadta a -zá­inos tagu küldöttséget. Két órakor fényes ebéd volt a kastélyban, ahol a szives főúri házigazdán és nején, született Oberndorß Ilona grófnőn kivid a nagy-SSŐllősi nagy­birtokos, báréi \\ atzdortf Kombiid és neje szül. Zichy-Ferrsrii Emília grófnő, dr. fenyvessy Ferenc fólipán, Kolossváry József aliapán, Koller Sándor főjegyző, dr. Vaduay Szilárd főorvos, Noizlopy \ iktor deveeseri föbiró és dr. (jiay Károly urad. titkár é* ügyvéd voltak jelen. Dr. 67 MS Károly e napon tette le az esküt, mint ti sz teletbei i megyei tiszti ügyész, amivé a főispán a máit napokban ki­nevezte. Délután ' 4 órakor indult a főispán, a szives főúri háziúr és aSSSOny, valamint az összes vendé­gek a szomszédos Ferenc-majorba, ahol az ös>zes uradalmi cselédség és számos ilohai és orossi ven­dégek élén liékvfij Flek uradalmi kasznár fogadta szép szavakkal a főispán úr 0 méltóságát, amint az. . Isten hozott-1 feliratú, nemzeti és Erdődy családi szinü lobogókkal diudtett diadalkapun át leszállott. Utána Békefy Paula fehérrnhái lányka néhány szó kiséreté­ben egy nagv csokrot nyújtott át neki és ezek után az összes cselédség levett kalappal elénekelte a SsÓSStot. Most a főispán megkössönVI a kitűnő fogadtatást, lendületes és megható szép beszédet intézett a három Öreg, hű és becsületes jutalmazandó cselédhes, Úgy­mint : Jáger József urad. erdőshöz, aki *>.» év óta, Markos Jóssef urad. tehenészhez, aki 48 év óta és Farkas József urad. béreshez, aki 47 év óta szolgál gróf Erdődy Ferenc gazdaságaiban és átnyújtotta ii föhlmivelésügyi miniszter megbízásából magyaro­kézszorítás kíséretében eme három, érdemekben itt megőszült magyar cselédnek a miniszteri dicséifi oklevelet és pénzjutalniul mindegyiknek 100 -100 koronát. Végre ínég köszönetet mondott a főispán a kegves jó házi űrnak, hogy eme szép üunepel­tetés fényét magas megjelenésével emelte ; melyek után meghat''' és őszinte kö-zönetet mondott a három hű öreg szolga. A himnusz összhangzó eléneklése után pedig még megtekintette az egész, társaság a csinos majort és a majorból távozása előtt elismeréssel illette a főispán eme gazda-ág kezelő titsztjét, Békefy Flek kasznárt. A soinlóvári váristálló, nagy angolkórt és ér­dekes vadaskert megtekintése Után az. egé-z társaság ismét visszatért a kastélyba, ahonnan a téli kertben vett uzsonna után a főispán kíséretével együtt kocsi­kon tért visSSS Veszprémbe. I-. S terem túlsó oldaláról és örömében még meg is öleli Tttlipánnét: — Odajöjjenek mihozzánk. 8 már vezeti is karonfogva Tulipánnéi. Tulipán •SSUian cammog utánuk. — En már köszöngettem is maguknak, de nem t.'k észre — hadarta a boltosné. — Jaj be ö.ülök, -v itt vannak. Együtt fogunk sétálni mindig. Itt • i sógornőm is, bátyáin is. Bemutatja a sógornéját, meg a bátyját. A tyja ügynök, házak eladásával foglalkozik. IIa lu­pán úr el akarja adui egyik vagy másik házát, '• dc neki szóljon. — Égési kis társaságunk lesz. együtt, csapkodta •SS a kezét örvendezve a kis boltosné. Tulipán úr valami olyanformát dünnyög, hogy ő •s örül, de magában a pokol fenekére kívánja ezt az egé-z társaságot. Mit dőrssölődook fl hozzájuk '.' Mérges a feleségére is, a ki nem tudta lerázni azt uszonyt. Mit fognak felőlük gondolni a fürdővendégek, hogy ők kicsodák ? A két grófné éppen ideuéz a tulipán úrnak úgy rémlik, mintha gúnyosan elmo­solyodnának, Sőt mintha a pincérek arca is gúnyos mosolyra linioroduék és Tulipán úr nem mer rájuk ijeszteni, bogy a fejükhöz vágja a sörös poharat. Nagyon megszontyolodva ül ott s alig mukkan. Mihelyt le­nyelte a vacsorát, fizet s int a feleségének : — Menjünk. — Már ilyen hamar ? - sopánkodik a kis boltosné, — A tyúkokkal tetszik lefeküdni ! — élcelt a házügynök. Tulipánná megijedi. Ismeri a férjét, no most mind járt ki fog törni : — Hogy mer így beszélni velem az. úr'! En fővárosi bizottsági tag vagyok, a YVesolényi-utcai polgári kör slnöke. Erti az úr? I>e nem tör ki, esak hallgat és kifelé siet. Tulipánná nem tudja, mi lelte a férjét ; de amint kissé széttekint, ott látja egy asztalnál Varga i iám tanácsosakat, akik jó Ismerősök i akik előtt szörnyű módon restelné az. ember hogy olyan tár­saságban látták. A mint szobájukba érnek, Tulipán Antal mind­járt kijelenti, hogy ez a levegő nem jói neki, nagyon éles, legjobb lenne hazamenni. — Igaz-e, .1 uliikl I Tulipánná úgy véli, kinevetik őket, ha most hazamennek. — De kérlek, nem maradhatunk, látod. Tulipánné azt hiszi, hogy van még más fúrd" is, például Tátra-Füred. Tulipán úrnak borsósik a háta. < >tt minden méregdrága. — I >e valahová menni kell, — sürgeti az. assz »ay. Persze, hogv menni kell i elmenne Tulipán úr már a gyehenna tüzébe is, csak utánuk ne menjen a •satócsné. Másnap reggel nagyon csodálkozott a fürdő­gondnok, hogv ő nagyságaik már elhagyják liozgoio Füredet : • - Ilveu szép vidékei nem méltóztatnak találni ! — Kérem — szólt Tulipán úr fölfuvalkodot­tan, — szép vidéket mindenütt kapok, ha meglize­zeteoj. Kssa nekünk való hely ez. látra-Füredre megyünk. Az első tűzi rendelet. Harminc/ éve lessz az idén, amint már meg is emlékeztünk róla, hogy a tüsoltó-egylet váro­sunkban fennáll. A tűzi veszedelem elhárítására azonban már jóval korábban is történtek intéz­kedések, ezek közül a legelső irott intézkedés, illetőleg rendelet az alábbi, mely a 18-dik század végéről való. Fzt a rendeletet| mint s város tör­ténetének egyik érdekes dokumentumát, a tűzoltó­egylet t'öparanesiiiika'nak, Szokolu Ignác rendőr­kapitánynak sziv ősségéből közöljük, aki mostaná­ban szorgalmasan dolgozik a tűzoltó-egylet tör­ténetének niegi fásán. Pápa városának \ tűzi veszedelem iránt raléi rendelése. Valaminthogy minden dolgokban, ugv, és leg­főképpen a Tűzi Veszedelmekben, jelealeg egv illves rakott, és népes helyen i : minémü Pápa Várossá : j szükséges a jé líend-tartás, és ez meglévén, hogy szorossan mSg-tartaaeon, és a szelént a Lakosok él­jenek, és kiki magát ahoz alkalmaztassa ; azután pedig időre nézve ha mi fogyatkozás abban esik, azt annak idejében helyre hozni, és állatni szük­séges. — Mellyre nézve mi ezen Pápa Várossának Birája, Tanátsai, és ki-választott Kössége, kik ezen Város­nak javát, H hasznát szüntelen magunk előtt visel­vén, elöszszor-is jó példa-adással kiki magát közzü­liiuk arra le-kötelezi, hogy ha egyebet nem tsele­kednék-is, legalább magunk hasznos jelenlétünkéi a tüzkörül forgolódó embereket nógatni, szorgalmaz­tatni, és jó tsaáts-adásokkal lerkenyteni el-uem •ulattyuk, hogy igy Isten segítségével a tűznek további erejével sl-nyomattaason : Melly Rendelések­nek Punctumi igy következnek. — ElsőOSH : A dob szó, és harangok kongatása lésaon egy bizonyos jele a tűzi veszélynek, mellyre mindjárt kiki ébredjen, és indullyon, maga szoros kötelességéről meg-einlékezvén, és akár a belső Városban, akár a Majorokban történnyék a tűz, oda minden serénységgel, is készséggel siessen. Másodszor: A Kássáoy-tiaetitók, (seréppel fedők, .Magyar és Német Lakatosok, < »rások, és Szeg-tsinálók, magok magok mesterségekben esz­közökkel meg-jelennyenek, és mind addig el-se is távozzanak, migleu Isten segítségével el-nem nyotnat­tatik. — llurninihzor ; A fedél le-szaggatásra alkalmaz­tatnak, kik fából, és fa rakás körül dolgoznak, tudni-illik A taok, Kőművesek, Asztalosok, Puska­ágy művesek, és Molnárok. NsgjfOduor: Az öreg, és kissebb fetskendök­höz rendeltettek a Kádárok, vagy-is Pintérek, Kovátsok, Bognárok, Bás-mttvssek, vagy-is Koiom­párosok, Tímárok, és Kalap-tsiuálók ; a kézi fecs­kendőkhöz pedig az Ksztergárosok, Szutsök, ugy nem különben a ló.mb-kotök rendeltetnek, kik-is mindjárt IS ob yatéu alkalmotossággal a Város Házá­>z szaladván, és gondviselések alá vévén a futs­kendóket, azokkal siessenek a tűzhöz. — Otödstöt: A Mészárosoknak, Szappanosoknak, és Csi/.madjáknak, Magyar, és Német Vargáknak kötelességek lészon a lajtorjákhoz szaladni, és azo­kat hozzá tartozandó Csákiakkal, és fejszékkel a tuz felé vinni. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom