Pápai Lapok. 28. évfolyam, 1901

1901-04-14

11 aszón nyolcadik óv 15. szám. L901. április 14 PÁPAI LAPOK I apa város hatésá^gMk tnt»i> pápai, » pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Hleejelenik minden vasárnap Szerkesztőség : Jókai Mer utca Kön Kiadóhivatal: Goldberg Gyula papirkereskedése, Főtér. Telefon-szám : 41. Kelelös szerkesztő : I >r. KŐ RÖS E NDRI Főmunkatárs : Dr. \VK I.T.N E R SÁNDOR. Előfizetések cs hirdetési dij?.k a lap k i S <1 «' li i v a t • I á h o .'. k ii I d e n d ii k. A lap ara Kgészévrs 12 kor., félévre ti kor., negyedévre ftkor. h'.i£yM M|BB iti-ií .1.» itll. Egyensúly. Városunk pénzügyi állapotának sivár képét tárta fel az a vita, mely a legutóbbi városi közgyűlésen a felveendő kölcsön ügye körül lezajlott. Kitűnt e vitából, hogy a város több fontos és sürgős kötelezettségének csak abban az esetben tud megfelelni, ha egy nagyobb kölcsönműveletet hajt végre. Egy elsőrendű budapesti pénzintézet erre nézve ajánlatot tett a városnak, de oly kedvezőtlen feltételek mellett, hogy a közgyűlés jobbnak látta adósságainak vérző sebére egyelőre ideiglenes kötést alkalmazni s a végleges gyógyítás eszközölhetése céljából polgármesterét B egyik pénzügyi kapacitását felkérte, bogy a fővárosi pénzintézeteknél olcsóbb kölcsön irányában tegyenek lépéseket. Ez a kölcsön, amiről az utolsó gyűlésen szó volt, régi tartozások kiegyenlítésére szolgál. Es míg körötte a vita folyt, nem jutott ugyan kifejezésre, de •. *n egy városi képviselőnek lelkét aggodalommal tölötte el : a jövő kötelezettségeinek előérzete. Es pedig ezek közül is első sorban annak a nagy kötelezettségnek, súlyos tehernek gondolata, amelyről tikkor tán senki sem hitte, hogy oly hamar akuttá válik. mint ahogy tényleg azzá vált : a pápa—bánhidai vasútra megszavazott Begélvnek doltra. Immár a vasútnak építését, megkezdik és a város nemsokára eleget kell, hogv tegyen elvállalt kötelezettségének. 200.000 koronányi törzsrészvénye — mi hittük és hisszük ma is — nem lessz kidobott pénz Vasút általában csuk hasznot hozhat egy városnak s ez a vasút, melynek létesülésél városunk nagy áldozat, enormis erőfeszítés útján segíti elő, a Bakonyvidék idecsatolásával, városunknak csomóponttá emelésével van hivatva, ha nem is ;i közel jövőben, de pár évtized alatt feltétlen bizonyossággal városunknak hasznára lenni. Az — ismételjük — távol jövőben bennünket kecsegtető haszonnal, a bánhídai vasút folytán városunkban letelepedő számos (mintegy 2<>— 30) Családdal mindazáltal nem látjuk még azt a célt elérve, melyet egy városnak, ha szinte erejét felülhaladó áldozatot hoz, maga elé kell tűznie. Ez. a cél: a teljes egyensúly. Áldozatokat hozunk, de ellenértéket is kívánunk. Áldozat alatt azonban itt nem csupán azt ti 200.000 koronás összeget értjük, amit mi e konkrét esetheti felajánlottunk, hanem értjük mindazokat az erőfeszítéseket, amiket mi saját magunk erejéből a város modem fejlesztése érdekében tett link s még tenni fogunk. Építettünk vízvezetéket, aszfaltozták utcáinkat, gondoskodunk modern világításról, megoldjuk a csatornázás kérdését és tesszük mindezt nem csupán a maguuk erdekében, nanem magasabb országos szempontokból, tudván azt. hogv az országnak szüksége van előrehaladt, modern városokra. Hogy pedig áldozataink és erőfeszítéseink nyomán a kívánatos egyensúly létrejöhessen, ahhoz szükséges, hogy magasabb faktoroknak figyelme felénk forduljon. Nekünk, kiknek gazdasági jósolta érdekében még oly keveset tettek az intéző körök, kik ti múltban nem egy esetben szinte megfejt hetién elhanyagolásban részesültünk, végre is kell olyan intézményekhez jutnunk, melyek a városnak gazdasági felvirágzását mozdítják elő. A hét folyamán egy küldöttség megy városunkból Budapestre. Mi a célja e küldöttségnek, ma már úgyis tudja mindenki, fölösleges titkolhatnunk. A kereskedelmi minisztert keresik lel s kérik meg, hogy a Dunántúlra tervbe vett új vasúti forgalmi főnökséget városunkban helyezze el. F.rv, amelylyel a kérelmet megindokolják, elég akad. Kulturális jelentőségünk, kedvező geográfiai helyzetünk, jó egészségügyi VÍSZOTAKCA. I V/v/// Kr%9Í gyűrűje. HÍJ ti büszke lányok, kenetei lányok, Jili figyeljetek: Hej ezl hallgattátok; Aki elszalatztja, maga vauja kárét, Bizony — hogyha mondom — megadja ai érát! Szőke Virág Erzsi, a bírónak lánya, — Nem látnátok párját hetedik határba, — Fiatal coli. tzép volt; szemet vetett rája, ltrlc is szeretett Tamásék Andrása. Mert igu tan <iz most is . . . I>e mért maijijarázzam } Tudjátok n:t ti is. jobban is énnálam : Szeretni tanálja .kis madár a párját: Krtti is szeritte Tilmiísék Audrátét, Hej ti Matts lányok, kenései lányok Javatokiri mondom, jót meghallgattátok. Aki elszalasztja, mui/a ralija karát. liiziaiy — hmjijha mondom — megadja az árát .' sas Szented ragyogása megigézte lelkem. Szerelem rózsája nyílik a tzivembtu: Szeretsz-e galambom f Szeretlek, szeretlek, ol, ti karummal jH is melengetlek. Hallod azt ipilamlmni. halina igtU nyvvyyiaii } J'alol a pacsirta künn a búzaföldön ; .1/'/ dalol tttdnd-e f — Szerelmem dalolja: — ,S' riilmrnl az Erzsi szép Tamás Andor.a. 21 ii leszel-e ImZZtím, hit les:el-e szentem Y — — Miy a koporróha l>e vem tesznek eio/im! Sem' Mée 'itt is. alt is imiiilknmii érteit. — Alájön mii/ az Isten, hnyy ezt megígérted I Csak liijij ran ez most is . . . lle mért ntiti/t/arázzani '• Tudjátok a~.t ti is. jobban is énnálam: Szép szn a: Ígéret, áe mt§ nem tartjátok. Hej, hamisak vagytok kenetei lányok! * * * Kalászos már " mezé, Ez a lei/ént/.' fit nézz. Hull a buta remije. Szőke Virág Erzsi: Aranyhaja szőke lány Ha kaszája neki vég, Marokba is szedte. Májé Heert metszi I 2'emj a kasza. Imii a remi. Ez a remi esak igazén, Megtörik a sorja. Soh'se' láttam mását: Kökéuyszemé tsoke lány Megdicsért a tarló Fárad a dologba, A kasza vágásét. Mezi, nézi a leáni/. I le nem ám a rendel: (Klet a ras. ras a kéz. Sem Ctoia, ha eio/ed.) Sézi, nézi a leány, Oly éjiedre nézi . . . Iram Isti n ' a I, i/ény lii'ony mcijiijézi. Harmatos a mCZO, harmatos. Hej de esi nos kis Ián)/, lakatot ' A legény is — Ayy van — az is a;, Szebb mint az a másik, szent t;)az. hle, ide hozzám violám, Felvidulok tzemei sugárén PirOS ajkad mé:nél édesrlili; I'st's%ot ole néki in. édeset! Ttaloh/alják a leányok hintsen: Virág Erzsi tói ,i,l,,n .< jegyesén, Borna Sénéort ölelgeti azóta. Tamtís Andris de megjárta, - beszélik a fonóba, — Mondogatják Kenésén a legények: Beborult már a: Andrisnak szegénynek! Se higyjetek a leánynak, elárul: Gyurii ran a Sándor ujján Virág Erzsi kojébul. A veszprémi utca kővel ran kirakva, Tamásék Andrását most rezetik rajta. I.áne CtÖrŐg a kezén, béka ean a lábén, ítélnek felette a rármn/ijr liázátt. Szigom a törvény, mert súlyos a réti:, : Örökös rabsággal raboskodje% érte. Hogy lette, mért tettet — még esak meg te kérdik, — Kiég, ha a: Erzsit holnap kikísérik. h'ihallik a nóta a tömlöc ablernen: HU leszel — Ígérted — csalfa uivi baébm, Örököt rabtággal raboskodom érted. De megvert az Isten, mikor megígérted. Hej ti büszke lányok, kenései lányok. Javatokirt mondtam, nafi-e hallottátok? Maga ralija kárát, ki nem figyeli rája . . . Ez it Virig Erzsi bét Históriája. Kedgyasszaj Vi m/e. Maroshazi történetek. — A ..lMpat Lapok srsdati tárcája." — Irta Halmi Bádog I. \ iila ZsIIZsi esküszik. A eagy fehér falu gerendás szobának asztalán nagy balomba rakva ruhák hevernek, l'e.-tólioli réklik, eit'ra kartouasoknyák, virágos rokolyák, lenyes gombn bársony pruszlik, módos magyar lányső A FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kailemes izü termesze tos ~~ hasim jtoszer UJ