Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900
1900-03-25
hajtó választmányt is alakítottak, mely a színi idény íolyamáu a felmerülő' kisebb jelentőségű ügyeket fogja elintézni. Mindenkor azonban, mikor lényegbevágó ügy kerül szőnyegre, a teljes bizottság lessz összehívandó. Végezetül a titkár bejelentette, hogy a hét folyamán Dobó Sándor igazgató a szinügyi bizottsággal ez idei szezon tárgyában értekezni óhajt. E célból a bizottság pénteken ülést tart. A bízottság tagjai az ügy sikerre jutásának legszebb reményében oszlottak szét. Az izr. nőegylet estélye. — 35)00. március 17. — Az emberszeretet, a jótékonyság nemes eszméjének tesz tettekben megnyilatkozó nagy szolgálatot az izraelita nőegylet, midőn áldásos működésének rendes keretén kívül évente, rendszerint a böjtben, táncmulatságot is rendez. K mulatságok a többi táncmulatságok közönséges sablonjától mindig valami új és eredeti vonzó erőnek feltalálásában ütnek cl. Idén például az a szerenesés ideája támadt a rendező-bizottságnak, hogy a táneestély előtt felolvasás tartására kéri fel városunk népszerű képviselőjét, abban a biztos hitben, hogy az ő irói hírneve biztosítéka lessz az estély sikerének. Ks a remény fényesen beteljesült. Városunk intelligenciájának szinc-java ott volt műit szombaton a Grill' nagytermében, egészen megtöltve a felállított széksorokat. A terembe belépő Heyediis Lóránt dr. orsz. képviselőnket a diszes közönség lelkes ovációval foiradta. Képviselőnk pedig azonnal elfoglalta helyét a felolvasó asztalnál, tudván, hogy a hallgatóságnak jelentékeny része a fiatalságból kerüli ki ; a fiatalságra pedig az élvezetesnek Ígérkező felolvasás után — a tánc élvezete, is várt. Hegedűs Lóránt dr. külföldön szerzett tapasztalatainak nagy apparátusával lépett a közönség elé. Elejétől végig érdekfeszítő előadásában, melynek egy részét lapunk mai tárcájában találják olvasóink, párhuzamot vont a leggazdagabb és a legszegényebb két nemzet között. Bemutatta az angol fajt, hatalmas kultúráját és a hagyományok roskadozó, hanyatló nemzetét, a spanyolt. Eredeti és megkapó néprajzi adatokkal szolgált, a melyek közül különösen egy bikaviadalnak realisztikus leírása ragadta el a közönséget. Elvezetett a melódiák bíívös hazájába is, Nápoly képét mutatva be, melyhez az olasz sovinizmus annyi magasztaló jelzőt fűz. Es végre a mi magyar hazánkról beszélt. Arról a hibánkról, a mely mindig a külföldet keresi, óhajtja és utánozza. Ostorozza a kozmopolita szellemet és követendő mintaképül a spanyolok lángoló konzervatív fajszeretetét ajánlotta. — Felolvasása végén igazi lendülettel aposztrofálta a magyar nemzeti egységet. Meg-megújuló tapsvihar és éljenzéssel ünnepelte a felolvasás végén a közönség a kitűnő léiolvasót. Tömegesen siettek a szeretett képviselő üdvözlésére, ki alig győzte megköszönni a bensőséges, meleg gratulációkat, melyekben a komolysága és tartalmassága mellett oly vonzó és értékes felolvasást megköszönték. Közben azonban átalakult a nagyterem képe. A széksorok eltűntek és rövid egy negyedóra múlva felhangzott a cigányok zenéje, kezdetét vette a tánc. Kezdetét vette jó kedvvel, vidám hangulattal, mely végig kitartott a bálozó közönséggel egész hajnalig. A bálon résztvetf hölgyeket igen kedvesen lepte meg az a csinos táncrend, mely minden sablontól elütően és egészen korszerűen: képes levelező-lap volt (táncoló alakokkal), mindegyik hölgynek barátságos „jó mulatság-kívánás" mellett saját nevére megcímezve. A mulatság szép sikerét bizonyítja, bogyj az első négyest nem kevesebb, mint 50 pár táncolta. Tudósításunk hiányos lenne, ha nem fejeznők ki teljes elismerésünket a nőegylet nemesszivü elnökének, dr. LÖWIJ Lászlóné úrnőnek és a rendezőbízottság tevékeny elnökének Hercz Dávid cgyl. titkárnak, a bál körüli fáradozásukért, melyet — amint örömmel láthatták — teljes siker koronázott. Itt közöljük a jelenvolt hölgyek névsorát: Asszonyok: Altsü'ldter Jakabué, Baranyai Zsigmondné, .Bülitz Fereuczué, Blum Miksáné, Braun lgnácué, Buelvwald Zsigmoi.dué (P.-Gyimót), Fellner Sinionué, Fischer Lászlóné, Fleisohuer Samuné, Fürst Sándorné, özv. Gold Samuué, Gutstein Jóuásné, Goldberg Gyuláné, dr. Hirsch Vilmosné, Karlovitz Adolfué, Klein Józseíhé (Börölló'), Klein Adolfné, Klein Vilmosné, Kertész Dezsőné, Kerpl Gusztávné, dr. Kövi Józsefné, Krausz Vilmosné, Kovács N.-né (Körmend), dr. Deutsch Dávidaé, özv. Kohu Adolfné, Ló'wy Lászlóné, Lázár Ádámné, Lukács Lajosué, Ló'wy Ignáczné, Mayersberg Samuné, Oesterreicher Mónié, Oesterreicher Gyuláné, Posel Józsefné, Piatsek Gyuláné, Rosenlhal Franciska, Roseuberg Fanni, Szokoly lgnácué, Schön fold Károly né, dr. Sauer Vilmosné (Szili-Sárkány), Schlesinger Rudolfné, Spitcz Sinionué, Weisz Sániuelné (S.-Vásárhely). Leányok : Baranyai Böske, Bülitz (Jilla, Brauu Róza, Fischer Sarolta, Deutsch Berta, Gutslein nővérek, Klein Janka, Kövi Dolora, Koth Rozsika, Kadelburg Alice (Veszprém), Krausz Zseni, Lukács Melanie, Mayersberg Szelinka, Oeszterreicher Szóra, Szokoly Gizike, Balezer nővérek, Stern Oilla, Steiner Irén (Győr), Ton ás Zseni. A város hivatalos közzététele. 25—15)00. ~~ " közgy. Hirdetmény. Pápa r. t. város polgármesteri hivatala részéről közlnrré létetik, miszerint f. évi március hó ;50-án tartott részleges tisztújító közgyűlésen közgyám és irattárnokká Szűcs Gyulát, iktatóvá Vágó Gyulát, pénztári tisztté Szeleczky Bélát, pénztári írnokká Szeleczky Ferencet választotta meg a képviselőtestület. Ezen hirdetmény azzal tétetik közzé, hogy a választás ellen a felebbezés lő nap alatt az 1881). XXII. t. c. 81. ij-a értelmében a törvényhatósági bizottsághoz beadható. Pápán, 15)00. március hó 2l-éu. Mészáros Károly, polgármester. VEGYES HÍREK. | — Személyi hirek. I/enyvessy Ferenc! dr., vármegyénk főispánja, báró Vchtrilz Emil dr. I főispáni titkár kíséretében f. hó 2;3-án Pápára ér- j kezett. Főispánunk hétfőig fog körünkben időzni.—: Perczel József vezérőrnagy a hét folyamán városunkban időzött. — Koloshváry József megyei al- j ispán, Vadnay Szilárd dr., megyei tiszti főorvos, Knopp < Ferencz hadseregbeli őrnagy, Mezyolich Mátyás honvédőrnagy, Groó Gyula hadseregbeli főhaduagy, Szilágyi Dezső honvéd-főhadnagy, dr. Sellinidl Ferencz és dr. Rozs István ezredorvosok a sorozás alkalmából ma egy hete városunkba érkeztek és keddig itt időznek. — Alakuló és tisztújító közgyűlés Két egymásután következő napon, folyó hó lü-én és 20-áu két közgyűlést tartott városunk képviselőtestülete, mindkettőt Kolossváry József alispán elnöklete alatt. A hétfői közgyűlés egyedüli tárgya a képviselőtestület megalakulása volt. Csoknyay Károly főjegyző felolvasta a virilis jogú s a választott képviselőknek kiigazított jegyzékét, s az alispán a képviselőtestületet megalakultnak jelentette ki. — A keddi közgyűlés egyetlen tárgya a részleges tisztújítás volt, melyre az alispán bizalmi férfiakul: Pcthö Menyhért, Puál István, Barálh Ferenc és Reclinitz Ede dr. városi képviselőket nevezte ki. A közgyámi és irattárnoki állásra, mint egyedüli pályázót, Szűcs Gyula városi iktatót választották meg, az ő helyét Vághó pénztári tiszttel töltötték be, kinek helyére viszont Szeleczky Bélát választották meg. Az irnoki állásra 7 pályázó közül a kandidálóbizottság a következő sorreudbeu jelölt: Szeleczky Ferenc, lloífstatter Dezső, Fodor József, Thury Lajos és Kopácsi László. A szavazatszedő-bizottság elnökéül Sült József kir. tanácsost, tagjaiul pedig Hirsch Vilmos drt és Székely Istvánt kérte fel az alispán. Beérkezett G4 szavazat, ebből Szeleczky kapott 39-et, Fodor 25-öt, Thury 3-at és lloífstatter 2-őt s így az irnoki állásra Szeleczky Ferencet választották meg. A megválasztott tisztviselők a hivatalos esküt a közgyűlés színe előtt azonnal letették. A gyűlés berekesztése előtt a polgármester köszönetet mondott az alispánnak fáradozásaért, mire Kolossváry alispán kijelentette, hogy a város érdekében bármikor kész tevékenyen működni, s azt az óhaját fejezi ki, vajha alkalma nyiluék e törekvő városnak nagy dolgok kivitelében is segítségére lenni. A közgyűlési lelkes éljenzéssel fogadta az alispán szép szavait. — Uj kanonok. Lapunk már hetekkel ezelőtt közölte a hírt, hogy Ujvárg Ferenc kaposvári plébánost, volt pápai káplánt kanonokká fogják kinevezni. A kinevezést a hivatalos lap f. 19-i száma közli a következőkben : A király a veszprémi székeskáptalanban Szalay Mihály pápai f'Őesperesuek a somogyi, Rédey Gyula dr. següsdi főesperesnek a pápai és Néger Ágoston idősb mesterkanonokuak a següsdi í'őesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyta s az ekként megüresedő utolsó mesterkanonokságot Ujoáry Ferenc, dombéi címzetes apát és kaposvári esperes-plébánosnak adományozta. — Értekezlet a postapalota ügyében. Fenyvessy Ferenc dr., vármegyénk főispánja leiratot intézett városunk polgármesteréhez, melyben felhívja, hogy a postapalota épületében folyó hó 25-én délután 4 órára a városi képviselőtestületet és a kereskedői érdekeltséget értekezletre hívja öszsze. Mint értesülünk, az ügyet főispánunk a kereskedelmi miniszter újabb átirata folytán vette kezébe azzal az intencióval, hogy míg egyrészt postapalota építésével Pápa város jogos igéuyei kielégítést nyerjenek, addig másrészt a kereskedelmi minisztérium büdzséje se terheltessék meg túlságosan. Az értekezletre felhívjuk városi közönségünk figyelmét. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli ev. ref. egyházkerület f. hó 20-án SzékesFehérvárott Antal Gábor püspök és Tisza Kálmán főgondnok kettős elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlésnek bennünket, pápaiakat közelebbről érdeklő mozzanatai .a következők voltak: Jegyzőkönyvében örökítette meg a gyűlés Tóth Dániel, a főiskola elhunyt ta-iárának a tanítás és a tudományok nevelése körül és Szűts János esperesnek az egyházkormányzat terén szerzett érdemeit. Kis József főisk. tanár és Kecskemétiig Jenő d.-almási lelkész, mint megválasztott íanácshirák, letették a hivatali esküt. A főiskolai vallástanári tanszékre 18 pályázó közül liácz Kálmán balsai lelkészt, a theologia licenciátusáf választották meg; a történet-latin tanszékre pedig G pályázó közül Lakos Béla dr., hódmezővásárhelyi helyettes tanárt. Magasabb fize1 tési osztályba léptették elő Borsos István és Faragó János tanárokat. — A közgyűlés legfontosabb tárgya I a pápai leányinternátus fejlesztésének ügye volt, mely körül hosszabb vita támadt. E vita anyagát a Horváth József dr. főiskolai tanár s leáuyiuternátusi igazgató készítette magas pedagógiai látókörű, tartalmas tanulmány és az ehhez fűződő véleményes javaslat és költségvetés képezte, mely felsőbb leányiskola létesítését célozza. A gijülés a felsőbb leányiskola létesítését kimondta, a megnyitást az alapító László József hagyatékának birói lebonyolításának idejére tűzte ki, amire nézve Czike Lajos főiskolai gondnok, László József végrendeletének végrehajtója, egyszersmind a felsőbb leányiskola