Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-02-25

pjOO. február 25. PAPAI LAPOK. 3. helvét Gfdamh József felügyelő'-bizottsági taggal töltötte be. A felügyelő-bizottságba Kluye Endre ( ] r t választotta meg, ennek helyére s az elhunyt / v '/s (labor ig. tagnak helyére pedig Antul. Géza drt és Kurlovitz Adolfot. Áttérve az egyes üzletágakra, a betét állaga körülbelül a mult évi magasságban mozog s 8,500.22(5 frt 29 kr. (az előző évinél 15.1500 írttal kevesebb), hitelezők folyó számláján 15.(580 írt marad (-j-831 frt), folyó számlái adósok mérleg­számlája 85.58(5 írttal záródik (-{-23.447 frt), az ingatlanok által biztosított kölosöuöknél az emel­kedés 11.070 frt s az állag 2,351.788 frt; előle­gek kézi zálogra 30.321 frt (+9000 frt), váltó­leszámítolás 80(5.(519 frt (—9000 frt), értékpapír­állomány 400.081 frt (—20.000 frt), ingatlanok a mult évi értékben szerepelnek 72.500 frt, a forgalom pedig 11,573.465 frtra mg. A rendelkezésre álló nyereség 38.046 frt kr., melyet az igazgatóság következő módon java>ol felosztani: 2370 frt a tisztviselők ós szíilga jutalmazására, 1025 frt jótékony célokra, 2i.(K)0 frt osztalékra (részvényenként 70 forint), 10.000 frt külön tartalékalapra, 2000 írt a nyugdij­alap gyarapítására, 1(551 forint pedig a jövő évi számlára. Amennyiben a közgyűlés a javaslatot el­iogadja, a részvényesek vagyona lessz alaptőkében l.ílt.tOO írt, nyugdijtőkében 55.168 frt 80 kr., különleges tartaléktőkében 40.000 frt, nyugdíj­tökében 32.000 frt; összesen: 277.168 írt 80 kr. A közgyűlés holnap délelőtt 0 órakor lessz. II. Pápa város és vidéki takarékpénztár. Városunk e jelesen vezetett második pénz­intézete is a múlt napokban állapította meg az 1*99. üzletév mérlegét és a zárszámadásokból elég kedvező eredmény konstatálható. A lefolyt év nem csekély feladatokat tűzött a/ ország valamennyi pénzintézetének ügyvezető igazgatósága elé. Az év első felében a kereske­delem terén a szokottnál is nagyobb mérvű pan­:::í:- uralkodott. Utóbb pedig minden átmenet nél­kül egyszerre megváltozott, majdnem aggodalmat keltő nehéz pénzviszonyok között kellett eleget tenni azoknak az igényeknek, melyeket az inté­vttel, mint városunk és vidékének egyik jelen­tékeny hitelforrásával szemben támasztottak. Az intézet e feladatának meg tudott felelni, a nélkül, i.ogy a visszleszámítolási hitel kétes értékű expo­lücnséro szorult volna, amely jelenség igen örven­detes és annál feltűnőbb, mert a legtöbb fővárosi e- vidéki intézetnél az uralkodó magas kamatláb t-s a kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán a i't'tétek állománya tetemesen csökkent, holott a Pápa városi és vidéki takarékpénztár bctét-álla­uában még némi emelkedés is észlelhető. Pénztári összforgalma az intézetnek 3,851.724 írt 46 kr. volt a múlt év folyamában. Jelzálog­kölcsön évközben folyósítva volt 42.410 frt s az összes jelzálog-kölesönök az év végén 237.132 frtra mentek és az előző évhez képest az emelkedés 16.158 frt. A váltó-üzlet forgalmi összegei az előző évvel szemben szintén jelentékeny emelke dést mutatnak, amennyiben az év folyamán leszá mítoltatott 8700 drb váltó 1,206.513 frt 21 kr. értékben, s az év végén a váltó-tárcában maradt 2*54 drb váltó 482.545 frt értékben, melyből kétes követelés czimén 1171 frt leíratván, még mindig 36.550 frt 24 kr. emelkedés jelentkezik a váltó-számlán. — A kézi zálogkölcsönök állaga 18.420 írttal 3859 frt gyarapodást mutat. A takarék­betétek állaga az üzletév lezártával (528.922 írt 82 kr. volt, tehát itt is emelkedés konstatálható. A közgyűlés jövő vasárnap lessz és — mint halljuk — az igazgatóság a mérlegben kitüntetett 98(59 frt 75 kr. tiszta jövedelemből az alapszabály szerű jutalékok levonása, többrendbeli jótékony­eélu adományok megszavazása és a tartalék-alap jelentékeny gyarapítása mellett részvényenkint 10 frt osztalék kiadását fogja a közgyűlésnek javas­latba hozni. Egészségügyünk az 1899. évben. Siebter József dr., városi főorvos a városi tauács tegnapi ülésében terjesztette elő a város 1899. évi egészségügyi viszonyairól szóló jelenté­sét. A jelentést közérdekű voltára való tekintet­tel egész terjedelmében itt közöljük: Ismét oly szerencsés vagyok egy évnek az egészségügyéről beszámolni, mely mind megbete­gedést, mind halálozást tekintve, egyike a leg­kedvezőbbeknek volt, A fertőző és ragályos beteg­ségek ritkább, vagy gyakoribb fellépése teszi az év egészségi viszonyainak kedvező, vagy kedve­zőtlen voltát. Ha tehát tudjuk, hogy valameiy cözségben, vagy városban hány ember betegedett meg a felsorolandó betegségekben és hogy ezek hány áldozatot kívántak, akkor tiszta képét lát­juk a megbirálandó község vagy város egézség­ügyénck. Foglalkozzunk tehát ezekkel: Kanyaró jelentetett egész évben 53, de ezek közül 22 Pálházán volt, ahol, puszta lévén, zsú­folva lakik 3—4 család egy szobában, de amely helyen a törvényszabta óvintézkedések szigorának lehető foganatosítása által mégis sikerült gátat vetni a táj kórnak, melyet a takácsi iskolából hoz­tak haza a pusztai gyermekek. Meghalt az 53 i\özül 1. — Vörheny jelentetett 27, I3-mal keve­sebb t mint 1898-ban, mely évről azt állítottam, hogy megbetegedési és halálozási tekintetben ideális volt. Vörhenyokozta halál nem volt. — Hagymázesct 1898-ban 20, 1899-ben 11 fordult elő, kik közül 3 balt meg. — Roncsoló-toroklob — difteritisz — 28. Öttel több, mint az előző évben, de ezek közül csak 3 halt meg, nem egé­szen 11%, míg az lHDK-iki 28 közül 7 műit ki, az az 80%. Hogy a halálozási arány 1899-ben oly kedvező, azt talán a mindje! bau terjedő, sőt a közönség által követelt szérummal történő oltásnak tudható be. Csak egy fertőző baj dominál nálunk úgy, mint az egész országban, és ez a tüdőgümőkór, mely maga az összes halottaknak majdnem hetedré­szét teszi ki 50 áldozatot kivánván. A magyar kor­mány ezen országszerte szerzett tapasztalatokon okulva, a rendeletek hosszú sorát adta ki a hatósá­gokhoz, hogyan védekezzünk ezen emberölő betegség ellen. Minő eredménnyel? Erre a jövő fogja meg­adni a feleletet. De kétségtelen, hogy a jóllét terje­dése és a csakis az ily betegek számára felállí­tandó gyógyintézetek, egyetemben a haladó tudo­mánytól biztosan várható gümőkór elleni savóval a halálszáztólit leszállítani fogja, éppen úgy, mint azt a még 6 évvel ezelőtt legféltettebb gyermek­betegséggel, a difteritisszel tette. Ezen talán hosszúra is nyúlt általános meg­jegyzések után térjünk át a részletekre. 1899-ben meghalt, az irgalmasok kórházában elhunvtakat, mint rendesen, számításba nem véve, 369, "tehát 12-vel több, mint 1898-ban. Ezen többlet oly csekély és több, a lefolyt évben elő­fordult véletlen szerencsétlenségnek betudható és azzal meg is magyarázható, hogy abból az egész­ségi viszonyokra következhetni nem lehet. A halálozási arány tehát 14409, az utolsó népszám­lálás alkalmával kiderített lélekszámhoz viszonyítva 25-6% U} egy töredékkel több, mint az előző év­ben, amikor 24-6% 0 volt, de amely eltűnik, ha tekintetbe vesszük, hogy a lakosság száma két­ségtelenül növekedik. Milyen volt a halálozási arány az egész országban a múlt évben, arra nézve ez idő szerint adatokkal nem birok még, mert az országos közegészségi viszonyokról a bel­ügyminiszteri jelentés még nem érkezett hozzám. 7 éven alul 155 halt meg, az előző évi 100-aI szemben, tehát ebben ez évben is, mint az előző évben ismét, habár csekély apadás ész lelhető, mig tehát 1898-ban a 7 éven alóli halot­tak az összes halálesetek 45%-ra rúgtak, addig 1899-ben csak 42%-ot tesznek. Kétségtelen, hogy a törvény, mely a 7 éven alóli gyermekek köte­lező gyógykezelését mondja ki, üdvös Itatása év­ről-évre jobban nyilvánul. Egy éven alul 125 halt meg, ami az összes halálozás majdnem 34°/ 0-át adja. Az orvosolt és nem orvosolt halottak közti arány a következő: orvosoltatott t, i. 313, nem orvosoltatott 5(5. 7 éven alóli, kik között szülés után csak pár órát élt újszülött sok esetben sze­repel, 19; 2 éven felüli, ezek között 70—90 éves aggastyánok jó számmal, 37. Szegény beteget magam gyógykezeltem 862-t. Ügyirat érkezett hozzám 288 és azok el­intéztettek. Öngyilkosság 4 történt. Orvosrendőri bon­colás 3 végeztetett. TOLLHEGGYEL. Innen-onnan. Névtelen levél. Panasz érkezett Lapu ellen névtelen levélben. Azt irja Névtelen úr, hogy Pápán nem történik semmi. Az emberek gyűlésez­nek és báloznak, felolvasnak és muzsikálnak, ter­veznek és csalódnak, világítanak és sötétben ma­radnak, elveszítenek és találnak valamit s mindezt végtelen egyhangúságban. Szenzáció soha sincs. Kis betöréses lopás, rejtélyes halál, parázs-vereke­dés, szóval ideg-izgató borzalmas dolgok sohase történnek. Névtelen úrnak, akit bűnügyi hajlandó­ságainál fogva titkos kriminalistának kell tarta­nunk, igaza van. izgató, megrázó dolgok nem tör­ténnek Pápán. íme a mult héten választás volt. Micsoda zaj, micsoda ribillió van ilyen alkalom­mal más városokban. Nálunk ? Nálunk akárhá­nyan azt se tudták, hogy ma dúl az „alkotmányos harc." Pár, cédulát osztogató bizalmi férfin (mert ezek nz igazi „bizalmi''férfiak!), pohár sör mellett, Árgus szemekkel figyelő irodák, a választás szín­helyén békésen diskuráló és egymást kapacitáló csoportok, — ez az egész alkotmányos harc. Va­lóban békés város vagyunk, rászolgáltunk Névte­len úr panaszára. Hogy azonban jó tanács nélkül ne hagyjuk, ajánljuk neki, hogy bűnügyi passzióit rémregények Írásában juttassa kifejezésre. Ennek még van olvasóközön ege, az igaz, hogy nem — Pápán. « ,1. & Anyósok könyve. Egy furcsa nevű faluban lakó, még furcsább nevű űr előfizetési felhívási küldött be hozzánk „Az anyósok könyve" cimü műre. A mii szerzőségét így irja körül: ..Irta, nyirta, összeállította, gyűjtötte, fogalmazta, szer­kesztette, ollózta, másolta, kapta, kérte, rendelte, vette szedte, csente, lopta, találta, kifundálta, el­leste ; szóval teljes egésszé gyártotta s a t. közön­ség gyönyörködtetésére kiadta" - - ő maga, aki az előfizetési felhívást szétküldte. Mi lessz e, műben, melytől mi a klasszikus opus szót sem sajnáljuk, arról is felvilágosítást nyújt a lantos angyalkával (!) díszített felhívás. „Az ,,Anyósok Könyvé"-ben lessz igen sok anyós­adoma s még több velős szellemszikra, bölcs mon­dások, gondolatok, hasznos tudnivalók, jó tanácsok, átkok és szitkozódások, kérdések és feleletek, tövi­sek, csalánok, bolondgombák, csodabogarak, röp­pentyűk, kartácsok, bombák, torpedók, frissítők, kedélyeskedések, nyájaskodások, csipkedések, trom­fok, forgácsok, szilánkok, eszmetöredékek, aprósá­gok, vegyesek, egyvelegek, különfélék, — egész halmaza lessz e műben szép rendben összefoglalva és rendetletlenül szétdobálva : az elsőtől az utolsóig mind-mind az — anyósokról." íme, mi minden nem lesz ebben a potom 2 koronába kerülő opus­ban s mi mégsem reklamírozzuk. Miért nem? Büszkén valljuk meg egyedül azért nem, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom