Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900
1900-02-25
pjOO. február 25. PAPAI LAPOK. 3. helvét Gfdamh József felügyelő'-bizottsági taggal töltötte be. A felügyelő-bizottságba Kluye Endre ( ] r t választotta meg, ennek helyére s az elhunyt / v '/s (labor ig. tagnak helyére pedig Antul. Géza drt és Kurlovitz Adolfot. Áttérve az egyes üzletágakra, a betét állaga körülbelül a mult évi magasságban mozog s 8,500.22(5 frt 29 kr. (az előző évinél 15.1500 írttal kevesebb), hitelezők folyó számláján 15.(580 írt marad (-j-831 frt), folyó számlái adósok mérlegszámlája 85.58(5 írttal záródik (-{-23.447 frt), az ingatlanok által biztosított kölosöuöknél az emelkedés 11.070 frt s az állag 2,351.788 frt; előlegek kézi zálogra 30.321 frt (+9000 frt), váltóleszámítolás 80(5.(519 frt (—9000 frt), értékpapírállomány 400.081 frt (—20.000 frt), ingatlanok a mult évi értékben szerepelnek 72.500 frt, a forgalom pedig 11,573.465 frtra mg. A rendelkezésre álló nyereség 38.046 frt kr., melyet az igazgatóság következő módon java>ol felosztani: 2370 frt a tisztviselők ós szíilga jutalmazására, 1025 frt jótékony célokra, 2i.(K)0 frt osztalékra (részvényenként 70 forint), 10.000 frt külön tartalékalapra, 2000 írt a nyugdijalap gyarapítására, 1(551 forint pedig a jövő évi számlára. Amennyiben a közgyűlés a javaslatot eliogadja, a részvényesek vagyona lessz alaptőkében l.ílt.tOO írt, nyugdijtőkében 55.168 frt 80 kr., különleges tartaléktőkében 40.000 frt, nyugdíjtökében 32.000 frt; összesen: 277.168 írt 80 kr. A közgyűlés holnap délelőtt 0 órakor lessz. II. Pápa város és vidéki takarékpénztár. Városunk e jelesen vezetett második pénzintézete is a múlt napokban állapította meg az 1*99. üzletév mérlegét és a zárszámadásokból elég kedvező eredmény konstatálható. A lefolyt év nem csekély feladatokat tűzött a/ ország valamennyi pénzintézetének ügyvezető igazgatósága elé. Az év első felében a kereskedelem terén a szokottnál is nagyobb mérvű pan:::í:- uralkodott. Utóbb pedig minden átmenet nélkül egyszerre megváltozott, majdnem aggodalmat keltő nehéz pénzviszonyok között kellett eleget tenni azoknak az igényeknek, melyeket az intévttel, mint városunk és vidékének egyik jelentékeny hitelforrásával szemben támasztottak. Az intézet e feladatának meg tudott felelni, a nélkül, i.ogy a visszleszámítolási hitel kétes értékű expolücnséro szorult volna, amely jelenség igen örvendetes és annál feltűnőbb, mert a legtöbb fővárosi e- vidéki intézetnél az uralkodó magas kamatláb t-s a kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán a i't'tétek állománya tetemesen csökkent, holott a Pápa városi és vidéki takarékpénztár bctét-állauában még némi emelkedés is észlelhető. Pénztári összforgalma az intézetnek 3,851.724 írt 46 kr. volt a múlt év folyamában. Jelzálogkölcsön évközben folyósítva volt 42.410 frt s az összes jelzálog-kölesönök az év végén 237.132 frtra mentek és az előző évhez képest az emelkedés 16.158 frt. A váltó-üzlet forgalmi összegei az előző évvel szemben szintén jelentékeny emelke dést mutatnak, amennyiben az év folyamán leszá mítoltatott 8700 drb váltó 1,206.513 frt 21 kr. értékben, s az év végén a váltó-tárcában maradt 2*54 drb váltó 482.545 frt értékben, melyből kétes követelés czimén 1171 frt leíratván, még mindig 36.550 frt 24 kr. emelkedés jelentkezik a váltó-számlán. — A kézi zálogkölcsönök állaga 18.420 írttal 3859 frt gyarapodást mutat. A takarékbetétek állaga az üzletév lezártával (528.922 írt 82 kr. volt, tehát itt is emelkedés konstatálható. A közgyűlés jövő vasárnap lessz és — mint halljuk — az igazgatóság a mérlegben kitüntetett 98(59 frt 75 kr. tiszta jövedelemből az alapszabály szerű jutalékok levonása, többrendbeli jótékonyeélu adományok megszavazása és a tartalék-alap jelentékeny gyarapítása mellett részvényenkint 10 frt osztalék kiadását fogja a közgyűlésnek javaslatba hozni. Egészségügyünk az 1899. évben. Siebter József dr., városi főorvos a városi tauács tegnapi ülésében terjesztette elő a város 1899. évi egészségügyi viszonyairól szóló jelentését. A jelentést közérdekű voltára való tekintettel egész terjedelmében itt közöljük: Ismét oly szerencsés vagyok egy évnek az egészségügyéről beszámolni, mely mind megbetegedést, mind halálozást tekintve, egyike a legkedvezőbbeknek volt, A fertőző és ragályos betegségek ritkább, vagy gyakoribb fellépése teszi az év egészségi viszonyainak kedvező, vagy kedvezőtlen voltát. Ha tehát tudjuk, hogy valameiy cözségben, vagy városban hány ember betegedett meg a felsorolandó betegségekben és hogy ezek hány áldozatot kívántak, akkor tiszta képét látjuk a megbirálandó község vagy város egézségügyénck. Foglalkozzunk tehát ezekkel: Kanyaró jelentetett egész évben 53, de ezek közül 22 Pálházán volt, ahol, puszta lévén, zsúfolva lakik 3—4 család egy szobában, de amely helyen a törvényszabta óvintézkedések szigorának lehető foganatosítása által mégis sikerült gátat vetni a táj kórnak, melyet a takácsi iskolából hoztak haza a pusztai gyermekek. Meghalt az 53 i\özül 1. — Vörheny jelentetett 27, I3-mal kevesebb t mint 1898-ban, mely évről azt állítottam, hogy megbetegedési és halálozási tekintetben ideális volt. Vörhenyokozta halál nem volt. — Hagymázesct 1898-ban 20, 1899-ben 11 fordult elő, kik közül 3 balt meg. — Roncsoló-toroklob — difteritisz — 28. Öttel több, mint az előző évben, de ezek közül csak 3 halt meg, nem egészen 11%, míg az lHDK-iki 28 közül 7 műit ki, az az 80%. Hogy a halálozási arány 1899-ben oly kedvező, azt talán a mindje! bau terjedő, sőt a közönség által követelt szérummal történő oltásnak tudható be. Csak egy fertőző baj dominál nálunk úgy, mint az egész országban, és ez a tüdőgümőkór, mely maga az összes halottaknak majdnem hetedrészét teszi ki 50 áldozatot kivánván. A magyar kormány ezen országszerte szerzett tapasztalatokon okulva, a rendeletek hosszú sorát adta ki a hatóságokhoz, hogyan védekezzünk ezen emberölő betegség ellen. Minő eredménnyel? Erre a jövő fogja megadni a feleletet. De kétségtelen, hogy a jóllét terjedése és a csakis az ily betegek számára felállítandó gyógyintézetek, egyetemben a haladó tudománytól biztosan várható gümőkór elleni savóval a halálszáztólit leszállítani fogja, éppen úgy, mint azt a még 6 évvel ezelőtt legféltettebb gyermekbetegséggel, a difteritisszel tette. Ezen talán hosszúra is nyúlt általános megjegyzések után térjünk át a részletekre. 1899-ben meghalt, az irgalmasok kórházában elhunvtakat, mint rendesen, számításba nem véve, 369, "tehát 12-vel több, mint 1898-ban. Ezen többlet oly csekély és több, a lefolyt évben előfordult véletlen szerencsétlenségnek betudható és azzal meg is magyarázható, hogy abból az egészségi viszonyokra következhetni nem lehet. A halálozási arány tehát 14409, az utolsó népszámlálás alkalmával kiderített lélekszámhoz viszonyítva 25-6% U} egy töredékkel több, mint az előző évben, amikor 24-6% 0 volt, de amely eltűnik, ha tekintetbe vesszük, hogy a lakosság száma kétségtelenül növekedik. Milyen volt a halálozási arány az egész országban a múlt évben, arra nézve ez idő szerint adatokkal nem birok még, mert az országos közegészségi viszonyokról a belügyminiszteri jelentés még nem érkezett hozzám. 7 éven alul 155 halt meg, az előző évi 100-aI szemben, tehát ebben ez évben is, mint az előző évben ismét, habár csekély apadás ész lelhető, mig tehát 1898-ban a 7 éven alóli halottak az összes halálesetek 45%-ra rúgtak, addig 1899-ben csak 42%-ot tesznek. Kétségtelen, hogy a törvény, mely a 7 éven alóli gyermekek kötelező gyógykezelését mondja ki, üdvös Itatása évről-évre jobban nyilvánul. Egy éven alul 125 halt meg, ami az összes halálozás majdnem 34°/ 0-át adja. Az orvosolt és nem orvosolt halottak közti arány a következő: orvosoltatott t, i. 313, nem orvosoltatott 5(5. 7 éven alóli, kik között szülés után csak pár órát élt újszülött sok esetben szerepel, 19; 2 éven felüli, ezek között 70—90 éves aggastyánok jó számmal, 37. Szegény beteget magam gyógykezeltem 862-t. Ügyirat érkezett hozzám 288 és azok elintéztettek. Öngyilkosság 4 történt. Orvosrendőri boncolás 3 végeztetett. TOLLHEGGYEL. Innen-onnan. Névtelen levél. Panasz érkezett Lapu ellen névtelen levélben. Azt irja Névtelen úr, hogy Pápán nem történik semmi. Az emberek gyűléseznek és báloznak, felolvasnak és muzsikálnak, terveznek és csalódnak, világítanak és sötétben maradnak, elveszítenek és találnak valamit s mindezt végtelen egyhangúságban. Szenzáció soha sincs. Kis betöréses lopás, rejtélyes halál, parázs-verekedés, szóval ideg-izgató borzalmas dolgok sohase történnek. Névtelen úrnak, akit bűnügyi hajlandóságainál fogva titkos kriminalistának kell tartanunk, igaza van. izgató, megrázó dolgok nem történnek Pápán. íme a mult héten választás volt. Micsoda zaj, micsoda ribillió van ilyen alkalommal más városokban. Nálunk ? Nálunk akárhányan azt se tudták, hogy ma dúl az „alkotmányos harc." Pár, cédulát osztogató bizalmi férfin (mert ezek nz igazi „bizalmi''férfiak!), pohár sör mellett, Árgus szemekkel figyelő irodák, a választás színhelyén békésen diskuráló és egymást kapacitáló csoportok, — ez az egész alkotmányos harc. Valóban békés város vagyunk, rászolgáltunk Névtelen úr panaszára. Hogy azonban jó tanács nélkül ne hagyjuk, ajánljuk neki, hogy bűnügyi passzióit rémregények Írásában juttassa kifejezésre. Ennek még van olvasóközön ege, az igaz, hogy nem — Pápán. « ,1. & Anyósok könyve. Egy furcsa nevű faluban lakó, még furcsább nevű űr előfizetési felhívási küldött be hozzánk „Az anyósok könyve" cimü műre. A mii szerzőségét így irja körül: ..Irta, nyirta, összeállította, gyűjtötte, fogalmazta, szerkesztette, ollózta, másolta, kapta, kérte, rendelte, vette szedte, csente, lopta, találta, kifundálta, elleste ; szóval teljes egésszé gyártotta s a t. közönség gyönyörködtetésére kiadta" - - ő maga, aki az előfizetési felhívást szétküldte. Mi lessz e, műben, melytől mi a klasszikus opus szót sem sajnáljuk, arról is felvilágosítást nyújt a lantos angyalkával (!) díszített felhívás. „Az ,,Anyósok Könyvé"-ben lessz igen sok anyósadoma s még több velős szellemszikra, bölcs mondások, gondolatok, hasznos tudnivalók, jó tanácsok, átkok és szitkozódások, kérdések és feleletek, tövisek, csalánok, bolondgombák, csodabogarak, röppentyűk, kartácsok, bombák, torpedók, frissítők, kedélyeskedések, nyájaskodások, csipkedések, tromfok, forgácsok, szilánkok, eszmetöredékek, apróságok, vegyesek, egyvelegek, különfélék, — egész halmaza lessz e műben szép rendben összefoglalva és rendetletlenül szétdobálva : az elsőtől az utolsóig mind-mind az — anyósokról." íme, mi minden nem lesz ebben a potom 2 koronába kerülő opusban s mi mégsem reklamírozzuk. Miért nem? Büszkén valljuk meg egyedül azért nem, mert
