Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-02-25

Huszonhetedik év. 8. szám. 1900. február 25. PAPAI i apa varos hatóságának és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 856. Kiadóhivatal: Goltlherg Gyula papirkereskedése, Fötor. Felelős szerkesztő: KŐRÖS ENDRE dr. Előfizetések ós hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: H^ész övre 12 kor . féli; vre 15 kor,, negyedévre 3 kor. Ksj'e» Kzíiin Ära !io 1111. Vidéki városok parlamentje. A sok kongresszus között, melyek eltekintve attól, hogy szükségesek, valósággal divattá váltuk manapság, sajnosán nélkülözzük a vidéki városok kongresszusát. Eltekintve attól, hogy nincs az a vidéki, város, amely meg volna elégedve az állam támogatásával s így a vidéki városoknak a kongresszuson elfoglalt egyöntetű álláspontja az állammal szemben érvényre juthatna, a közös érdekek roppant sokasága fűzi össze a vidéki városokat. Hiszen mindenütt ugyanazokat a bajokat találjuk, egy törvény szerint kormányoznak bennünket s fogyatékosságát, kicsinyességet egyaránt érezzük. A vágyak, az óhajtások, a helyzet javulására irányuló törekvések is nagyjában megegyeznek minden városban. S a kongresszus, ahol vágyainkat és panaszainkat a nagy világ füle hallatára mondhatjuk el: okvetlenül lendítene helyzetünkön. Természetes csak úgy, ha céltudatosan járunk el, ha a realitás határai között mozgunk. Azért mondjuk ezt, mert volt már egy kuiigreszzusa a vdéki városoknak — ha jól emlékezünk két év előtt Máramaros-Szigeti.ií — de a hol ezeket a szempontokat szem elől tévesztették. Mára maros-Szigeten m-m jutottak tovább a magas elméleteknél i'.-. a kongresszus eredményt nem mutatott fel. Őszinte örömmel üdvözöljük tehát Győr városának kezdeményezését az iránt, hogy kongresszusra hívja össsze a vidéki városokat. Hogy a kongreszust megtartják, az már fait aceompli; Győr lelkes felhívására eddig huszonöt város jelentette be, hogy részt vesz a kongreszuson, melyet minden valószínűség szerint a nyár elején tartanak meg. A kongresszus tanácskozási anyagát egy Győr város közgyűléséből kiküldött bizottság dolgozza ki és készíti elő, a résztvevő vidéki városok természetesen szintén előkészülnek, hogy témáikkal emeljék a kongresszus szinvonalat és hatását. Alapos ós okos eszmecserékre van tehát kilátásunk, a kongresszus után a vidéki városok tisztában lesznek helyzetükkel és tudni fogják, mit kérhetnek, mit követelhetnek és mit reformáljanak. Ez a kongresszus nem fog, de nem is szabad neki elméleti nagy általánosságok között mozogni, hanem minden irányban hű kifejezője lessz annak az álláspontnak és helyzetnek, melyet a vidéki város a környékbeli községekkel, fölöttes hatóságával, az állammal, a fővárossal és a vidéki polgár az ő városával szemben elfoglal. Elmondunk azon a kongreszusson mindent, ami a szivünkön fekszik. A kongresszus realitásának örvendetes bizonyítéka, hogy nemcsak közigazgatási T ÁRCA Mire megvénülünk . .. Vájjon úgy lesz-e akkor is Hogyha mi megvénülünk : A családban az okos, bölcs, fi mindenhaló mi leszünk ? Hogy te véled őszi estén Összeülünk jó barát >S ürítgetjük a barátság Solvsem fogyó poharát. Beszéd közbe — jó bor mellett, Mint apáink megszokák, Hánynánk-vetnénk e hazának Átok-verte rossz sorát A szabadság! nem szabadság — E pusztuló nemzetnek, Hej ! Rákóczy, hej ! Bercsényi Már hisznek a németnek ! Hej 1 nem ilyen volt a magyar Réges-régen — valaha, Mikor még ránk is mosolygott A dicsőség hajnala ! S hogy figyel majd az unoka S hogy bániul majd a család, Ha elmondunk egy iszonyú .Soh'se látott nagy csatát . . . Kézcsókra majd körénk gyűl a Rokonságnak na^y sora De bajuszunk tartjuk nekik, Ha . . . lány lesz az unoka. Oh ! te vénség, jöjj siessél Nem csüggedünk mi soha, Kekünk meg nem árt az idő Örök létű vas foga. Deák Goza. Darvas-kép. A «P á p a i f J a p o k. eredeti tárcája. Itta: Babay Káimán. Egy érdekes per történetét mesélem cl, mely három falu között 300 esztendeig húzódott s a melyet azután az l(57(i-ik évben úgy döntöttek el, bogy a per tárgyát képező, mintegy bárom holdaeskát kitevő erdő részletet megnyerte — egy negyedik, aki a perbe bele se szólott. Elég fura Ítélet volt biz ez, de a legfurább a dologban az, hogy a pörlekedő bárom falu népe ez ítéletbe belenyugodott. Csodálatos jelenség, bogy mig a közéletben emberek készítik elő az anyagot, hanem az ipar és kereskedelem szakemberei is. A kongresszusnak egyik főtémája lessz tehát a vidéki városok iparra és kereskedelme. A győri kereskedelmi és iparkamara e fontos tárgyról egész tanulmányt dolgozott már ki a kongresszus számára. A nemzetgazdaságnak főfontosságu tényezője, az ipar és kereskedelem pang a jó vidéken. Es talán nem csalódnak azok, akik ebben keresik a vidéki városok bajainak kutforrását. Es ha e nagy baj orvoslásának csak egy sikeres módját eszelik is ki a kongreszuson : avval már is fényesen megoldotta feladatát. Nagyon jól fogják tenni a kongresszusi urak, ha behatóan tanulmányozzák ezt a kérdést, mert nincs az a magas közteher, melyet a városi polgárnak a jól jövedelmező iparés kereskedelem elviselhetővé nem tenne. A törvény, jog és igazság jelszavaival indult meg az éra, melynek tisztaságát és egészséges voltát máris érezzük súlyos anyagi bajainak közepette is. Es ezért bízunk benne, hogy a kongresszus határozatai: Magyarország városainak riadója a boldogulásért, nem lesz kiáltó sző a pusztában ! Meghallgatásra fogunk találni. Jobb törvényeket fogunk kapni és melegei)!) érdeklődésben, nagyobb gondozásban lessz részünk, mint ahogy eddig tapasztaltuk. a Balaton-vidék lakossága a legbecsületesebb népcsoportja hazánk lakosságának, a tulajdont illetőleg annyi \iszály, perpatvar sehol sem észlelhető, mint itt. Nem csak egyesek, községek, hanem még vármegyék is bajba kaptak egymással s a határvillongási perek töltik be a mult századok ttri székeit, megyegyüléseit. Ezek után ítélve a Balaton-vidéke lakosságát házsártos, veszekedő népnek tarthatunk ; azonban ha közöttük élünk s a lépten-nyomon szerzett impressziók után ítélünk, épp az ellenkező s bátran állíthatom, bogy a helyes véleményre jutunk. Általában is elmondható ez a magyar népre, bogy a röghöz kötöttség érvényesül életében. Magyar emberből ritkán lesz kozmopolita ; de még akkor is haza hozza a honvágy. A bakás füzek, az imbolygó nádasok, a lankás lejtők, a esög bog faluk kare.su tornyaikkal, a zöldes vizek, a selyem füvet termő laposok bele vésődtek lelkébe, üres a nagy világ, ha ezektől távol van. ÉH ez a röghöz kötöttség sehol sem oly erős, mint a Balaton-vidékén. Jellemző erre vonatkozólag 0 következő két tünet A filloxera-vész úgyszólván végképp megfosztotta kenyerétől ezt a lakosságot; a szőlővel beültetett Balaton-mellék egy-egy hold földje ezreket ért, mely ma alig képvisel 20—25 frt értéket, a mennyiben rajta semmiféle termény ki nem zöldül. És ez a nép ott ül elpusztult élete felett;