Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-12-23

Huszonhetedik év. 51. szám 1900. december 23. PÁPAI LAPOK Pápa város hatóságnak és több pápai, s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Szorkasztőség: Jókai Mór utca 856. Kiadóhivatal i Goldberg Gyula papirkereskedése, FőtérTelefon-szám : 41. Felelős szerkesztő : Dr. KŐRÖS ENDEB. Főmunkatárs: Dr. WELTNER SÁNDOR. Előfizetések és hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához küldendők. A lap ára: Egész évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor. Elí^yeö sz:árn ára. liO íill. Széksértés a képviselőtestületben. Azoo a helyen, ahol a város közügyei a községekről szóló törvény megalkotása óta mindez ideig minden szenvedély nélkül nyertek elintézést és ahol a város ügyészének még soha nem nyilt alkalma arra, hogy a községi törvény 60-ik szakaszában jelzett jogával élve, széksértés megállapítását indítványozza, azon a helyen a folyó évi december hó 20-án tartott rendkívüli közgyűlésen Gyó'ri Gyula főiskolai tanár és városi képviselő botrányos viselkedése elkerülhetlenül szükségessé tette a széksértési törvényszakasz alkalmazását és hogy euuek következménye gyanánt ellenében büntetés nem alkalmaztatott, ezt nem neki, hanem a képviselőtestület higgadtságának lehet tulajdonítani, amely az ok nélkül felkorbácsolt szenvedély utolsó pillanatában a zavargó féktelenségeit egy még sohasem használt büntetéssel sújtani nem akarta. Aki a városi képviselői állást ambicionálja és aki jobb ügyhöz méltó hanganyaggal a soha nem létezett elégedetlenek fővezéri állásában ki\'án tetszelegni, az a közügyek porondjára állva necsak öblös hangjával akarjon tetszelegni, hanem attól az öblös hangok kedvelői és a higgadt tanácskozás barátai joggal megkövetelhetik, hogy első sorban megismerje a város köztigyeit, másodsorban legyen tisztában azzal, hogy van egy törvény, amely a tanácskozási rend szabályainak megállapításával a demagógia fékevesztett szenvedélyeinek határt szab. Győri Gyulában meg van ugyan minden hang-képesség ahhoz, hogy népvezér gyanánt ünnepeltessék, de eddigi képviselői szereplése alatt már fényesen dokumentálta azt, hogy Pápa városának egyetlenegy közdolgát sem ismeri, de különösen dokumentálta azt, hogy a tanácskozási rend törvényszabta korlátaival a legtávolabbi ismeretségben sincs, sőt a parlamentáris rend, a tanácskozás méltósága, a képviselőtestület tisztelete és képviselőtársai véleményének tiszteletben tartása hánt a legparányibb érzékkel sem bir. Hogy a szőnyegen forgó kérdésekkel nincs és eddig még nem volt tisztába sohasem, az kitűnt korábbi szerepléseiből, amikor illetékes helyről az ő teljes tájékozatlanságának beigazolásával megleckéztetett. Hogy a tanácskozási szabályok teljesen ismeretlenek előtte, azt beigazolta a széksértésre okot adó szereplése. A népvezérnek tudnia kellene, hogy rendkívüli közgyűlésen az elnöki bejelentések érdemlegesen nem tárgyalhatók és ha ő az általa képviselt elégedetlenek tábora érdekében szükségesnek tartja, hogy az elnöki bejelentések érdemileg kritika tárgyává tétessenek, keresse fel a törvényt, ez neki módot ad arra, hogy a tanácskozás méltóságának megsértése nélkül vélt sérelmeit érdemileg a képviselőtestület által elbíráltassa. Az okos népvezérnek tudnia kell, hogy az elnöklő polgármestert a rendre utasítás joga megilleti és ezt csapszékbe illő trágárságokkal tudomásul nem venni nem szabad. Aki azt teszi, az botrányos magaviselete által a tanácskozást zavarja és ezzel a községi törvény (>0. §-a szerint széksértést követ el és a képviselőtestület által birsággal büntettetik. Ha tehát Győri Gyula sértő szavakat nem mondott is, de mivel botrányos magaviseletével a tanácskozást kétszeri rendre utasítás ellenére is zavarta, kétségtelen, hog3

r széksértést követett el, amelyért, hogy megbüntetve nem lett, csak a képviselőtestület irgalmasságának köszönheti. A népvezér nem szokott könyörületet gyakorolni, de az irgalmat sem szokta elfogadni. Győri Gyula azonban nem lépett ugyan reá a neki tisztességes visszavonulást nyújtó arany hidra, melyet neki dr. Koritschoner Lipót kínált, hanem azért köszönettel fogadta a képviselőtestület irj galmasságát, melyet az ő leghivatottabb megleckéztetőjt, dr. Antal Géza iniciált. Restcljük, hogy ily botrány Pápa város képviselőtestületében megtörtént és pedig oly egyénnek magaviselete által, akit TÁRCA. HOZSAK. Vár nap . . . s az oltár lépcsőjénél Esküdve mondod, bogy szeretsz, 8 új létre kelve, régi álmot, Eányságot, édes ifjúságot Karomba eltemetsz. Pár nap ... s a templom íve árnyán Soisod sorsomhoz elkötöm, Jobbik felem léssz, osztva köztünk Mindaz, miért eddig küzdöttünk: Jövendő bú, s öröm ! . . . Nagy út előtt, az induláskor, Rózsákat szór eléd kezem, Töviseit az élet adta, De ami illat, szín van rajta — Te adtad mind nekem ! II. .Áldjon meg az isten Hogy így szeretsz engem, Hogy e szerelemben Űjjászületbettem ; Amiért megváltad Annyi bűnöm, vétkem, A mért megmutattad : Nem liiábu éltem . . . Áldjon meg az isten ! Engem már megáldott, Mikor enyém lettél, Már abban a percben, Mikor megszülettél! Első imádságod Mikor megtanultad, Értem szállt az égbe, Hogy te nem is tudtad . . . Aldjou meg az isten ! Erdélyi Zoltán. Karácsony. Irta: Stumpf Katinka. Hófehér, redős, festői öltözékben, tevéje hátán, drága takarón érkezett egy dúsgazdag, ősz arab Betlehem kapujához. Éjfél felé járt már az idő, körülötte mindenfelé nyugalmas csend, némaság az emberfia álomra hajtá fejét . . . Egyedül állt, egyedül a csillagos, holdvilágos hideg decemberi éjszakán . . . De még sem egyedül. Szemeit egy fénylő, nagy, fényes csillagra veté, mely fenu a magas égen tündöklő, csodás fényben égett. — Én vezérlő csillagom — sóhaj tá — mely után oly hosszú idő óta bolyongok, ismeretlen tájakon, Lapunk mai száma 1-4- oldalra térj ml. erdőkön, mezőkön, hegyeken át, benned bízva remélve, íme most nem mozdulsz, megálltál . . . Nem folytatta tovább. Távolról lónyerítés hallatszik . . . Egy agg férfiú lóháton köxelg. Alakját teljesen eltakarja a sok-snk prémes ruhadarab. Az arab örömmel szólítja meg őt : — Ki vagy, ó idegen, e rideg földön, akivel először hoz össze csillagom 'i Gáspár a nevem. — írás szerint engem is a csillag vezet. — Én pedig Menybért vagyok, az a csillag nem Csak a tied, hanem az enyém is. Egymásnak kezet nyújtanak. A világ két különböző tájáról, délről és északról itt hozta őket össze egy túlvilági hatalom . . . Amint betérnek a kapun egy törődött, szegényes öltözotü vándor gyalogol az uton, rájuk se néz. szemei elmerengve a csillagokat vizsgálják . , . A gazdag arab alamizsnát nyújt neki. De ez nem fogadja el. — En nem vagyok koldus. Nyugat fia vagyok. Még nálunk alig rügyesztek a fák, még nem érkezett meg a fecske madár, mikor én vándor botommal kezemben útra keltem. Egy csillag . . . A másik kettő uem engedte tovább beszélni. Leszálltak az állatok hátáról és átölelték.