Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-12-09

szagot és itt Erdélyben telepedett meg. Erre azt mondta, bogy folyamodott az állampolgárságért, 10 év óta itt is lakik, de állampolgárságot még 'nem kap, mert állami adót még nem tizet és adórendsze­rünk következtében még nem is űzetett, (Derültség.) hozzátette azonban, hogy most már reméli, hogy be­juthat az állampolgárok közé, inert két cselédet fo­gadott föl s ezek utáu fizeti az I. osztályú kereseti adót. (Nagy derültség és tetszés.) A 111-ad osztálya keteseti adó, t. Ház, az egyetlen pont, gmelyben a pénzügyminiszter ur adóreformjától eltérek. Szerintem ez az adó kérdése kontingentálva meg nem oldható, szerintem a kontiugeutálás minden adóra alkalmas, csak a Ill-ad osztályú kereseti adóra uem. Itt arra vagyok bátor figyelmeztetni, hogy Széli Kálmán miniszterelnök ur 1875. ápr. 9-én tartott fontos beszédjében azt mondotta, bogy a kis­iparosokat azért akarják fix tételek alá helyezni, mert jgy az adó reájuk nézve is igazságos. Eu is azt hiszem, bogy az egész Hl. osztályú kereseti adót fix tételek alapjára kell helyezni. Mintaképül ven­ném, amit Steiubach annak idején Ausztriában kon­templált. Hozzá akarom tenni ehhez azt is, hogy a fögondot mindezeknél én arra helyezném, amit Széli Kálmán pénzügyminiszter ur lS7f>. április 10-én tar­tott beszédében ekkép fejezett ki: (Halljak ! Halljuk!) Mi egy cirkulus viciozusban vagyunk, addig, mig az adóerkölcs nem jobb, adóinkat le nem szállíthatják; amig ilyeu magas adókulcs van, az adóerkölcs nem jó. (Ugy van! Tetszés a jobboldalon.) Ez igaz volt akkor és igaz most is, és ha azon kormány alatt, amelynek tagja és feje az, aki 18<ő-beii, mint pénz­ügyminiszter ezt mondotta, azt hiszem, azon remény­ben fordulhatunk hozzá, hogy bármily szük keretbcu is, de meg fog az adóreform valósíttatni. Az idő uagyon előre haladt, t. Ház, de ígéretet tettem, amelyet beváltanom kötelességem. (Halljuk ! Halljuk!) Állítottam és állítom, hogy ha adórendszerünket meg­változtattuk, választási rendszerünket is meg kell változtatni. (Élénk halyeslés a szélső baloldalon.) T. Ház! Ha az általános jövedelmi pótadó eltör­lésével be fogjuk hozni az egységes jövedelmi pót­adót, akkor két dolgot érünk el, az egyik az, hogy a hepe-hupás aránytalanság adórendszerünkben, amely vidékeukiut nagyou sértő, eltűnik, másfelől pedig akkor pontos táblázat lessz arra nézve, bogy kik tartoznak adócenzus alá. Széli Kálmán miniszter­elnök ur azt mondotta, egészen helyesen, bogy a vá­lasztási reformnál sötécbe ugrani nem lehet, de az adóreform adólajstromával meg lessz adva az alap és igy itt sötétbe ugrás nem kell. Minden igazság­nak az a jó oldala megvan, hogy nem csak meg lehet csinálni, hauem muszáj is megcsinálni. Igy vau ez az adóreformnak a választási reformmal való szükség­szerű kapcsolatával is. Mi fog történni, ha behozzuk ezen adóreformot, akár ugy, amint a pénzügyminisz­ter tervezi, akár más alakban? Akkora kis exiszten­ciák kiszabadulnak; én itt megjegyzem, hogy a . WO forintot uagyon magasnak tartom. Egy csomó ember kiszabadul ezen adó alól, akik eddig alatta voltak, egy csomó ember pedig, akik eddig 5—10 forintot fizettek, sokkal kevesebbet fognak fizetni. Tehát az fog eló'állaui, hogy a választási cenzust nem fogják elérni az adóreform utáu olyanok, akik azt eddig elérték és igy kénytelenek leszünk, akár akarjuk, akár nem, valamely módon ezeknek a jogfosztását ellensúlyozni és őket a választójog megváltoztatásá­val kárpótolni. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Méltóztassék megengedni, hogy elmondjam, amit még mondani akarok, talán még eltart 10 percig. (Halljuk! Halljuk!) Elmondom épp most. midőn a választások elölt állunk, mert nem szeretném, ha azt hinnék, hogy félek a választás előtt a választási reformról beszélni. Fogalmam sincs arról, hogy az, amit elmondandó vagyok, milyen ellenvetéssel fog a t. Ház részéről találkozni. Valóban ugy állok _ itt, mint, Bismarck kedvenc mondása szerint, az a fran­cia cserépíedó' mester, aki leesett a háromemeletes ház tetejéről és mikor estében az első emeletre ért, azt mondta, hogy no, ez eddig jól megy, csak ezu­tán is igy menjen: ,pourvti, que ca dara." (Altalá­nos derültség.) Eddig elkísért engem is a t. Ház jóakaratú figyelmével, pourvu, que ca dura. (De­rültség.) Különben is uagyobb baj nem történhetik, minthogy legrosszabb ese.tben is a Ház legjelenték­telenebb tagjának fogok árlaui, t. i. saját magamnak. (Halljuk! Halljuk!) Meggyőződésem az, t. Ház és ebből nem csinálok titkot, hogy jelenlegi választási rendszerünk, dacára azon nagy és kézzelfogható bala­dásnak, amelyet a kúriai bíráskodásról szóló törvény mutat, még mindig elégtelen arra, hogy kettős célját megvalósíthassuk. (Elénk tetszés a szélső bal­oldalon.) • • x -1 Mert kettős cél vau f t. Haz. Az egyik az, hogy azok, akik már választási joggal bírnak, rövi­den a középosztály, mindig egyenlő szabadsággal és mindenütt egyforma hatállyal .gyakorolhassák válasz­tói jogukat, a második cél pedig az, hogy lassankiut fokozatosan oly utak nyittassanak meg, amelyeken lassan és fokozatosan bevezettessenek az alkotmány sáncaiba azok, akik a macvar á'l?*7e°"mét megértik. (Ugy vau! Ugy van! a bái v, ."^élső'biuóidalon.) Ez a különbség éppeu az, amely engem az általános és titkos szavazástól elválaszt. Molnár Jenő: Attól sem kell félni! Hegedűs Lóránt: Ami az elsőt illeti, t. Ház, arra nézve egyrészt a kúriai bíráskodásban már uagyot alkottunk, különösen — amit elfelejtenek -­azon uj pontok által, amelyek Széli Kálináu t. mi­niszterelnök ur alatt tétettek abba a törvénybe. Azt hiszem, bogy a törvénynek némely része kell, hogy az első választás tüzpróbájáu keresztül menjen. Pl. a fuvardíjak tekintetében az ország közvéleménye még nem tisztázódott. (Tetszés.) Másodszor helyes­nek tartanám azt, bogy mihelyt az uj adóstatisztika meglessz, mely egységes lessz, a választó kerületek­nek legegyenló'tleuebb beosztása kiigazíttassék. (He­lyeslés és tetszés). Ezt különösen fontosnak tekintem azért, mert városaink, még pedig a legmagyarabb vidékeken, vannak e tekintetben a legmostohább helyzetben. (Ugy van! Úgy van! Elénk tetszés a szélső bal­oldalou.) De nem lehet azt, szerintem, megcsinálni | úgy, hogy a képviselők száma száporíttassék. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt hiszem, igazat | fognak nekem adui ebben, különösen tanúskodni fog mellettem Kossuth Ferenc képviselő úr, mert éppen Olaszországban tanultam meg azt, hogy Olaszorszá­got a pénzügyi bukásba az vezette, hogy túlságos tok képviselő volt, minden képviselő, minden cyklus­ban csak egy új állami állást eszközölt ki és oda jutot­tak, hogy a vasúti vonatok elkésése ellen törvény­javaslatot kellett a kormánynak beadni azért, mert — mint az indokolás mondja — minden képviselő azt kívánta, bogy a kerületükben álljon meg a vasút. (Elénk derültség.) Ami a másikat illet 1 ', azt állítom, — és ez az, amit a titkos szavazásról mondani fogok — hogy van az állampolgárokaak egy része, mely különös körülmények közt gyakorolja választói jogát, oly körülmények közt, hogyha azt akarjuk, hogy egyen­lőség álljon elő, akkor más különös körülményeket, más törvényes intézkedéseket kell azok ellenében teunünk, bogy az előbbiek ellen megálljanak. Ezek az állami és köztisztviselők. Ezekre nézve kívánnám a titkos szavazást behozni. (Elénk helyeslés és tet­szés a szélsőbaloldalon.) E tekintetben elismerem, ellentétben állok Molnár Jáuos t. képviselő úrral, mert ő egészen mást kivánt. Méltóztassanak az én nagyfokú politikai naivitásomnak tulajdonítani azt, hogy mikor én elkezdtem a t. képviselő úr beszé­dével foglalkozni, azt hittem, hogy értein, de később, mikor egyes mondatokat meg akartam markolni, mintha hájjal lettek volna megkenve, kisurrantak a kezemből. (Derültség.) Igy a választói jog kérdésében kettőt kívánt a képviselői úr. Először, hogy a tisztviselők részéről a kapacitálás elmaradjon és másodszor kívánja a titkos szavazást és a választói jog kiterjesztését. De nem mondta, bogy meddig. (Ugy vau ! a szélső balon.) Csávolszky képviselő úr az általános titkos szavazást kívánja, valamint benne van ez — gon­dolom — az Ugron-párt programjában. A mi Molnár Jáuos képviselő úr állítását illeti, a kettő együtt nem állhat meg. En éppeu a titkos szavazás által azt kivánom elérni, hogy a tisztviselők szabadabban mozoghassanak, vélemé­nyük nyilvánításában, bogy politikai vesztegzár alá ne helyezzük Őket. És okom van azt is állítmi, bogy Molnár János képviselő űr önmagával ellen­mondásbau vau. Hivatkozom e tekintetheti az egyetlenegy politikai tekintélyre, Bismarckra, a ki azt mondta, hogy annyira kényes ebben, hogy azt se engedte meg, — igaz, hogy a fiáról volt szó — (Derültség), bogy egy tisztviselő, egy Land­rath a jelölttel egy kocsin menjen, egy házból lép­jen ki; ellenben kívánja, hogy a tisztviselők telje­sen szabadon nyilvánítsák véleményüket, ha úgy tetszik a kormány mellett és hozzá tette — nem célzásból mondom — különösen kívánja altkor, mikor a politikai utak megmérgezésének esete jön elő. (Tetszés jobbról.) Erre nézve kívánom a titkos szavazást. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) A cenzus volna azután a harmadik pont, mely rendezendő, amelynek lassankint való rendezésével elérjük a kikerülését annak a sötétbe való ugrásnak, amelytől Széli Kálmán miniszterelnök ur oly helye­sen, hazafias aggodalommal óvott bennünket. Mert hogyba az egészséges adóreform s annak egységes jövedelmi adója megvan, akkor mindig megtudni, hogy kik azok, akikre a Cenzus kiterjeszthető. Holott az úrbéri negyedek számára adózás sohasem lehet; megjegyzem, hogy én határozottan - • - • az általános szavazati jog behozatala ellen vagyok miudazok daoára, amiket amellett felhozni hallot­tam, mert mit mondanak ? Azt mondják, hogy az általános szavazati jog behozatala maga az a cél, melyet minden ország kitűz maga elé, a demokrácia végső fejlődése. Bevallom, hogy még agok is, akik egy és más hazafias aggodalomból nem helyeslik a titkos szava­zást, félve húzódnak el e thémától és azt hiszik, mégis lehetséges, hogy ez lessz a fejlődés. Nem igy van, t. Ház. Az utolsó tiz év politikai irodalmában nem jelent meg egyetlenegy jelentős munka sem, amely ezt az álláspontot foglalná el. Még Angliában is, amely leginkább előttünk van, sem jutottak el az általános titkos szavazásig, sőt az „oue man one vole 1 * bili sem tudott keresztül menni. Ahol behozták, mindenütt reakció kerekedett és hangozt ttják, hogy azt meg kell változtatni. (Tetszés jobbfelől.) Végül azt gondolom, hogy nemcsak ebből a szempoutból nem szabad odajutni, hanem más szempontból sem, tisztán péuzügyi szempontból sem, mert, ha az államhoz ujabb szálakat kapcsolunk, ez az állam le fog törni e suly terhe alatt. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobb- és bal­oldalon.) T. képviselőtársaim, akik az ellenkezőt állítják, különösen a néppártról, talán nem veszik rossz néven, ha figyelmeztetem őket arra, hogy az ujabb közjogi irodalom más nézeteket vall. Felho­zom például Schiilfle-r, felhozom Bismarck hattyú­dalát, amelyet 1895. június 9-ikén mondott, amely szeriut a végkifejlés nem az általános szavazati jog­ból, de a gazdasági osztályoknak, beleértve a mun­kásosztály érdekképviselete és ezen érdekképvisele­tek súrlódásából fog az uj jog kijegecesedni. (He­lyeslés.) Az általános szavazati jog uem végcél, ha­nem átmeneti állapot, épp oly átiueueti, mint a milyou a mostani magyar választási rendszer is. (Tetszés.) Ezekbeu voltam bátor talán több bátor­sággal, mint szerénységgel némely nézetemet a t. Háznak előadni. Azt haugoztattam és talán bizo­nyítottam is, bogy gazdasági válság van, az iugó tőkét üldözni uem szabad, de próbáljuk az adórend­szert megváltoztatni a szerint, amint a t. pénzügy­miniszter ur javasolt uj adórendszert, melyre részint, Széli Kálmáu minisztereluök ur már 25 év előtt célzott. Ez a kibontakozás utja és ez a választási jog kiépítéséhez fog vezetui. A módszert is megmu­tattam, amely szerint ez lehetséges. Ez a meggyőző­désem. Meggyőződésem az, hogy ekképpen a leg­nagyobb szomorúságunkból, gazdasági válságunkból legnagyobb javunkig: jogaink kiépítéséhez jut­hatunk. Azért ,t. Ház, azzal végzem, hogy december­ben és novemberben az üzleti élet Magyarországon a legnagyobb szokott lenni. Ilyenkor mindenkinek van pénze, mert a gazda eladta termését; ebben az évben azonban nincs, »l»ben az évben ezek a hóua­pok a legrosszabbak, annyira, hogy akik az üzleti élet lüktetését emlegetik, frázist mondanak, az üzleti élet nem lüktet, de csendesen szunyókál, mint lég­burokba légszivattyú alá tett madár piheg. (Élénk tetszés a jobb- és baloldalon.) Szét kell tömi a bu­rát, bogy a madár kirepülhessen; friss levegőre van szükség, hogy eloszlattassék minden, ami a kereskedelmet, az ipart, az egész gazdasági életet, beleértve a választási jogot is, fellendülésében és kiépítésében akadályozza. (Tetszés.) Kubik Béla : Ott kormányoznak ! Hegedűs Lóránt: Friss levegő szükséges, hogy még a gondolatunk és a beszédünk is megvál­tozzék. Mert mi smokiugben járunk, ciliuderünk van a fejünkön, igy találkozunk az utcán egymás­sal, de ha egyszer véletlenül az utca sarkán a saját gondolatunkkal találkoznánk, azt látnók, hogy gou­dolataiuk még mindig krinoliuban járnak (Derült­ség ) és beszédeinkből középkori dárdák csattogása hallatszik. (Élénk tetszés.) Friss levegőre vau szük­ség ahhoz, hogy még beszédeink is megváltozzanak, megváltozzanak ugy, bogy ne akképpen fejezzük ki beszédünket, hogy minél nagyobbat pulfogjou. Nem követem Buzáth t. képviselő urat, aki beszédét li. táui küzdelemhez hasonlította, hanem azt mondom, hogy elmondtam egy darabot az ország bajaiból, senkit sem szidtam, senkit sem dicsértem, mert választóim nem azért küldtek ide, hauem azért, bogy amit lehet, azt az ország bajaiból feltárjam. (Élénk helyeslés és tetszés) Elmondtam ezeket és nyugodt lelkiismerettel leülhetek azzal a kijelentés­sel, bogy a költségvetést elfogadom. (Hosseas élénk helyeslés és éljenzés. — A szónokot számosan üd­vözlik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom