Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900
1900-07-15
tenyésztésben szerzett alapos tapasztalatokról tanúságot tettek a növendékek okos, bátor feleletei az igazgató és tanár urak, úgymint a vendég urak által feltett és hozzájuk intézett kérdésekre. A majorból a gazdasági eszközök, gépek megtekintéséhez fogtunk, mely alkalommal a növendékek szinte bámulatos ügyességgel mutatták be azok alkalmazását és szakszerű kezelését. Következett az aratás körül felmerülő' és szükséges munka bemutatása; mondhatom ritkán láttam oly szép, egyenletes rövid tarlót, mint amilyent a növendék-aratók vágtak, pedig dűlt rozsot arattak, ami nem könnyű dolog és jártas kaszást kivan. Innen a gyümölcs- és kouyhakortbe, azután a szőlőbe mentünk és itt is, mint a gazdaság egyébb ágában, a növendékek alapos jártasságot mutattak. Arról pedig, hogy ebben az iskolában nemcsak gazdasági szakismereteket szereznek a növendékek, hanem testi és lelki egészségükre, épségükre is helyeznek súlyt, tanúságot tesz a növendékek egészségtől duzzadó külsejük, szerény, de bátor és nyilt modoruk. Azt hiszem, hogy mindnyájan, kik szemtanúi lehettünk e vizsgálatnak, csakis megelégedéssel távoztunk a pápai földmives-iskolából és bizonyára nem akadt senki, kinek szive ne örvendezett volna attól a tudattól, hogy szép hazánkban a íoldmives-iskolák felállítása mily lendületet vett és aki ne érezne tiszteletet és hálát földmivelésügyi miniszterünk iránt, ki ezt a célszerű hasznos intézményt nagyhatású pártfogásába vette és bizonyára mindenki, ki szerencsés volt a pápai fóldmivcs-iskola e szép ünnepén részt vehetni, őszinte szivéből kivan ja, hogy drága hazánkban minden í'öklmis-iskola oly buzgó igazgatóra és drága tanári testületre tehessen szert, amint ez a pápai intézetnek sikerült. Bauer Antal. Rendkívüli megyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottságát, folyó lió 10-ére rendkívüli közgyűlésre hivta össze Feni/vess;/ Ferenc dr., főispán. A vármegye székházának első' emeleti kistermében, [)\., órakor nyitotta meg főispánunk a közgyűlést, melyen lapunk legközelebbi számában közzétett ügyek nyertek elintézést a következő sorrendben: Bihó Károly dr., megyei Il-ad aljegyző refellogy megkiuozta azt az öreg embert, mennyire megalázta. Púi: De miért uem szólt nekem ? Akkor még segíthettem volna rajtuk. l'eiicia: Hogy önt is romlásunkba vigyem ? Pál: így talán uem vitt bele ? A csapás, mely váratlanul ért, elvette eszemet. ISTeki adtam magamat fájdalmamban a játéknak, kockára tettem mindent, készakarva rohantam veszetembe. Minek már nekem a vagyon, a tekintély, a jövő, ha uem oszthatom meg azzal, akit szeretek ? Felicia : Szegény Pál ! Pál : Most sajnál, mikor már késő ? Ifelicia : Sajnáltam akkor is, de nem tehettem másként. Mert tudja meg Tardányi, hogy megmérlegeltük ezt az eshetőséget is, de nein lehetett . . . Pál: Miért nem ? belicia.: (maga elé néz) : Az ön vagyona nem volt elegendő, hogy visszaszerezze anyá i becsületét. Pál : Vagy úgy ? Kaliniz: (kívül) ! Második csengetés. Tessék beszállani! Felicia: (felkapja fejét): Hallja ezt, Pál? Igy szólt akkor is hozzám a végzet, a könyörtelen végzet! Tessék beszállni! Más irányban akartam indulni, de kizökkentette a sors vágányából vonatomat. Katasztrófa fenyegetett. Csak nem áldozhattam fel öreg atyámat, aki már a sír szélén állott? Inkább éu lettem az áldozat. rálta Veszprém r. t. városnak azon határozatát, mellyel a város által saját telkén építendő postaház építési költségeit megszavazza. Az előadó az állandó választmány vonatkozó véleményének ismertetése utáu, a város határozatát jóváhagyásra ajánlotta, az ez ellen beadott felebbezés't pedig elutasítani kérte. Szegletiig György veszprémi polgármester a postaház építésének történetéit ismertetve, szóbelileg is indokolta az építés szükséges voltát valamiut különösen azt, hogy ezeu középület emeléséből és a m. kir. postahivatalnak a város belterületén leendő elhelyezéséből, — a város közönsége által élvezett előnyökön kivül — magának a Veszprém városnak haszua lessz, mert az amúgyis összezsúfolt városi hivatalok egyrésze, az új épületben elhelyezhető és így a városház kibővítésére szükség nem lessz. Áttérve a város határozata ellen beadott felebbezé>re, — melyet ő is figyelmen kivül hagyatni kér, — megjegyzi, hogy aláírásokat gyűjteni annyira könnyű dolog, mikép jelen esetben az ügyiratok mellé a felebbezéssel szemben egy olyau kérvény lett becsatolva, melyben netto tízszer annyi polgár kéri a város ezeu határozatának jóváhagyását, mint ahányan ellene felebbezéssel éltek. Végül aggályát fejezi ki amiatt, hogy az államié választmány a város határozatát csak úgy ajánlja jóváhagyásra, ha az építkezés költségeire felhasználandó városi alapok megnevezve és az ezektől kölcsön veendő összeg megállapítva lessz. Mert, — úgymond, — az építésre pályázat csak az elfogadott építési terv és költségvetés alapján lessz megállapítható, következéskép ezután lehet összegszerűen megjelelni azt is, hogy egyik-másik városi alap mily mérvben fog az építéshez kölcsöunel járulni. Miután már most kijelenti, hogy az építkezéshez, — városi alapou kivül, — az összes alapok kölcsönvéve lesznek, kéri, hogy az áltandó választmány javaslatának imént jelzett feltételétől eltekintve, a város ezeu határozatának végrehajtásához a törvényhatóság a jóváhagyást adja meg. Kolossváry József alispán az állandó választmány határozatára nézve megjegyzi, hogy annak értelme szerint a város az építkezésre nézve szabadon intézkedik és az úgy értelmezendő, hogy a vármegye törvényes felügyeleti jogánál fogva, csak arról kivan tudomást szerezni, hogy a postaház építéséhez, melyik városi alapítvány és mily összeg erejéig lessz elhasználva? Ezzel az építés foganatba vétele tehá: akadályozva nincs és így az állandó választmány véleménye elfogadható. Az alispán felszólalása után a közgyűlés a m. állandó választmány véleményét egyhangúlag elfogata. Vita nélkül nyert jóváhagyást Zirc községnek azon határozata, mely szerint a község az ottani főszolgabírói hivatal részére szerződésileg helyiséget biztosított, valamiut ugyanezen községnek azon határozata, mellyel a községben székelő állami és megyei hivatalok számára, általa emelendő épület építési költségeire 00000 korona törlesztéses kölcsönnek, a hazai első takarékpénztárnál leendő felvételét mondotta ki. Enyhig küzségnek megengedte a törvényhatóVál : Szegény Felicia ! belicia : Ön sajnál ? Tehát nem halt még ki a részvét irántam szivéből és . . . Pál: Mikor elindultam az új világ felé, kifizettem minden tartozásomat, még azokat is, amelyeket nem hajtottak be. rajtam. Ez az egy volt az, amelylyel csaknem adós maradtam, mert nem tudtam róla. Most ezt is kiegyenlítem : félreismertem önt Felicia. Azt hittem, hogy a hiúság, a nagyravágyás szakította el tőlem, de most belátom, hogy nemes érzés okozta veszteségemet. Boldog vagj'ok, hogy igy történt! Felicia: (halkan) : S nem kíván más boldogságot ? Pál: Mit kívánhatnék még? Bűnös vagyok, mert kockára tettem azt, amit őseim reám hagytak, elpazaroltam a jelennel együtt a jövő kincseit is. F'elicia (félénken): De hisz' én gazdag vagyok és . . . Kalauz (kivül): Harmadik csengetés! Pál: Lássa, ez megadja helyette a feleletet. Nem, Felicia, én nem osztozhatom önnel abban, amit szive érzésével megfizetett: nem lehetek Ráskai báró örököse. Sokat áldoztam szerelmemnek, de önérzetemet sohasem fogom feláldozni. Felicia (könyörögve): Pál, kedves Pál! Kalauz (csenget): Mehet! Pál: Isten önnel! (A két vouat elleukező irányban elindul.) ság, hogy a községi kisdedóvódával együtt megvett pajtát és ahhoz tartozó udvar részletet eladhassa s ezek vételárát a kisdedóvó vételáráuak törlesztésére fordíthassa. Törvényhatósági mnnkaküzvetítönek a m. gazdasági egyesület igazgató-titkára lett megválasztva. Jóváhagyta a közgyűlés Pápa r. t. városnak 401/900. számú közgyűlési határozatát, mely szerint a város a területén Perulz testvérek által emelendő szövő-, apretur- és festékgyár telkének, saját ingatlanaiból 1500 négyszögölet ingyen átengedett, 852 négyszögölet pedig, négyszögölenként két korona vételár mellett eladott. Bukonybél község közönségének a faiskola elcserélése tárgyában alkotott hafározata megerősíttetett. Végül Szűcs Ákos m. főszámvevő Veszprém és Pápa, r. t. városok által kezelt alapokról, Újvári/ István m. alszámvevő pedig több községnek házi és szegénypéuztáráról számadást terjesztett elő, melyek az előadói vélemény értelmében részint jóváhagyást nyertek, részint hiányok pótlása végett a községekhez utaltattak vissza. Iskolai értesítők. ín. Rinn. kath. gimnázium. Elegáns kötetben számol be a beucésreud buzgó vezetése alatt álló kath. gimnázium a I.^ÜU—1000. iskolai évről. A tanévnek különösen kiemelkedő eseménye nem volt; az iskola új épületében, mely a modern pedagógia minden követelményének megfelelőkig van felszerelve, zajtalanul folyt a tanítás s az ifjúság valláserkölcsi nevelése. Az értesítő élén Statuts Fulgentnek, a tanári kar e lelkes és tehetséges tagjának, szép és szívhez szóló beszédje olvasható, melyet az Ocsovszky Kázmér által az intézetnek ajándékozott szent Imre berezeg szobrának leleplezése alkalmából mondott. A beszédet az intézet 3075 kötetből álló házi és tanári könyvtárának jegyzéke követi, melynek szakcsoportok szerinti pontos összeállítása Scrédi Dénes tanár ügybuzgalmát dicséri. A gimnáziumban a lefolyt évben hét rendes tanár működött, a toruaíanítással ez évben SiUe Gábor tanítót bizták meg. — Az ífju^ág egészségi és fegyelmi állapota jó volt. — Iskolai ünii"p.>k voltak: Szent Imre szobra megszentelé>én, április II-én és évzáráskor. Az iskolában hivatalos látogatást teljesítettek : Iwhér Ipoly főapát és Xéimih Antal főigazgató. Igen szép tevékenységet fejtett ki a szegény tanulókat segítő Szulpic-egyesülct, mely 71 tanuló között 543 könyvet osztott ki és több tiut pénzzel is segélyezett. •— A tanítás eszközei: könyvtár, szertárak ez idén is jelentékenyen gyarapodtak. A statisztikai adatokból elsőben is az ifjúság létszámának némi szaporodásáról értesülünk: tavaly beírtak 157, idén Ki* tanulót, év végén volt tavaly 140, idén ]:>!) tanuló. Vallás szerint r. k.: 132, ág. ev.: 1, izr.: 20. Anyanyelvre, magyar: 150, német: 0. Minthogy az intézeti)" esak pápaiak és Pápavidékiek járnak, a U úgynevezett németet is nyugodtan lehetue magyarnak tekinteni s ha őket a magyarság mindennél előbbvaló voltáról az igazgatóság — amint ezt reméljük — jövő évben felvilágosítja, kész örömmel fogják magukat magyarnak vallani. A tanulásban tett előmenetel szerint volt az iskolának 11 jeles, 2K jó, 70 elégséges, 15 egy tárgyból, 11 két tárgyból és 15 több tárgyból bukott tanulója. Az összes bukottak száma: 4-l_-25 , 7, amely percentszám azt mutatja, hogy a tanári kar szigorúan oszlályzott. Sokan buktak főleg a latinból: 22-eu és a számtanból: 25 eu, közülök 10-eu a III. o.-bau. De legfeltűnőbb az énekből bukottak nagy száma: 44, ami annál szembeötlőbb, mert maga az értesítő több helyeu uagy dicséretek között emlékezik meg az ifj. énekkar működéséről. Közöljük végül a sziujeles bizonyítványt nyert tanulók névsorát: az I. o.-ban: Fazokas Kálmán, Horváth József, Máthé Autal, Piszher Dezső, Röder Jenő, Szabó Antal, Szabó Jenő; a II. o.-ban:
