Pápai Lapok. 27. évfolyam, 1900

1900-04-29

két ifjúsági egyesület (a képzőtársulat és gyorsirókör) vezetője működött a legszebb eredménnyel, de mint iró ős tudós és mint a kultúrának társadalmi téren is zászlóvivője — a Jókai-kör főtitkára — nagy érdemeket szerzett. A jubiláns tanárnak életrajzát és irodalmi munkásságára vonatkozó adatokat tizinnyei József Magyar írók ós munkái cimü műve alapján itt közöljük : Kapossy Lncián Ignác (kaposi), bölcseleti doktor, ev. refom. főiskolai tanár, K. Ignác birtokos, (kinek őse 1713-ban K. Ádám várpalotai megyei tisztviselő nemes volt és Hofbauer Zsuzsanna fia), született 1849. okt. 19-éu Lovasberényben, Fejérniegyében ; szülei 1850-ben Székesfehérvárra költöztek, hol gimnáziumi tanulmányait végezte. 1874-től is7(i-ig Sopronban volt gimnáziumi tanár; 187:"). ápr. 80-án tanári vizsgát tett s 1871)—79-ig Esztergomban, azután ü-yörött tauárkodott; 1875. júniusban hölcseletdoktori oklevelet nyert. 1879. szept. saját kérelmére a győri főgimnáziumhoz helyezték át; ileeember 11. a budapesti egyetemen magántanárrá képesíttetett; 1880-ban a győri kir. jogakadémián a művelődéstörténelemből előadást tartott. Ekkor szerzetétől elvált és 1881. október óta Pápán az ev. ref. kollégium tanára. 1888. májusban a kolozsvári egyetemen tanári vizsgát tett a klasszika filológiából. 185)0. január 10-án a volapük nyelvből nyert tanári oklevelet. Főtitkára a pápai Jókaikörnek. — Cikkei a Győri Közlönyben 1871. Magány és társaság, A viszontlátás, A szeszes italok hatásai. Az irás mint a jellem ismertető jele. 1*72. Az életből, Szeretet és' barátság, 1881). 95. sz. Emlékbeszéd Kisfaludy Károly fölött; a soproni lögimnázium Értesítőjében 1875. A természeti és '•rkölesi törvények között létező viszony, 1870. A gimnázium líjjá alakításáról október f>. 1875. ; a Sopronban 187(5. Az ember egy gép ; a Sopronvidéki Lapokban 187(5. Kisfaludy Sándor, Honfi -zerehnei, Berzsenyi Dáuiel, Balaton partján, Lisznyai K. egy költeménye; az Esztergomban 187(5. Nagy hattyúdala, 3 877. Félműveltség, Illyés Bálint költeményei. A demokrácia. Társas illem és irodalmi morál, könyvism, sat. ; az Esztergom és vidékében 1870, 1. sz. ; a győri Hazánkban 1881. könyvism.; a pápai ev. ref. főiskola Értesítőjében 18x2. Vörösmarty Szép Ilonkája, 188;"). Az erdei lak ; a Prot. Egyli. és Iskolai Lapban 1883. A magyar irodalom a prot. tanilézetekben, Esztétikai művelődés: a Sárospataki Lapokban 1888. A. gimnáziumi oktatásról. 1SSX. Prot, tanintézeteink s a protestáns könyvir«.dalom; a Pápai Lapokban 188,-J. 14. sz. Visszaemlékezés Temesvárra, 188S. A felnőttek oktatása. Áldozunk honszeretet oltárán. 1*94. Jókai jubehoiua Pápán; a M. Tanügyben 188,8. Gimnáziumi ktatásügyüuk bajai, 1884. Érettségi szabályzat; a Korunkban 1884. Az emberi akaratszabadság, Dr.'! jegy alatt; a Dunántúli Prot. Lapban 1890. Kerületünk világi eleméről, A görög pótló tárgyakról, 1892. Az országos ref. tanáregyesület, 1898 Az értesítőkből, Tempora, módi, Az orsz. prot. tanáregyesület, 1894. Jókai Mór, Az ó-kollegium, De actione (piaest perpetuarum ; a M. LTjságban 1892. 47., 47. sz. Tanügyi reflexiók, 127. A drámai olvasmány, 143 A latin nyelv, 233. A népdal képző ereje, 224. A pusztán, 1893. 47. sz. Néhány szó az egységes középiskoláról, (57., G8. sz. Tanügyi dolgok, 20(5. sz. A művészetek történetének oktatása, 1894. 149. sz. A tananyag rostálásához, 1895. 4. A mai tanterv egy hiánya, 112. A tanügyi reformhoz, 147. Tanulságok, 1(57. A magyar nyelvi tanterv revíziója ; a Pliilosophiai Szemlében 1890. Hume D. fiziológiája ; a Protestáns Közlönyben 1893. 29. sz. A verizmusról, pályadíjat nvert, 1894. Az ideál; az Uráliéban 1894. Jókai Mór pápai életéből 1895. Az ifjúság veszedelme, A népdal képző erejéről; az Irodalomtörténeti Közleményekben 1894. Jókairól; a Pápai Jókai-kör Evköuyvóbeu 1895. Az esztétikai hűség sat. — Munkái 1. Hartman pesszimizmusa. A pesszimizmus fejlődésének vázlatával. Esztergom, 1878 Bölcseletdoktoii értekezés. •—• 2. Ne lopj ! Elbezélés az ifjúság számára. Hoííman Ferenc, után szabadon lord. Gvó'r 1880. M. ifjúsági Könyvtár 9. — 3. Emlékbeszéd Kisfaludy Károly felett 1880. nov. 21. Győr. — 4. A hányarém. Vígj. egy felv. Aurélie utáu németből ford. U. ott, 1881. M. ifjúsági Könyvtár II. 3. —5. Köllészettan és olvasókönyv. Sárospatak, 1887. A sárospataki irodalmi kör által jutalmazott pályamű. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap '48. sz. Egyet Piniol. Közlöny 1888. v. jav. és bőv. kiadás. Sárospatak, 1890. Gimnáziumi Könyvtár XI. — (i. P. Ovidius Naso műveiből szemelvények. Ford. Pozsony, 1887. Tanulók Könyvtára 44., 49 , 53. füzet. - - 7. o. Sallustius. U. olt, 1887. Tanulók könyvtára 48., 51. füzet. 8. Sallustius, Bellum Jugurthinum. Bpesl, 1801 és 180(5. — 9 Sallustius, De Catiliuae conjuratioue. 1". ott, 1800. — Cicero, Pro Archia poéta, Budapest 1900. Szerkesztette a Magyar Ifjúság és Népkönyvtár 18 4(5. füzeteit 1880-ban Győrött és a pápai Jókaikör évkönyvét 1804., 90., 98,, 09-bcu. Színház. Változatos műsorral, a közönségnek szép pártfogása mellett folynak Dobó társulatának előadásai. Közönségünk fényesen igazolja műszeretétébe vetett hitünket, csak azt szeretnők, ha társulatunk is hasonlólag fényesen megfelelne annak a várakozásnak, melyeit idei szerepléséhez kötöttünk. Ezt azonban még egyelőre nem mondhatjuk. Több kezdő színész rontja az összjátékot, mely így tavasszal különben sem szokott kielégítő lenni. A szerepek megtanulása sok kívánni valót hagy fönn. Tetézi a bajt, hogy a szerepbeosztások sem mindig a legszerencsésebbek s hogy a társulat akárhány jó tagját még egyáltalán nem láttuk nagyobb szerepben, míg ügyetlen kezdők szereztek kétes élvezetet a mindig hű közönségnek. Reméljük azonban, bogy a jövő héten már vége szakad az e fajta kísérletezésnek és a társulat oly előadásokat fog produkálni, aminőkre ez a nagyrészt derék és gyakorlott színészekből álló gárda kétségen kiví'd képes. Napoleon ficaéni. Sipulusz éc com]), vállalkoztak annak megmutatására, hogy nemcsak Bisson, Feydau és egyébb gall urak, hanem magyar emberek is képesek képtelen alakokkal, képtelen helyzetekben annyi bolondságot elmondatni és elkövettetni, hogyj egy estére való kacagtató móka kerül ki belőle. Hogy a vállalkozás sikerült, annak bizonysága a Napoleon öcsém nagy vigszinházi sikere, melyet telje>eii igazolt az itteni előadás is. A címszerepet a jó, az ügyetlen, a naiv Napóleont Xuyi/ Imre játszotta, gondosan kidolgozott, ötletes, ügyes alakítást mutatván be. Benedek és Krrxz Irma játéka e két jeles művész ismert nívóján állott. Kisebb szerepében hatásosat, .-zépet produkált Csonyory Mariska, akinek egy betét-kupléját a regimentről hatszor megismételtették. Balázsi súgójában csak ál-páthoszt, de sugó-imilációt nem találtunk. De azért így is nevettetett. Bi'czkúy és Jf'irn* jól illeszkedtek az ensembleba. A darabot szombaton és vasárnap adlak, mindkét este telt ház előtt és nagy sikerrel. TnHíJlli'nil/ lllásudik JflrSriJi'. Egy hatalmas dráma fényesnek Ígérkező előadását teljesen tönkretette az a sokszor felpanaszolt, de még mindig elég gyakran tapasztalható nngv hiba, hogy a szereplők nem tudják szerepeikel. Az egyetlen kivétel ez este Kretz Irma volt, ki tökéletesen uralkodott óriási szerepének minden szaván és minden mozzanatán. Mély tanulmányra valló alakítása meghatotta és magával ragadta a közönséget, melynek igazi élvezetét csak az a teletti boszankodás rontotta le, hogy a partnerek szinte versenyezlek egvmás»al a szerep nem tudásában. Kresz Irma fényes alakítását azo ibau mindez nem lehet tőle kivánni, hogy ezt a fogas kérdést a bősz kapitány megelégedésére megfejtse. Az ilyen hibákat a másolásnál magának kell észrevenni. Es természetesen maga se tudja, hogy Klóra hol van '.' A kapitány az egyik szeme sarkából fürkészve néz a boldogtalan Bátorira, a kinek bal válla e pillanatban egyenes szöget fonnál a jobbal. Helyes ! csattan ki a kapitány. Bátori Fülöp kanonir tehát holnaptól kezdve további rendelkezésig rendes szolgálatra osztatik be. Kekor, intézkedjék, hogy minden rukkolásnál ott lássa ezt az embert... Majd megtanítjuk egy kis kötelességérzetre és katonai viselkedésre .. . Egyáltalában az üteg elvan hanyagolva. Az emberek azt hiszik, bogy kis királyok . . . Ezen segíteni kell. . . Mától kezdve egy hónapig senki sem kap kiniaradási engedélyt a eugszfürerek mindennap mondurvizitet tartanuk és a kinél hibát találnak, azt nekem följelentik; ha pedig én találok valakinél hibát, a eugszfürerek et csukom be ... A szobákban nincs rend : ezúttal minden másnap szobavizit... A lovak tönkre vannak téve : hetenként kétszer lóvizit . . . Phű. A hosszú beszéd végén a kapitány ur kimerülten rogy székében. De a szélcsend nem sokáig tart. Szemei kajánul villognak, a mint kiáltja : A rapportkönyvet! Bátori, írja: káplár Zombori a ki engedély nélkül két órával retré után maradt ki a kaszárnyából, nyolc na]) egyessel és hat óra vassal ; káplár Maybűhin, aki istálőszolgálatbaii alva találtatolt, .80 nap kaszárnyaáristommal büntettetik . . . Es így tovább. A kapitány ur ontja a drákói büntetéseket, kegyetlen szigorral gyakorolva egész korlátlan hatalmát. Flóra pedig, a kiesi köuyelniü Flóra messze kalandozik valahol ártatlan kutyaöröniek után és ha valaki azt mondaná neki, hogy mind e keservnek ő az okozója, valószínűleg hitetlenül rázná okos fejecskéjét. . . A rájhidbun. Tiz óra elmúlt már azonban és odalenn a rajlsulban pattog az ostor, és vigan toporzékolnak a kis sovány remondák. Az ostor a főhadnagy ur Ksehcnbaeh kezében pattog és a kicsiny remoniták azért toporzékolnak oly vigan, mert ők még igen fiatalok, és igy nem tudhatják eléggé, mily szomorú a katonasor. De így a rajtául, l'ürödve a májusi napsugárban, míg benne sorban állnak lovaik mellett a pirosparolis lovasok, akik szincsek, frissek és üdék, szép kedves hely és főhadnagy ur v. Esclienbachnak voltaképen öröme telhetnék bennök. De a főhadnagy ur v. Esohenbaeh szigorít férfin és ő mindezeket a dolgokat : a rajtsult, a lóvizitet, a rukkolásokat és a többi kötelességébe vágó ügyet alapjában már igen-igen megunta. Most e kötelcségek esztendőről-esztendőrc, hónapokrólhónapokra, napról-napra, sőt óráról-órára és mindig változatlanul, kérlelhetetlenül ugyanazok. Az ország gondoskodik emberről, a nagytekintetü RemontcnAssent -('omission gondoskodik bírói, és ezek évrőlévre változnak is ; azonban a többi mind egyforma marad; és ha c.xlraló, továbá sör nem volna: nem lenne érdeme.-, élni ez unalmas világon. Ma mindezeket a szokottnál is jobban erezi a főhadnagy ur. Az elmúlt éjjel a kantin a rendesnél jóval tovább volt nyitva és e/. időt főhadnagy ur v. Esehebach nem töltötte hiába. Igv hát ma főfájással ébredt. Es most, a mint ostorát pattogtatva a rájtsul közepén áll, mig szeme előtt vékony ködfátyolt von a még mindig felszáll" szesz, igen mord a nevezetes férliu. Puffadt arca komoly ráncokba húzva, sapkája, az idő vas fogától szürkészöldre nyűtt dínsztsapka a fojobubján. mig hatalmas vörös bajusza zord rendellenségben hull borostás állára. Igy állott ott, a kopottas blúzban, mely megfeszül hatalmas ánibonpoénján, szarvasbőrös lovaglónadrágjában, csattos sarkantyúkkal diszített roppant csizmáit szétterpesztve, mint maga a komor tekintély. Az ostort pattogtatja és nagy szeplős kezének csuklóján olyan sajátos ellentét a tömör arany karkötők. Tódor főherceg, az akadémiai bajtárs ajándéka — a melyen szikrázva játszik a május napsugara. De a rájtsul im kezdődik. Az ostor magasra emelkedik és elhangzik az első, rekedthangu kommandó : - Wendung rechts! Schritt marrrrs ! A kis remondák megindulnak. Elől tűzmester űr Traun az elsőrangú lovas teljes biztonságával irányítva az ifjú kis állatot. Nyomában a két