Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-12-10

HÜ let támogatásával ugyan, de a saját céljaira is, ... hasznosan beruházhatja; •— viszont a másik egyesület nem lessz kénytelen csak napról-napra tengődni minden rendelkezésére álló s fejlődéséhez okvetlen szükséges tőke hiányában, akkor cl lessz érve a cél s akkor ki lehet elégíteni a sportüzőknek legmesszebb menő igénveit is, a mi pedig éppen a fentiek alapján, benne foglaltatik a megalakítandó Sport-egyesület progra rumjában. Ilit figyelembe vesszük továbbá azt a körülményt is, hogy az alakítandó egyesület különkülön szakosztályokban, mindama követelmények teljesítését feladatául tűzi, melyet az illető sportszak művelőivel szemben az eddigi külön egyesület teljesített, s viszont kiterjeszti működését a sporton kívül a kedvderítő és testedző játékok, mint a lawn-tenis, futball stb, gyakorlására is, akkor esak örömmel üdvözölhetjük a kezdeményezőket a sport igaz hívei nevében azzal a kívánsággal, hogy a „Pápai Sport-egyesület" megalakítása körül megindított tervszerű tevékenykedesüket a megérdemelt siker koronázza. Paur Ödön. Vármegyei közgyűlés. — 1899. dec. 4. és 5. — Említettük, hogy Fenyvessy főispán ezentúl minden közgyűlést megelőző napon, este ti órakor bizalmas értekezletet tart a közgyűlés tárgyainak, illetve az állandó választmáuy javaslatainak megbeszélése végett, melyre az összes megyebizoltsági tagok hivatalosak. Az első ilyen bizalmas értekezlet vasárnap este (i órakor volt, a vidéki bizottsági tagok részvétele, mellett. Az alispánon, főjegyzőn, a főbb tisztviselőkön és a járások főszolgabiráin kívül ott láttuk: Szabó Imre, Óvári Ferenc, Purgly Sán dor, Kenessey Pongrác, Sült József, Kenessey Móric, Szalatkuy István, Perényi Antal, Barthalos István, AYéber Rezső, Mészáros Károly, Bibó Dénes, Reé Jenő, Tóth Ede, Jákóy Géza, Wertheim Ármin, Szeglcthy György stb. bizottsági tagokat. Fenyvessy főispán röviden jelezte az összejövetel célját, s az imiokokat, melyek őt arra késztették, bogy ezt az újítást behozza, s az értekezletet — melegen üdvözölve a megjelenteket — megnyitoltta. Barlha'os István szólt ezután, s úgy a maga, mint a több vidéki megyebizottsági tag nevében hálás köszönetét fejezte ki a főispánnak ezért a valóban célszerű intézkedéséért. Ko'ossráry József abspán előterjesztései alapán megindult az eszmee.-ere, s hogy többen kérdeztek egyet-mást, s kértek fölvilágosítást és ajáulottak módosítást, bizonyítja legjobban, hogy enuek az elöértekezletnek komoly jelentősége van, s nem puszta formalitás. Magát a közgyűlést december 4-én délelőtt 0 órakor nyitotta meg benyvessy Ferenc dr., főispáu a vármegye kistermében. Elnézést kér — úgymond — hogy a kisteremben tartják meg a közgyűlést, dc a nagyterem hideg. Legalább elmondhatjuk, hogy a megyének nem fűtöttek be! (Derültség.) Jelenti, hogy az enyingi, zirci és pápai főszolgabírói hivatalokat már megvizsgálta, a deveesevit és veszprémit pedig legközelebb fogja megvizsgálni. Annyit személyes tapasztalatai alapján már most is mondhat, hogy kevés az erő, s a megye közönsége már fölterjesztést is tett a belügyminiszterhez a személyzet szaporítása céljából. .Jelenti továbbá, hogy törvényadta jogánál fogva, a régen üresedésben levő két közközigazgatási gyakornoki állást Szeiberling Rezsővel és Kecer Imrével betöltötte, s ez utóbbit tb. szolgabiróvá, Klctzár Miksát pedig tb. árvaszéki ülnökké nevezte ki. Az alispáni jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Ezután a közgyűlés a központi választmány és a közigazgatási bizottság megüresedett tagsági helyeit töltötte be. A központi választmányba berenezy Károly és Csolnoky Ferenc dr. 815, a közigazgatási bizottságba Szabó Imre 00, Vuj<la Ödön és Bibó Dénes 80, Purgly Sándor dr. 87 ős Wertheim Annin 80 szavazattal megválasztanak. A közigazgatási bizottságba tehát ismét a régi tagok választattak meg. (.'sufnin az Esterházy Móric gróf lemondása folytán megüresedett állásra jött be új tagúi Purgly Sándor, a ki meg is köszönte a közgyűlés megtisztelő bizalmát. A községi faiskolákról és közutak befásítá-áról szóló vármegyei szabályrendelet ismertetésénél Ruinj/reclit Antal ajánlott praktikus szempontból néhány módosítást, melyek közül azt, hogy a fák általában 20 méternyi távolságra üli .átessenek egymástól, el is fogadták. A zirci kórház ügyét referálták ezután s Kolozsváry József alispán részletesen ismertetvén a kórházügy mai állását és keletkezését, s bemulatta az alapító levelet, a mit a közgyűlés elfogadott. Azutáu több utat vettek föl a törvényhatósági és községi közlekedési közutak sorába, továbbá több vármegye átiratát vették tudomásul s a közgyűlés első napja véget is ért. A második napon Fenyvessy főispán bejelenti, hogy a törvényhatósági ős közig, bizottság eggyik előkelő tagját, Ihíív/, Lajost a dunántúli egyházkerület felügyelőjévé választván meg, a november 2D-én végbement beiktatáson Veszprémvárun-gN ét Kolossváríj József alispán és több m. bizottsági tag képviselte. Veszprém városa megalkotván tisztviselőinek uvugdíjszabályzatát, arra kéri a megye közönségét, hogy a lő év óta, a megyei nyugdíjalap javára befizetett ^ százalékot fizesse vissza a nyugdíjalap javára. Rainprecht Antal méltányosnak tartja a város kérését, s indítványozza, hogy az J

.', percente 10 esztendőre fizessék vissza. Kolossváry József alispán ellenzi ezt, mert akkor Pápa is jogot formálhatna ehhez, s ez a megyei nyugdíjalap erős károsodását vonná maga után. () csak annyit tart teljesíthetőnek, hogy a uyugdíjszabályzat érvénybelépési idejétől számítva fizettessék vissza. A pápai járás főszolgabirája a csóthi körjegyzőséget kettő akarja választani. Az állandó választmáuy ezt ellenzi. Ilyen értelemben szólalt föl (lerstner Ignác is Bakony-Ságh község nevében. Hasonlóképpen elvetette a közgyűlés a pápa-kovácsi körjegyzőség kettéválasztására vonatkozó előterjesztést, is. Takáts Ádám árvaszéki eluök előterjesztésére elhatározta a közgyűlés, hogy a gyámpénzlárból adandó kölcsönöknél ezentúl a jelzálogul kijelölt ingatlan becsértéke az adóalapon számítható és a becsületlevélben kitüntetett forgalmi becsérték között állapíttathassák meg. Továbbá az árvaszéki szabályrendelet 81. 5j-át odamódosította, hogy a kölesönökről ezentúl a kötvények ne csak kir. közjegyző előtt, hanem a községi elöljáróságok előtt is kiállíthatok legyenek. A napirend többi tárgyainál a közgyűlés az állandó választmány javaslatait vita nélkül elfogadta. A közgyűlés végén Fenyvessy főispáu, miután ebben az évben remélhetőleg ez volt az utolsó közgyűlés, a megjelent bizottsági tagoknak boldog újévet kivan. Ez volt az első b u. é. k., mely a megyében elhangzott. V-o. Az ev. ref. egyház új lelkésze. —. Kis József. — A pápai ev. ref. egyház elhunyt derék papja, Kis Gábor helyére f. hó li-iki közgyűlésében választott új lelkészt. Választott pedig nz egyház méltóságának és régi tradíciójának megfelelően meghívás útján úgy, a mint azt a választók egy esekély töredékével szemben, a gyülekezet túlnyomó többsége, benne az egyház összes vezető fcrliai, óhajtották. A szerdai lelkeszválasztás iránt nemcsak nz egyház tagjai, de az egész városi közönség körében, rendkívüli érdeklődés mutatkozott. Erthetó ez érdeklődés, mert Pápán, mint a dunántúli ev. ref. egyházkerület és főiskola székhelyén, az ev. ref. egyház lelkészének szép, de exponált állási vau. Mindenki óhajtotta, hogy a díszes és nehéz -oriénhetik? Ugyan miről is beszélhet- két fiatal? Mondjam-e tovább ? Vagy pedig a fölött gondolkodjam inkább, hogy lud végződnek majd ezek az álmok, melyeket Herta sző szerelemről és boldogságról ? Az embernek megszakad a szive, ha arra gon•lo|, mi lessz ez édes leánnyal, ha e büszke álmok ' Iröppennck, mert el fognak röppenni. Boros rossz ember és már unja a dolgot. Vagy talán a vesztett pénzét sajnálja. Talán . . . Ej, ő már így gondolkodik, vessük végét a dolognak, hiszen ő szeret, bizonyosan szeret. Szól hát a leányhoz lassan, óvatosan. — Mondja kedves, mire gondol most. — Hogy most mire gondolok, kérdezi Boros úr — válaszolt Berta. — Hát igazán kíváncsi arra, mit gondol egy ilyen csacsi leány? Boros hangja lágy lett, a mint felelt. — Tudja jól kedveske, hogy engem mindeu érdekel, a mi magára vonatkozik, mert szeretném magát egészen ismerni, a lelkét, a szívét, mindent, mert szeretem. A leány halkan felsikított, minden csepp vére a szívébe tolult. Ezt, ezt várta ő már régtől. Es éppen így gondolta Ő is el. Ilyen lágyan, bensőséggel kimondva. Szíve remegett az izgalomtól és édes jó Istenkém, mint hozzásimult a fiúhoz. A fiatal ember is, mintha elérzékenyült volna. G yengéden megfogta a leány kezét és így magához vonla Mélázva mentek tovább. A lánv elragadtatva • gondolkozott, hogy ím az álmok még sem csalnak s ! a férli, e kedves, ez erős, e szép, övé lé szén örökre, j Aztán szólt is: — Most már megmondhatom, mire gondoltam ( imént — mondta nekipirultan — arra, hogy mily j kedves itt együtt sétálni s hogy meghasadna a szí j vem, ha ez véget érne. Dc lássa az én bolondosszívem még élhet, mert ez örökké úgy fog tartani. Már nevetett is. De Boros kedvetlenül rán- i colta homlokát. Csak nem gondolja ez az ostoba leány, hogy ő feleségül veszi. Nem, az nem lehet, bizonyosan csak tréfál. \ Szólani akart, dc épen az • ajtóhoz érkeztek. : Berta kinyitotta kissé, úgy, hogy be lehetett azon a lakásba látni. Egyszerű szoba volt és Boros mégis 1 mintha a leány üde illatát érezte volna kitódulni. Vére felpezsdült ereiben. Megfogta a leány kezeit s fojtott hangon szinte durván rászólt: — Miért nem hív sohasem be ? Berta ijedten szólt. -- Mire gondol. Kein, nem tehetem. — De hát miért uem ? A leány erősen kipirult s szemei köuuyel teltek meg. — Hogy lehet ilyen egy gyenge lánnyal szemben. Hiszen monda, hogy szeret. En is. De még nem vagyok a felesége. Boros boszusan fordult félre. A mit ez a leány kíván, ő semniiesetre sem teljesítheti. Visszavonuljon-e A vére, ez a féktelen z.-arnok nem eng-di. Aztán meg már oly tégóta vágyakozik ez után a leány után. Kedveskedve beszélt hát: — - No azért ne sírjon kedves Berta, tudja, hogy az fáj nekem. Mégis meg kell mondanom, hogy feleségemmé nem tehetem. Már a jövőm, a karrierrem miatt sem. A lány csendcsen zokogott. Mi, ugyan mi mehetett végbe ebben a szegény megkínzott lány szivében. Hanem azért a férli folytatta : — Különben is lás.-a kedves Berta a házasság mindig megöli a szerelmet. Ez pedig rideg való. Mig ha szerethetnök egymást mily édes volna. Marához ölelte a leányt, de az remegve egyenesedett ki. Zavarosak voltak a gondolatai, csak eggyel volt tisztában, azzal, hogy e férli szeretőjévé akarja lenni. Büszkén emelte fel hát fejét. — Menjen ! szólt és kinyújtotta n kezét. A férfi pár lépést hátrált. — Mit, ön elutasít. Mikor szeret. Tudom, hogy szeret. Látom, érzem. Berta érzé, hogy elveszti erejét. () csakugyan e férfit . . . () legalább valaki jönne. Talán az apja, vagy ki. De senki, senki sincs itt. — Apám, — suttogá kétségbeesve — apám ! Boros keserűen nevetett : — No hiszen jó helyen kopogtat. Azt ugyan no hívja. — Elég pénzem nyerte már el. Látta Ő jól