Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899
1899-12-17
1899. december 17. TOLLHEGGYEL. Téli hangulat. Kedves Szerkesztőm ! Öa a minap volt szíves tisztelettel alulírottat a mnrmotához hasonlítani, a melj' tudvalevőleg ilyenkor csendes álmadozások közepette szendergi át a téli időszakot. Hát tisztelettel tiltakozom e hasonlat ellen azzal, hogy a népdallal szólva uemcsak hogy : «lübren vagyok Nem aluszom . . .» hanem, ezenkívül is rendszeresen foglalkoztatóra szerény fantáziámat, a melynek fényes bizonyítékát képezik jelen soraim s az ezekkel alább előadandó következő dolgok. Mindenek előtt közlöm, hogy lemondtam arról a tervemről, hogy elutazzam Transzválba a búrok segélyére, mert a mint a lapokból értesülök, a búr hadsereg — nem szorult az én segélyemre, — meg azután az időjárás sem kedvező most az utazásra No persze I Ki is hagyná oda ilyeukor csendes családi tűzhelyét azért, hogy vasútra üljön, mikor majd itt, majd amott akad el a pusztaságban egyegy jobb sorsra érdemes vonat, melynek a hóba fúródott lokomolívja bakján szomorúan és fázva dúdolja a fűtő hogy : • Elöl ül a masiniszta . . . Ki a gőzöst igazítja . . .» Csakhogy uem igen „igazítja" ám addig, míg a hó-ekék, meg a hólapátoló munkások százai tisztává nem teszik előtte az utat. Már az igaz! Hamarosan bejutottunk a télbe! Természetesen nem nagy örömömre, mert például 1 szerdán is, mikor oda künn hordta a szél a havat, ide benn a cscudes családi tanyán, nőm és gyermekeim körül ülték a kandallónak nevezett pléhkályhát s igy ülő helyzetükben is arról panaszkodtak, hogy fáznak. Kern is csodáltam ! Hiszen a „Téli tárcák" cimü két kötetes művem példányainak lángjainál nem is lehet felmelegedni! Pedig azt tüzelték I Családom fázott. De nem soká, mert mentő gondolatom támadt. Hazafias érzelmeikre apelláltam. Gyermekeim ugyanis mind hazafias szellcmbeu vannak nevelve, akikre még a magyar nóta is lelkesítőlcg hat! A Rákóczy nótáról pedig mindig azt hallottam, hogy az gyújt! Dideregve bár, de törve nem, clkczdt-ttem nekik a Rákóczyt fütyülni ! Isten adj hazánk felelt Tiszta kéklő szép eget. stb stb . . . és a mire számítottam, bekövetkezett! A nóta gyújtott és — megszűnt a fázás I (Szerkesztő Ur ! Önnek azonban nem kívánom, hogy az egész télen át fütty-szó legyen a fűtőszerc I) Deuikvo I Nyakunkon a szezon ! Fütyülhetünk is, fűlhetünk is, ha ugyan vau mivel ? ! lőleg akkor, ha oda künn a dermesztő északi szól kezdi el a nótát, s sivítva fütyüli a fülembe a korcsolyamarsot! Azt a marsot tuduílük, a melyikre taláu korcsolyázni is lehelne, ha volna — hol?! Igen ám! Csakhogy a korcsolya-egyleti napszámosok nem szeretik a marsot, csupán azokat a bánatos andalgókat, a melyekre szép csendben, piano — végezhetik a pálya tisztogatást. Azt hallom, hogy mire kitavaszodik épen kész lesznek majd a hó eltisztogatásával ! ! ! <Dc már akkor későn lessz! Hogyha telünk már nem lessz !» Bocsánat ezért a rossz rögtönzésért, mely azonban még mindig jobb, mint az a gondolat, a mely rettenetesen bánt engemet, valahányszor a most következő farsangra gondolok. Nyolc hetes farsang ! Egy boldogtalan családapának, akit öt viruló és eladásra szánt, hajadon leánygyermekkel áldott meg az Ég! És ezt nevezik a „jog, törvény és igazság" korszakának, a mikor a magyar miniszterelnök még a kalendárium csinálóknak sem tud parancsolni ! ? Szerkesztő űr I Pokoli ötletem támadt.! írjunk egy nyílt levelet az országgyűlésbe'., hogy törü'je el a kvótát s azzal együtt a jövő esztendőre gyártott összes kalendáriumokat, egyúttal pedig bizza meg az Ön, egész tisztelettel alulirt munkatársát, hogy állítsa össze a XX-ik századra érvényes közhasznú naptárat, a melyből fogadom, hogy hiányozni fog a farsang s hiányozni fog minden oly nap, mely váltólejáratot jelez a családapák keservére. Mert csak „akkor lessz boldog a magyar" s csak akkor vidul fel az ön elkeseredett karcolója : Slp. VEGYES HIREK. — Jánosi Ágoston — püspök. A hivatalos lap mai száma 'jelenti, hogy a király Jánosi Ágoston, veszprémi székesegyházi őrkanonoknak s címzetes apátnak a dulmi czimzetes püspökséget adományozta. Ez a legfelsőbb kitüntetés messze körökben általános örömet fog kelteni, mert olyan férfiút ért, aki kiváló szellemi tulajdonságai és jelleme révén osztatlan tisztelet és rokonszenvet biztosittott magának nemcsak a papság, hanem polgártársai körében is. Jánosit a magyar irodalomban is jól ismerik műfordításai révén és e téren szerzett érdemeiért a mult évben választotta tagjai sorába a Kisfaludy-Tásaság. Jánosi Ágoston 1841-ben született Veszprémben. 18ü4-bati szentelték pappá. Egyideig nevelősködött a Taliáncsaládtiál, azutáu pedig huszonkét eszteudeig a veszprémi püspök oldala mellett dolgozott. Tiz esztendeig mint igazgató a püspöki irodát vezette, 1867-ben pápai kamarás lett, 188o-bnn pedig kanonokká nevezték ki. Három évvel később a borchi címzetes apátságot kapta, 1898-ban pedig őrkanouoknalc lépett elő. Most azután címzetes püspökké nevezte ki a király. — A veST-.prézni színház. A veszprémi fiatalság mozgalmat indított meg, hogy a megye székvárosában állandó sziuház épüljön s e mozgalom élére védnökül megnyerték J'enyoessy Ferenc dr., főispánt. A kezdeményező bizottság f. hó 10-éu a megyeház nagytermében a főispán elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen Véghely Kálmán ismertette a mozgalom keletkezését és célját. Élénk eszmecsere ' indult meg ezután, hogy vájjon vigadó-épületet vagy külön színházat építsenek-e s végül a főispán indítványára a következők mentek lntározatba : a színház felépítésére részvénytársaság alakul, megyebált, országos vagy megyei tárgysorsjátékot, műves zestélyeket rendeznek. Kérvényt intéznek a vármegyéhez, a városhoz, pénzintézetekhez, képviselőkhöz anyagi támogatás végett, a várostól ingyen telket és földmunkát kéruek, a sajtót támogatásra kérik fel. Megalakult ezután a végrehajtó bizottság Kolossoáry József és Óoári Ferenc elnöklete alatt. —• Erdélyi Zoltán felolvasása. A Jókai kör ma este (i órakor tartand háziestélyének műsorát kiválólag érdekessé és becses-é fogja tenni, hogy a kör elnökségének meghívására fírdé'yi Zoltán, az országos hírű poéta ez alkalommal két új költői elbeszélését fogja felolvasni. Még él 'nk emlékezetében van közönségünknek az a gyönyörű költői elbeszélés : a Csókper, mely tavaly körünkben páratlan sikert ért el s most íme ismét alkalmunk lessz Erdélyi ihletett múzsájának két újabb termékével: A hóemberrel és A király könyvtára c. költőt elbeszélésekkel megismerkedni, melyek közül az előbbi drámai az utóbbi víg jellegű költemény. — Szabad Iáceuin. A zord időjárás miatt csekély számú közönség gyűlt össze múlt vasárnap délután 5 órára a főiskola zenetermébe Hannos Zoltán, ndótáruok felolvasására. Pedig e felolvasás megérdemelte volna, hogy nagyobb számú közönség hallgassa végig — az elejét is. A bevezetés után következő részt ugyanis már nagy hallgatóság élvezte végig, '/jö-tól 7 óráig — amíg az előadás tartott — egymásnak adták a kilincset a terembe tizével, buszával érkezők, kik az első református vallásos estén óhajtottak hitbéli buzgalommal ájtatoskodui és bevezetésül Magyarország népesedési és erkölcsi statisztikájára nézve hallgatattuk meg nagy pontossággal és lelkiismeretes fáradtsággal összegyűjtött adatokat. Hannos felolvasása teljes mértékben elérte kitűzött célját: fajunk fennmaradásának és gyarapodásának hitét erősbítetto és a nagy közönséggel sok bajosan hozzáférhető adatot ismertetett meg. Arról azo'iban mindenesetre gondoskodni kell, hogy az a felolvasás más teremben tartassék meg, mert, hogy az előadást percenk int sűrű csoportokban érkezők zavarják, az sem az előadónak, sem a törzshallgatóságuak nem kellemes. — Főigazgatói látogatás. NémethAntal dr., győrtankerületi főigazgató, a héten bevégezte a bencés gimnáziumban és az ev. ref. főgimnáziumban teljesített hivatalos látogatását. A főigazgató a hét végén mindkét intézetben a tanári karral értekezletet tartott, melyen a tapasztaltak fölött általában elismerését fejezte ki. — Közgyűlés. A pápai torna- és vivóegyesület f. hó 14-én közgyűlést tartott, melyen a helybeli sport-egyesületeknek lapunk múlt számában ismertetett egyesülése volt szőnyegen. Fürst Sáudor elnökölt az ülésen s részletesen ismertette az eggyesületnek működését a megalakulás óta eltelt esztendő folyamán. A tagok általános helyesléssel vették tudomásul az elnöki beszámolót, mely nz egyesület szép virágzásáról tett tanúságot. A sport-egyesületek egyesülésének ügyében Paur Ödön volt az előadó, ki meggyőzően fejtette ki, hogy sport-egyesületeink az erők szétí'orgácsolásáuak természetes következményeképen nem fejthetnek ki olyau működést, a miuőre. azok hivatva volnának. A közgyűlés ennek folytán elvben kimondotta az egyesülést, melyet a három egylet tagjaiból összehívandó nagygyűlés fog végleg elhatározni. Ezután még elhatározta a közgyűlés, hogy Németh István theol. tauárnak, a főisk. gazdasági tanácselnökének jegyzőkönyvi köszönetet szavaz az egyesület iránt tanúsított jóindulatáért, hogy a tagok használatára átengedte a főiskolai tornatermet. Végű! Körmendy Béla szolgabiró indítványozta, hogy az egyesület ügyeinek buzgó és fáradhatlan vezetetéséért Fürst Sándor elnöknek köszönet szavaztassék, mely indítvány elfogadását a tagok zúgó éljenzése manifesztálta. — Kinevezés. Lampérlh Gézát, a jeles költőt, lapunk munkatársát az országos levéltárhoz tisztnek nevezték ki. — A Jókai-kör f. hó 17-én tartandó házi estélyének műsora : 1. Az anya, Gabányitól. Előadja: Nagy Gabriella úrhölgy. 2. La Trariata, Verditől. Zongorán előadják : Kis József és Sült József. 4. A hó-ember, költői elbeszélés. Irta és olvassa: Erdélyi Zoltán. 4. Magyar népdalok. Cimbalmon előadja: Galamb Rózsika úrhölgy. r >. A király könyvtára, költői elbeszélés irta és olvassa : Erdélyi Zoltáu. Az estély kezdete d. n. 6 órakor. — Csapatszemle. Mint előre is jeleztük, az elmúlt hétfőn és kedden a 3-ik honvéd lovas dandár parancsnoka : Zeeh Arnold báró vezérőrnagy szemlét tarott házi ezredünk felett. A szemle — értesülésünk szerint — igen jól sikerült és a daudárnok teljes megelégedését nyilvánította Gynrils alezredes ezred parancsnoknak c. legénység gyakorlati jártassága, s az újoncok előrehaladott kiképezletéseért. — Főiskolai pályakérdések. A főiskolai tauári kar.az 1899--1900-ik iskolai évre a következő pályakérdéseket tűzte ki: I. A Pécelidijra: Grillparzer és Katona „Bánk Bán"-jának összehasonlító méltatása. A legjobb munkajutalma 66 korona. II. A Deáki-dijra: a) Hittani szakból: A megváltás és megigazulás tana a prot. egyház hittanában, b) Jogi szakból: A magy. ref. egyház egyet, konventjének keletkezése: hatásköre a multban és jelenben, c) Bölcsészeti szakból: Lehető-e erkölcsiség szabad akarat nélkül? Jutalmuk az, hogy a főiskola a legjobb munkát a szerző javára kinyomatja. III. A Nagy József-dijra:
