Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-12-10

fenyegető veszélytől mentesek maradjunk.» Meg vagyok győződve róla, hogy alispánunk e komolyan intő szavainak meg lessz a kellő eredménye, azok indítottak engem is arra, mint azt annak idejében az influenzajárvány első felmerülése alkalmával is megtettem, hogy e helyen e tárggyal foglalkozzam, hogy ilyképen a nem orvos közönséggel is megismertessem némileg a pestis fellépése s elterjedésének feltételeit, valamint azon fontos óvintézkedéseket, melyeknek szigorú alkalmazása a fenyegető veszély csökkentését reményleni engedi. Túlterjeszkedném a rendelkezésemre álló tér határain, ha itt e több mint kétezer év óta ismeretes ragályos betegség történetével foglalkoznám. E visszapillantás különben sem alkalmas arra, hogy annak révén közhasznú, gyakorlati következtetéseket vonhatnánk le, mert, mint már említem, a pestis kór- és oktanát, valamint gyógyító eszközeit csakis a legújabb kutatások világításában ismertük föl érdemileg. A régi feljegyzésekről bizonyára helyesen mondja Hirsch, a kiváló epidemiológus: «Xagyon kérdéses, vájjon mirigyes pestis volt-e az, mit Cyprian és mások a .'5-ik században uralkodott járányról irlalc'meg; nyilván itt is. miként a Thukidides állal leirt és a pcloponnesusi háború idejében j Athénben észlelt járványban különböző; ragályos természetű betegségek keveréke értendő; hogy ezek között a pestis is szerepelt, valószínű, de éppen nem bizonyos.» Csak Ilnfus irataiban bukkanunk oly leírásra, melyet határozottan pestisre kell vonatkoztatnunk s mely így hangzik : •-Heveny természetű s leginkább halálos végű (maximé lethales) pestises mirigydaganatok, melyek Lybia, Aegyptom és Syria körül észleltetnek.« A középkori járványlörténelmi följegyzések sem szolgáltatnak tudományos alapot az eggyes pusztító betegségek faji jellegeinek meghatározására csak az 1347-ben fellépett s «a fekete halál» ijesztő elnevezése alatt ismertté vált emberirtó járvány képez — "Wernich szerint — fordulópontot a gyógyfcudományok történetében. Sport-egyesület. Régóta kísért városunk sportkedvelői körében egy nagyszabású sport-egyesület létesítésének gondolata, míg végre a közelmúlt napok oggyikén megtörtént u kezdeményező lépés, hogy az ige testet öltsön s egy a helybeli mindennemű sportűzőket eggyesítő, ilynemű nagyobb arányú egyesület megalakuljon. Xein voltunk ugyan eddig se sport-egyesületek bíj.jávai, inert hiszen meg volt eddig is íigy a korcsolyázni szeretőknek, mint u kerékpár kedvelőknek sőt még a tornászoknak és a vívóknak is a maguk szépen prosperáló külön egyesületük, de. éppen ebben n külön működésben volt, illetve máig is van olyan jelenség, mely a szó szoros értelmében vett sportkedvelőket a testedző gimnasztikától szinte távoltartotta, inert a sport-üzés egyegy nemének különváló és mondhatni egyoldalú gyakorlása őket ki nem elégítette. Nagyon sok pedig a száma nálunk ezeknek az igazi sport-kedvelőknek, a kik például télen igen szívesen korcsolyáznak, nyáron szenvedéllyel kerékpároznak, a tornaszereket s a vivókimlot is szívesen kezelik stb. s ha az ilyenek teljes mértékben óhajtottak sport-szenvedélyüknek áldozni, azt eddig esak tetemesebb anyagi megierheltetéssel volt módjukban tenni, a mennyiben legalább is bárom egyesület teherviseléséhez kelleti járulni, s mégis eggyikük vagy másikuk sokszor nem vehette ki a részét valamelyik sportból úgy, a hogy azt a szenvedélye megkívánta. Belátták ezt a körülményt s méltányolták is éppen a helyben működő sportegyesületeknek vezető' leriiai, akik a torna- és vívó egyesület ügybuzgó művezető alelnökének kezdeményezésére 1'. hó f)-én ez ügyben egy szűkebb körű értekezletre gyűllek össze, hogy megbeszéljék, megvitassák egy olyan Sport-egyesület alakításának lehetőségét, mely magában eggyesítse a városunkban már működő egyoldalú sportegyesületeket s kiterjedjen a sport olyan ágaira is, a melyet ez idő szerint nálunk még nem kultiválnak! Beható tanácskozás s az ügynek minden oldalról való részletes megvitatása eredményezte azután azt a lelkes hangú felhívást, a mellyel ez az értekezlet a helybeli sport egyesületek elnökségei útján az illető egyesületek közgyűléséhez lordul s a mely felhívást már legközelebb lessz módjukban úgy a helybeli koresolya-egyesülel, mint a kerékpár-egylet s torna- és vivó-klubb közgyűlésének is tárgyalás és megvitatás tárgyává tennie. j Ennek a felhívásnak a lényege pedig a/, hogy szűnjék meg az egyesületeknek a jelenlegi formájukban való külön működése és eggyesüljenek egy nemes és fontos cél elérhetésére, mely egy általános és a sport minden ágára kiterjedő Sport-egyesület áldásos és erőteljes működésében nyilvánulhatna már a közel jövőben,— városunk és vidéke sportéletének fellendítése érdekében. Ezzel tehát meg van téve nz első lépés, mellyel most már a helybeli sportkedvelők összesége elé terelődött az ügy, kiknek mindeggyiko - hisszük — hogy belátja az egyesülésben rejlő erő fontosságát s talán már a legközelebb üdvözülhetjük is a tervbe vett nagyszabású Sportegyesület megalakulását kimondó közgyűlés ez • irányú határozatát. 1 Végre is, nem maradhat el Pápa sportkedvelő közönsége Mngvnrország többi nagvobb városai mögött e téren se, — mikor kellő bizonyítékunk van a helybeli három sportegylet révéti arra, hogy nálunk is esak úgy inog van a kedv is, meg a közönség is a különféle sportágak kultiválására, mint akár Székesfehérvárott, akár I Pozsony vagy Komárom városában. Nagy hiba volt azonban, hogy a sportélet fellendítésére hivatott erőket mindeddig szétforgácsolva a saját sorsukra hagytuk, míg ha mindezeket eggyesítő általános Spuri-egyesület megalakul, vállvetett munkálkodással s az anyagi eszközök egybeolvasztásával is nem lessz nehéz a legrövidebb idő alatt magának az egyesületnek kényelmes otthont teremteni s a sport fejlesztés minden eszközét is a tagok előnyére és használatára beszerezhetni. Akkor azután, ha megszűnik az a jelenlegi viszás helyzet, hogy pl. az eggyik eggyesületünk a rendelkezésre álló tőkét parlagon hevertetni nem lessz kénytelen, inert a másik és harmadik eggy • magatokat az ember szivébe és illatossíi meg harmatossíi teszitek azt. Oh soha vissza nem térő bűvös tavaszi álmok, mik elszálltuk a tavasz és az ifjúsággal, miután ábrándokat és illatos hangulatokat hagytatok itten. Az én szívem is illatos tőletek és ezer daltól visszhangozó, igen, miutha csodaszép költemény lennétek, olyanok vagytok ti, Es álmok nélkül mi lenne az élet vájjon ? Kiváltkép egy leány élete. Egy leányé, kinek hajladozó a termete és sugárzó feketék a szemei, minó'k Bertáé. Am minek találgassuk ezt, mikor O is álmodik. Hogy miró'I V Ha ezt tudhatnék. A sóhajok okát ki ismeri vájjon és ki tudná megmondani, miért nedvesednek meg olykor az ajkak? Persze szerelem az oka, vélik sokan. Kem, nem szerelem, csak a tavaszi álmok! . . . Vagy tán azok sem ? Hiszen a leányszívek oly kiismerhetetlenek. De hogy Berta ábrándozott és sóhajtozott, az már bizonyosan jel valamire. Legalább Pongrác űr észlelni vélt valamit. Sokat, dobogott és gonosz pillantásokat vetett a j kártyázók felé, különösen az új alakra, egy fekete képű mérnökre. Valami Boros Mártonnak, vagy minek hívták és rendre nyerette pénzét az öreg Barálhtal. Ebből is kitűnik, hogy most aranyos napok következtek. Baráth apró beszélgetéseket folytatott leányával palotákról, fogatokról és más hasonló uri dolgokról, mik soká már el nom maradhatnak. Természetesen egy falusi jószágocskát sem hagytak ki e tervekből, melyek a jelekből ítélve gyorsan közoledtek a megvalósuláshoz. Ezenközben a fiatalember is nézdeló'dött és így a szemben ülő leány édes arca kikert'ílhette-e figyelmét? Oh ez semmi esetre sem történhetett, sőt fiatal forró vére mindig gyorsabban pezsgett, ha a leány szemébe tekintett. A mese eddig mily egyszerű; egy fiú meg egy leány meglátják egymást. A szenük egybevillan sóhajok röppennek miudenüuueu és ím megkezdődnek az álmok. Az édes szépséges tavaszi álmok. Legkitűnőbb in. Komoly dolgok esak tavasszal törlétm»,k. Tahin mégsem tudom írni, hogy mik ezek s mégis érzem, hogy igazam van. Az estéli beszélgetéseket, futólagos kéiszorítás.ikat (van e/;ekcu valami megütközni való?) nem sorozom ide, noha lehet, hogy éppen itt keresendők. Mert Boros, a jövevény gyakorta hazakísérte Berlát a füstös fészekből. Ez már így volt eleilől. Kilenc órakor ugyauis nagy harangzúgás hallatszott itt a Szent György Lovag utcábau, a mikor is elnéptelenedett a járda és a csendességben egyedül a hársak zúgása morajlott halkan. likkor felállt a leány búcsút vett apjától s Pongrác úr rövid szemlélete után (miközben ez alig találta helyét annyira izgett-mozgott) kilépett az ajtón és elindult haza a suttogó hársak alatt. Egy idő óta azouban nem ment egyedül. Boros kisérte őt gyakran haza és ez estéli séták alatt kezdődött az álom. Szóljak-e bővebben. Felettük a pompás csillagos égbolt, körülöttük a hársak illata, ugyan mi is asztali viz! öctoaniunnj Kapható Oszwáld János és Szabó Ede Mint gyógyital nyálka oldó hatásánál fogva minden litirulos bántalniaknál I e ajóbban ajánlva! czégcknél.