Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-11-12

, rneg­Első részét — Kiutasított horvát munkások. Spehár Márton és 19 társa ogulini lakos horvát munkás a Bakonyban vállalt f'amunkát, azonban megérkezésük után a munkabért kevestelvén, a munkát meg sokalván, nemhogy bele fogtak volna a dologba, hanem azonnal bejöttek Pápára és a szolga­bíróságtól hazájukba visszaküldésüket kérték és midőn gyalogszerrel teendő útra kaptak csak menet­levelet, nem akartak távozni a megyeházáról, míg­nem városi rendőrök kisérték ki őket a városból, nagy látványosságot keltve fehér daróc ruháikkal, széles nagy kalapjaikkal és még nagyobb bocsko­rai k kai. — Letartóztatott cigányok. A mult hó 0-én Buxbaum József pápai lakosuál levő Bereg­szász Lajos péktanoncon elkövetett rablás gyanújával terhelt. Horváth József és Jancsi, Kolompár Gyula, Lakatos Berbek és Gsája kőborcigányokat a pápai csendőrség elfogta és a helybeli kir. járásbírósághoz bekísérte. — L()])ás. Krausz Márton b-szt.-iváni korcsmáros kárára a söntés ablakán át behatolt ismeretleu tettesek pénzesíiókjából 12 frt készpénzt ellopták. A tetteseket kinyomozui eddig nem sikerült — Halálos végű verekedés. Szőllősi Mihály ül) éves és Ihász Kálmán 20 éves vaszari lakos cselédek múlt hó 30-án délután gazdájuk kertjében osszeperlekedtek és Ihász a nála volt és sznlmahordásra használt kötéllel .Szőllősit balszemén, majd utóbb egy karóval fejét balfelől két helyen úgy megütötte, hogy Szőllősi a kapott ütés követ­keztében f. hó 1-én az irgalmasok helybeli kórhá­zában meghalt. Ihász azt állítja, hogy Szőllősi őt előbb késsel megtámadta és ő csak védelemből és nem ölési szándékból ütötte meg Szőllősit. Ihászt letartóztatták és a pápai kir. járásbíróságnak átadták. — A Verne munkáinak gyűjteményes kiadásában, melyet a Franklin-Társulat az eredeti francia illusztrációkkal diszítve bocsát közre jelentek a 142 —48-ig terjedő füzetek közlik ezek egy hires regényének, a Sándor Mátyás­nak, mely minket már azért is közelről érdekel, mert tárgya magyar földről való. Fantasztikus, mint min­den Verne-regény, érdekes mint kevés az ö kitűnő müveinek gazdag sorozatában. Fordítása Huszár Imrétől való, a ki Vernét oly szeretettel és hivatott­sággal tolmácsolja nyelvünkön. Egy-egy füzet ára 2(1 kr. Az egyes munkák egyenkint is kaphatók a kiadóknál (IV., Egyetem-utca 4.) vagy minden hazai könyvkereskedésben. — Olcsó Könyvtár. Nincs a magyar gyűjteményes vállalatok közfc egy sem, mely nép­szerűségre vetekednék a Gyulai Pál szerkesztette Olcsó Könyvtár-ral. Ezek a kitűnően megválogatott füzetek felölelik a világirodalom és hazai litteratúra ogész körét. Pj számai ékesen tanúskodnak erről. Klasszikusaink közül Tompa Mihályt vezeti be a vállalat, költői munkásságának első hires gyüj'emé­nyével: Népregói-vel (1133—35. sz.) és „Regéivel" (1139- 31. szám), Vörösmarty, a kinek kisebb eposzait adja közre a vállalat, most a gyönyörű Oserhalom-mal szerepel (1138. sz.) Tinódi Sebestyén verses krónikája Budai Ali basa históriája (1138. sz.) költői érték szempontjából legjobb munkája, melyhez Szilády Áron, a régi költészet érdemes bú­vára irt jegyzeteket. Egy igen kedves népszinmű, Bérezik Árpád Postás Klárí-ja tölt be egy (1130 - 37. kettős füzetet, míg a modern német drámairodalmat SudermaDn Keresztelő János-a képviseli (1144-46" sz ) Váradi Antal jeles fordításában. Sophokles örök­szép tragédiájának a Trachisi nök-uek (1131—32. sz.) fordítását Csiky Gergely avatott tollából kapjuk. Berzeviczy Albert a Szabad Líceumban előadott nép­szerű értekezéseit adja közre a Parlamentekről cimű füzet (1142—43 sz.) míg Wertheimer Ede Az 1811/12-iki magyar ors7ággyülést tárgyalja (1120— 29. sz.). Az Olcsó Könyvtár egyes száma 10 kr és méltán megérdemli azt a népszerűséget, melyben im­már negyedszázadja, hogy része vau. — A törvény. Olyan betű, a mety parancsol. Mar Arisztoteles megmondotta, hogy az ember társas lény. A társaság kötelező elve : a tör­vény. Minden népnek vannak törvényei, mihelyt néppé egyesült. A törvények első egységes egészét, mindenre kiterjedő egyetemességét Egyiptom al­kotta meg. Görögországnak törvényei nem voltak örökbecsüek. Kómának jutott a dicsőség, hogy a modern jog-nak alapját vethette. Ennél az éleseszü, higgadt, meggondolt összetartó, népnél fejlődött ki először a köz-nek nagyobbmérvű tudata, — s ezzel kapcsolatosan a törvények tisztelete, Intézkedéseiket már Julius Oaesar ös:>ze akarta gyűjteni, de csak Jnstinianus hajthatta végre e nagyszerű tervet. Törvénygyűjteménye oly hitalmas, oly becses, hogy Napoleon azt élesztette fel, midőn törvénykönyvet szerkesztett a frani iáknak. A le első írott római törvényekről bőven és érdekesen szól a Nagy Képes Világtörténet most jelent meg 44 füzete. A tizenkét kötetes nagy munka sz< rkesztője Marczali Henrik, egyet, tanár, a görögökről szó'ó kötet szerzője Gyomlay Gyu'a dr. akadémikus. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kap­ható a kiadóknál (Révai Testvérek, Imd. Int. Rt. Budapest, VIII., Üllői-út 18.) s mindeu hazai könyv­kereskedés útján. — Ügyes-bajos ember könyve. Útba­igazítás minden bajban a mindennapi életben elő­forduló összes törvények és rendeletek nyomán. Irta : K. Nagy Sándor, pestvidéki kir. törvényszéki biró. Kiadja a Franklin-Társulat. 1899. (Falusi Könyvár 46. sz.). Ára 50 kr. A nép számára mindent magában foglaló s minden ügyes-bajos dologban tanicsot adó hasznos könyv ; tartalmát tekintve úttörő munka. Szerző neve nem ismeretlen a népszerűsítő irodalomban. Tőle jelentek meg már előbb: „Bíin és bűnhődés vagy a büntető törvény­könyv." „Csend és reod legyen vagy a ki ágási törvénykönyv," „Ne bántsd az állatot vagy az állat­védő törvények példákban" stb.", de ebben a könyv­ben igyekezett összegyüjteui miudazokat a tör­vényeket és rendeleteket, rnalyek a mindennapi élet különböző foglalkozásaiban, különösen a falusi élet­ben előfordulnak és ezekuek összegyűjtésével az volt, a célja, hogy mindenki meglássa, megtudja, hogy milyen tigyében-bajában kihoz V'igy hová kell fordulnia, kitől kell tanácsot kérni, sőt tanácsadó hiányábin is fellelje e könyvben a vezetőt. Hogy pedig mindenki könnyen megtalálja e könyvben azt, a mire szüksége van, betűrendben vannak fel­sorolva az esetek és ha valaki bővebben akar tudni arról az esetről, mindenütt hivatkozás vau a tör­vény vagy rendelet számára, hogy arra a törvények vagy rendeletek gyűjteményében rátaláljon. — Ataxin. Már e szó etimológiája is eléggé elárulja, hogy ez a borzalmas, eddig gyógyíthatat­lannak hitt betegség hogyan bánik el áldozataival.­A test funkcióinak megzavarása. Minden mozgás rendje és szabályszerűsége megszűnik; a beteg olyan, mintha szélütés érné ós miutha béna volna, mely bénaság különben csak látszólagas. Gyakran a szem­izmokat is unj éri és a látás gyöngül. Ideíjfájdalora, gyomorbaj támad és bizonyos izmok egészen elhal­nak. A mikor a beteg fekszik megvan izmának ereje, de ha áll, akkor mozdulatait nem tudja összeegyez­tetni, hogy meglegyen a kivánfc hatásuk ; talpát erősen odaüti a földhöz és mindenbe beleütközik. Szürkületkor egyáltalán nem tud járni. Ha szemét becsukja is, lábszárát együvé illeszti, elveszíti egyen­súlyát ós előre bukik. Teljes fejlődésekor az ataxia a legn: gyobb veszedelembe dönti áldozatát. Eájdalma növekszik, a villámgyorsasággal jelentkező fájdalom mind rövidebb időközben lép föl és gyakran gyomor­fájás kiséri. Végül megbetegszik a velő is és a szerei esetlen ember a halálé. Az ataxiának ezek a szimptomái. Okvetlenül szükséges, h"gy e borzai mas betegség elleu alkalmas szert használjunk, a következőkben e'momljuk Leroy Konstaut úr esetét. A astines-bau, Sabló mellett, Franciaország (Sarihe­Gepartement) az ö megmentője a Piuk-pilnla volt. — Két óv óta, irja le-velébeD, olyan betegség gyötört, melyet egy orvos sem tudott meggyógyítani, sem enyhíteni. Egy fűzet, mely a Pink pilulákról szó­lott, ismét reményt adott nekem, és e reményemben nem is csalódtam. Ataxia gyötört, tizenöt hónapig fe­küdtem, nem tudtam moz­gatni se a kezemet se a lábamat, jobb szemmel már nem láttam és nem tudtam mozdulni. Követtem az előirt gyógyító módot és ma újra tudok dolgozni és egészséges vagyok. Ismerő­seimet, a kik már egészen elszoktak attól, hogy engem járni lássanak, rendkívül meglepte a válto­zás, melyen keresztül mentem. Az izmok erősítésével gyógyították meg a Pink-pilulák ezt a botegséget, valamint azzal, hogy új erőt adtak a vérnek és kétséget sem szenved, hogy éppen ez a hatásuk más, kevésbbé veszdelmes betegségnél is, minő például az idegesség sárgaság, vérszegénység, tú'erőltetés stb. A Pink pilula kap­ható Magyarországon a legtöbb gyógyszertárban. Egy doboz ára 1 frt 75 kr és hat doboz 9 frt. Magyarországi főraktár: Török József gyógyszer­tárában, Budapest, Király-utca 12. — Városunkban meghaltak nov. 4—1 l-ig. Törzsök István fia, 3 hónapos, rk., görcsök. — Özv. Parkas Györgyné, 68 éves, rk., tüdőtágulat. — Polgár Jáuos láuya, 2 hónapos, rk., agykérlob. — Vi la József, 84 éves, rk., agg­aszály. — Özv. Ed vi Istváuné, 58 éves, rk., víz­kor. — Németh Feren? lánya, 9 napos, rk., gör­csök. — Schuobel Lajos, ;34 éves, rk., szívbaj. NYÍLT-TÉR. Óra és ékszerüzlet megnyitás. Van szerencsém a nagyérdemű közön­ség becses tudomására hozni, hogy Pápáu (Kereszt-utcza 90. sz.) Keresztes féle ház­ban egy újonnan berendezett mr óra és ékszer üzletet nyitottam. Eddigi Szt-László utczai 232. sz. alatt volt javítóműhelyemet ide he­lyeztem át. Raktáron tartok mindennemű arany, eziist ékszerekéi, javításokat a legjutányosabban eszközlök,, törött ékszereket megveszek és becserélek. Fó'törekvésem oda fog irányulni, hogy t. vevőimet minden tekintetben kielégítsem. A nagyérdemű közöuzég b. pártfogá­sát és jóindulatát kérve, maradok kiváló tisztelettel Szántó Károly órás- és ékszerész. Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként --'csak akkor valódi ha közvetlen gyáraimból rendelteinek, — fekete, fehér és színes, a legdivatosabb szövés, szín és mintázatban. Privát fogyasztóknak postabér- és vámmentesen vala­mint házhoz szállítva, — mintákat pedig postafordultá­val küldenek, Henneberg G. selyemgyárai (cs. és k. udvari szállító) Zürichben. — Magyar levelezés. Svájcba kétszereslevélybéleg ragasztandó. ( I) iSr— Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 188L évi LX. t. c. 102. íj-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a pápai kir. járásbíróság 1899. Sp. I. 426/3 számú végzése által ifj. Schlesinger Mór és Tsa pápai lakosok javára Braunstein Jakab pápai lakos ellen 82 frt 50 kr töke és ennek járulékai erejéig elrendelt biz­tosítási végrehajtás alkalmával bíróilag Mülfoglalt és 353 Irt 40 krra becsült szobabútorok, hordók, pálinka, ló és egyebekből álló ingóságoknak uyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén vagyis Pápán leendő eszközlésére 1899. évnovember hó 22-ilc napjának d. *. 9 órája batár­időül kitüzeiik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1S8I. évi LX. f. c. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. c. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Pápán, ]899-ik évi nov. hó 8. napján. Tischler Sándor kir. végrehajtó. 950 v. 99. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. LX. t. c. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a pápai'kir járásbíróság 1899, V. II. 288, 291. számú végzései által — Drexler Frigyes bécsi ezóg javára — Vizinger Károly és neje pápai lakosok ellen 150 frt ós 100 frt tőkék ós ezek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag le és felül­foglalt ós 1406 frtra becsült czipők és bőrárukból álló ingóságoknak Dyilvános árverés utján leendő el­adása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Pápán leendő eszközlésére 1899. évi november hó 18-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzotik c's ahhoz venni szándékozók ezennel oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. LX. t. c. 107. §-a értelmé­ben a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el­adatnak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. LX. t. c. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Pápa, 1899. október hó 20-án. Tischler Sándor kir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom