Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-11-05

Milyen idő lessz holnap? — Második közlemény. — Mielőtt felelni akarunk azokra a kérdésekre, a melyeket előző cikkünkben felvetettünk, azaz hogy hol és mikor lessz a levegő sűrű és hol és mikor ritka, továbbá miért sűrű eggy és miért ritka más helyen a levegő, kissé mélyebben kell belemerülnünk a meteorológia elemeibe s különösen az éghajlat tudományába, a nélkül azonban, hogy felesleges részletekkel untatnám a t. olvasót. A föld levegőjének állapotát tudvalevőleg a Kap járása szabályozza úgy a nap, mint az év folyamán a szerint, a milyen szög alatt esnek sugarai a földre. A tiszta levegő majdnem teljesen átbocsátja a napsugarakat, a melyek felmelegítik a földet, a földből felmelegszik a vele érintkező levegő, felmelegedvén, kiterjed ős megritkul, elkezd felfelé szállni, magával vivéu a környezet páráit is egészen addig a magasságig, a melybeu oly hűvös van, hogy a levegő az összegyűlt párákat ilyen alakban fenntartani nem tudja, hanem összecsapja őket felhővé. Ezek a felhők a fürtös vagy gomolyfelhők, a melyek ha maguk úsznak az égen, egyenesen a szép időnek jelzői, azokból sohasem lessz eső, mert este, mikor a napsugarak többé nem érik a földet, az alsó levegőrétegek újra kihűlnek, összehúzódunk, t-ürübbé válnak s helyet adnak a felsőbbeknek is, hogy a nehézkedés törvényének engedve leszálljanak a felhőkkel együtt abba a magasságba, a hol a meghűlt levegő is melegebb, mint a felette való s így a felhő ismét szétoszlik párává, mint ezt a magyar alföldön kora nyári és késő tavaszi uapokoti oly sokszor megfigyelhetjük. így van az a száraz földön, a sik vidékeken. Egészen más a helyzet a tengeren s a hegyek odalaiu. A tenger levegője mindig párás, mely már kevésbbé bocsátja át a napsugarakat, tehát a hőmérséklet benne egyenletesebb, mint a szárazföld felett, másrészt pedig a levegő állandóau sűrűbb ott, a hol több a pára a levegőben, tehát az egyenlítő körül, mint a mérsékelt égöv alatt. Hogy Európa éghajlata melegebb, mint a világ többi, hasonló sarkmagasságú helyein, annak éppen a tenger az oka, még pedig az Atlanti Óceánban áramló s az amerikai középtengerből, az egyenlítő alól Anglia felé tartó meleg tengeri folyam, a Golf-áramlás, mely állandóan ellátja párával Európa északnyugati partjait, mely pedig e nélkül már nngyou hűvös volna, mint azt olyankor, ha az északi jeges tengerből jövő hideg áramlás erőt vesz Golf-áram páráin, — nagyon is megérezzük — úgy hogy az Atlanti Oceáu háromféle hatást gyakorol Európa időjárására. Nevezetesen vagy az egyenlítői részeken az előbb mondott okból állandóan felismerhető magas nyomású terület (a napi jelentésekben u. n. szubtrópusi maximum), vagy a Golfáram hatása folytán szintén állandó jellegű észak-atlanti óceáni légritkulás (minimum) vagy végűi a hideg áramlás túlsúlya folytán északnyugaton előálló sűrűsödés érezteti hatását. Az elsőt a délnyugati Franciaországban s Spanyolországban jelentkező magas, a másodikat Angliában vagy Norvégiában partot érő alacsony, a harmadikat az utóbbi helyekeu megjelenő magas barométer állás mutatja, melyek mindannyian egyegy jellemzetes időjárási típus hirdetője Európa lakossága részére. Miként? Megmondja az előző cikkben ismertetett széltörvéuy, melynek értelmében az első esetben a nyugati, a másodikban a déli, a harmadikban az északi negyedből fognak fújni Európaszerte a szelek. Természetes, hogy az első esetben kontinensen eső, a másodikban derűit meleg idő, a harmadikbau derűit hideg idő várható. Ránk nézve nevezetes az a jellemző körülmény, hogy az első és harmadik esetben a Földközi tengerben rendesen depresszió képződik s az a ligúri öbölben a kontinensre lépve átvonul Olasz- és Magyarországon, az első esetben meleg, az utolsóban hideg széltől kisért esővel áztatván meg az országot. Ha már most azt nézzük, hogy az Európa nyugati partjain fellépő időjárási viszonyok mennyi idő alatt éreztetik hatásukat a száraz földön, azt látjuk, hogy 24 óra alatt a szubtrópusi maximum az Alpesek csúcsain ülepszik meg, mnga eló'tt tolva az adriai depressziót, mely a következő napon már Magyarország felett van, az angliai minimum pedig a Balti tenger és a Skagerrack szigeteit áztatja, végül az északnyugati maximum pedig Németország fölé kerül ugyanannyi idő alatt. Tessék most elgondolni: Tegnap reggel 7 órakor a biscayi öbölben még semmi emelkedést nem mutatott tegnapelőtthöz képest a barométer, ma reggel pedig már 5 milliméterrel magasabb, mint Észak Olaszországban: tehát így 24 óra alatt biztos Magyarországon az eső, s ezt megtudja a meteorológiai intézet d. u. 2 és 3 óra között, 3 órakor kiadja az időjelzést: hüvö<, cső, ezt olvashatják Magyarország 280 táviróállomásáu de nem olvassák el 20-au sem, sőt talán 100-an ki sem teszik, vagy legalább is uem idejében, a lapok pedig közlik az nap este vagy másnap reggel (i órakor s ezt n vidék olvassa másnap délután, mikor még zuhog a fejére az eső, mire hozzáteszi: igenkor én is meg tudom mondani, de elfelejti, hogy azt már előző napon d. u. 3 órakor kiadták! Ezzel csak azt akartam világossá tenni, hogy magára a napi jelentésre támaszkodni uem elég, okvetlenül látnunk kell magunknak is az időjárás változását, azaz ha nem is pontosan ugyanazon órákban, de még is mindennap kétszer-háromszor megnézzük a barométert, a hőmérőt és az égboltozatot, valamint háttal álljunk a szélnek és nyújtsuk ki a bal kezünket kissé, de nem egészen előre! Meg kell ezt tennie a gazdának, mert csak így tudja meg, hogy hol sűrű és hol ritka jelenleg a levegő, azt hogy tegnap hol volt, megmondja a jelentés, s ebből a kettőből neki magának kell következtetnie arra, hogy hol lessz sűrű és hol lessz ritka, tehát számíthat-e esőre, vagy számítania kell-e hűvös éjjelre, sőt dérre, avagy a jövendő szép idő tudatában bizton hajthatja-e fejét álomra?! En különösen egyet kötök mindenkinek a lelkére, a ki tudni akarja: milyen idő lessz holnap ? — az égboltozat megfigyelését. Megmondom miért. A hol a levegő ritka, azért ritka, mert ott a felső levegő rétegben áramlás vau a ritka réteg középpontjából kifelé, s az így eltávozott levegő helyére alulról tódul a melegebb levegő, a melyet addig is esak a felső hideg rétegnek rendkívül nagy ellenállása gátol ebbeli törekvésében s így a depresszió középpontja egyúttal felszálló légáramlás helye. Hogy miért vau a felső levegőrétegbeu áramlás? Erre már kissé nehezebb a biztos felelet, mert abban a régióban még senki sem járt, de háromféle oka lehet. Az egyik az, mikor az áramlás alulról kezdődik, az a meleg levegő feljut oly magasságba, a hol már állandóan olyan ritka hidegen is a levegő, mint a mennyire a földdel érintkező tehát 70000 méter magas levegőoszlop, mely alatt álló réteg csak 20—30-szor akkora melegben ritkul meg s igy egy nyíló tölcsér képződik a levegőben, melyen át az alsó levegő felfelé áramlik s odafenn az örökjég birodalmában szétterül, a magával vitt párák megfagynak benne s mint jégtűk igyekezuek lefelé a földre, míg egy bizonyos magasságban egyensúlyba jutnak s azokat a szép pálmalevél és pávatoll alakú felhőket alkotják, a melyeknek megjelenése tehát depresszió közellétére figyelmeztet. A másik ok a levegőrészecskéknek a röpítő erő folytán a földpályából s így a föld vonzóköréből való kisiklása lehet, — mind a kettő főként az egyenlítő körül érezteti hatását, az első a meleg, a második a föld középpontjának távolabb fekvése folytán. A harmadik ok végűi valamely magas nyomású terület hatása. Itt ugyanis leszálló légáramlat van, azaz a levegő a föld közelében folyton sűrűsödik s a föld vonzereje az alsó rétegekhez csatlakozásra kényszeríti a felettük levőket egészen a fürtös felhő magasságáig, a hol ez a csatlakozás már oly nagy zavarodást idéz elő a réteg egyensúlyában, hogy vihar keletkezik s a honnan legtöbb oka vau idejutui, tehát egy-egy depresszió környékéből odatódul a levegő, a ritkulás helyén megindítva ugyanazt a folyamatatpt, mint az egyenlítő alatt a meleg maga is képes előidézni s bekövetkezik a fürtös felhé'k rohanása a maximum felé, miközbeu a földre az nlsó levegő rétegek ugyanezt a útat fordított irányban igyekeznek megtenni, ebbeli szándékukban azonban megakadályozza őket a föld forgása s kényszeríti a levegőrészeeskéket, hogy a maximum és miuimum közt húzott egyeues vounl irányától jobbra férjenek el s így a földi- célra nézve létrehozza az első cikkben említett széltörvényt, mely a felső rétegekben szintén érvényes, ha az alacsony és magas nyomás helyét felcseréljük, azaz a fürtös felhővonulás irányával szemközt kell állnunk, hogy a minimum helye bal kezünk felé essék, de kissé előre. Mivel pedig a viharok nyugatról keletre mennek, esőt várhatunk, ha a minimum tőlünk nyugatra van, azaz fürtös felhők észak-nyugatról jönnek is enyhe, szép időt, ha északkeletről vagy délkeletről húzódnak, bár megjelenésük mindig gyanús és az állandó szép időnek végét jelzi. Ha már most a depresszió közeledik, a párák a levegőben szaporodnak és a felső felhőket kergető áramlás a földhöz közelebb ér. Ekkor jelentkeznek még az égen a bárányfelhők, melyekre azt mondja lalálóau a magyar alföld szabad lakója: „Ha bárányos az ég, harmadnapra eső lessz." Ez a jóslat az én tapasztalatom szerint legalább 80%-rn biztos, minden közelebbi tájékozódás nélkül is. Ajánlom megszívlelését t. olvasóim szives figyelmébe annál inkább, mert épen ez bizonyítja legjobban mennyire nem ta'álomra készülnek a meteorológiai intézet jóslatai, hogy annak elveiből egy közismert s a nép, a meteorológiai intézetben nem bízó nép szemében szeutiráskéut élő hagyomány igazságát lehet kimutatni! Ajánlom azért gazdáinknak az égboltozat szorgos megfigyelését! Kohányi Gyula. Katona-ünnep. ^Nagyfontosságú ünnepe volt c hó elsején honvédhuszárainknak. Az ősszel bevouult újoncok esküdtek föl ünnepélyesen arra, hogy a hazához és királyhoz békében és háborúban minden körülmények között hívek maradnak. Fiatal vitézeink felavatásukkor letették ugyan, esküjüket, de a katonai törvények szerint most, a mikor már tényleg harcosok, újra, ünnepélyesen meg kellett azt ismételniük. Az eskületdtelró'l a következő tudósításunk számol be: A szép ünnepség szerdán délelőtt a helybeli huszárlaktanyában folyt le. Háziezredünk tisztikara és legénysége ugyanis ekkor sorakozott teljes díszben az újoncok ünnepélyes cskületételéhez. A rendszeres felállítás az ezen alkalomra emelt tábori kápolna előtt történt, hol is első sorban Gyurits Belizár alezredes, ezredparancsnok tartotta meg szemléjét. Ennek végeztével pont 10 órakor tábori mise volt. E közben imához vezényeltek és igen szépen hangzott Bodrovics hives kürtjének imajcle. Ezután a misét végző Liüca Károly káplán emelkedett szellemű és igaz magyar hazafias érzéstől áthatott beszédet mondott az eskü szent fogalmáról, mire az ujoucok Pantz főhadnagy, ezredsegédtiszt előmondiísa után lelkesülten tették le esküjüket. Az ezredparancsuok előtti dísz menettel fejeződött aztán be az ünnep, melynek sikerével méltó jelét adták ujoncaiuk, hogy ily rövid idő alatt is mily haladást értek el kikópeztetésükben. Hogy azután még emlékezetesebb legyen ö nap, a foglalkozás elmaradt s a kincstári meníí leves,, hús, sült, tészta és bor volt.