Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-10-01

TOLLHEGGYEL. Szellemjárás nálam. (A brunóci eset mása.) Több izben volt már alkalmam önökkel megismertetni kicsiny, 'le rendezetlen szobámat. Kicsiny szobám ismét a nyilvánosságra kerül, mert az éjjel hajmeresztő', rémes, szellemes dolgok színhelye volt. Hogy a dologra térjek, kijelentem, hogy szobáin a város egyik elrejtett, keskeny zugában fekszik. Hogy miért kerestem én keskeny lakást, azt magam sem értőm, annyival is inkább, mert „az első spiritiszta klubb" imbolygó tagjainak egyöntetű véleménye szerint bizonyos alkalmakkor a legszélesebb utcát is keskenyelni szoktam. K bizonyas alkalmak rendesen a spiritiszta seánszok után szoktak bekövetkezni, melyeket a szomszéd utcai „Aligálló" cimű hotel egyetlen, de külön termében szoktunk rendezni. Tegnap is seánszot rendeztünk. A klubbtagok csaknem teljes számban jelen voltak. Fajdalom, hogy médiumunk nem volt, mert így szellemet nem idézhettünk ; az időt egyszerű értekezéssel töltöttük. A beszéd tárgya a mostanában nagy port vert brunóci eset volt, Kern tudom, mi történt velem, de a seánsz vége felé az ott hallott borzalmas dolgok következtében rémes izgatottság szállott meg. Növelte félelmemet nz a körülmény, hogy a klubbtagok egymásután szállingóztak el, fizetetlenül hagyván a seánsz közben elfogyasztott nagymennyiségű bort. Mikor már csak én és az asztalon lévő rengeteg üveg voltunk a hotelban, remegésem a tetőpontra hágott. Az asztal, a szék kezdett táncolni, az üvegek csengtek, a lámpa elnludt s én a rémes .sötétben fogvacogva kutattam zsebemben a pénz után. Hasztalan. Valami átkos indulatú szellem mind kicsente. A kísérteties szellemjárás ezalatt folyt tovább, sőt növekedett. Az ajtó kinyílott, azután az elaludt lámpa meggyuladt, a korcsmáros, nem tudni hogyan a szobába jött stb. stb. Kz nekem is sok volt. Kezdtem összes hajszálaimat az égnek mereszteni. — Fizessen ! monda a korcsmáros, látva ijedt arcom. Nem tizetek, mondám én. () erre nekem akart rohanni, mikor hirtelen egy újabb szellemjárás jött. Borzalom! Az ajtó kinyílt: a szobában több asztal, szék fölborult: ide s tova gördült; rémc-s kiáltás, vijjogás majd hörgés hallatszolt. En tehetetlenül álltam a túlvilági hatalmak e. megnyilatkozása eló'tt, mikor egy rejtélyes erő vállon ragadott, iszonyúan megrázott s a nyitott ajtón az utcára dobott, hol csaknem eszméletlenül terültem el. Ttánam a .-/.ellem-erö több szék és üveget kidobott, végűi az ajtót becsapta és a lámpát eloltotta. pMuületem a tetőpontra hágott. Felakartam állani. Valami titkos erő a földre .s/ege/ett. Sokáig lehettem íny, mikor az utca túlsó végéről egyenletes „kop" „kop- hangokat hallottam. Cr Is(cn! kopogó ."-zellernek! Végső erőfeszítéssel felugrottam s kezdtem rohanni hazafelé. A kopogó szellemek utánam. Homlokomon a hideg veríték gyöngyözött s kezdtem átkozni a seánszokat. Bár ne tetem volna. A szellemek bos/.űállók. a java esak ezután jött. Több izben felbuktam. A szellemek hol gödör, hol tőke, hol domb alakjában álltak elébem. Végleg kimerülve s nyárfa levélként reszketve érkeztem haza. Be akarok menni, az ajtó be van zárva. Ki akarom nyitni, a kulcslyuk nincs sehol. A réniiiletiö) vonaglani kezdtem. Majd kevés idő múlva ismét hallottam a kopogó szellemek zaját. Erre csaknem önkívületben átugrottam a keriléseu. H ekkor jött a borzalmak legmagasabb foka. Függve maradtam a levegőben! Közel voltam az őrülethez. Kémesen visongni kezdtem s igyekeztem függő helyzetemből megszabadulni, annyival is iukább, mert a kopogó szellemek kopogása már egész közelből hallatszott. Kabátom felének hátrahagyásával lebegő helyzetemből sikerült felementes helyzetbe jutnom. Négykézláb másztam be szobámba, hol ujabb szellemjárások vártak reám. Az ajtó nyitva volt. Már ez megrémített. A mint beléptem egy szék elébem táncolt, természetesen keresztül buktam rajta. Remegve menekülni akartam, neki vágódtam a sifounak, az ajtaja kinyílt, a bennlevő- gallér előugrálva hastáucot kezdett járni. Átrohanok a másik oldalra; nekem szalad a mosdó, a rajta levő tál felemelkedve körüljárta a szobát. Már alig lélegzettem. Agyam elkábult, kezdtem őszülni. Lefekszem, gondoltam magamban. Megyek az ágyhoz. Közelébe érve, szuszogást hallok. Kétségbeesetten tapogatózni kezdek : az ágyamban csakugyan feküdt valaki! Egy szellem! Hogy csakugyan az volt, a róla áramló spiritusz illat féuyesen igazolta. Elvesztettem eszméletem. Lerogytam az ágyra, a szellemre. Ájulásomból a szellem forgolódása s egy túlvilági nóta költött fel: «Rfi szegva gyokró zsámnrint acsap, Néma hidtamhá roméj jeliül romnap 11a zamen nékhej denemtu dok . . .» Felordítottam s az üldözött őzike gyorsaságával őrültként rohantam ki a vak éjszakába. A mint kiértem az udvarra egy fekete kutya hullott alá az égből s rám vicsorította a fogát. Száguldtam a kapu felé kiugróm. — Megvagy gazos! s meg fogtak a kopogó szellemek. Bekísértek. A rendőrségen kihallgattak. A gyöngébbek kedvéőrt kijelentem, hogy a mint esetemet előadtam, a megfigyelő osztályban szállásoltak el, honnan csak felelősünk kezességére engedtek ki. Pityi Palkó. A város hivatalos közzétételei. Hirdetmény. Pápa r, t. város polgármestere közzé teszi, hogy a város képviselőtestülete f. évi szeptember hó 2;)-&n tartott rendkívüli közgyűlésében a következő határozatokat hozta: I. 14"). sz. határozattal kimondta, miszerint Saáry Lajos ingatlanát a vásártér mellett 3201 frtért örök áron megveszi. TI. 149. sz. határozattal, Szenté János t. ügyész kezére (>l) frtot kiutalt a gyámtári tartalékalapból, azon ismeretlen tartózkodásit egyének kipuhatolására kiknek gyámtári örök részüket a városi gyámtár már .'58 év óta kezeli. III. 150. sz. határozattal pedig a? éven felüli szegények segélyezésére vonatkozó szabályrendeletét fogadta el. Ezek a határozatok azzal tétetnek közzé, hogy ellenük 30 nap alatt a felebbezés a főjegyzői irodába bárki állal beadható. Pápa, 1899. szept. 29. Lnitpér/lt Lajos, h. polgármester. Hirdetmény. A Pápa város polgáraira 189í). évre kivetett községi közmunka egyéni lajstroma, a közmunka kötplesek általi betekinthetés czéljáb.M folyó október hónap 1—lli-ig tizenöt napon át a városi számvevői hivatalban közszemlére kitéve lessz; mely idő alatt mindazok, kik a kivetést magukra nézve sérelmesnek találják, netáni felszólamlásaikat Írásban beadPápa, 1899. október 1-én. Lampérlh Lajos, 1). polgármester. VEGYES HIREK. — Személyi hírek. Esterházy Móric gróf, V. b. t. t,, kinek egészségi állapota a nyár folyamán jelentékenyen megjavult, utókúrára BadNauheimba utazott. A betegségéről elterjedt hirek túlzottak voltak. — Fenyvessy Ferenc dr., főispán, a múlt hét végén külföldi útjáról Pápára érkezett s innen másnap Veszprémbe utazott. — 1849. október 6. Ötven éve . . . Felzokog a honfibánat, ha e napra visszagondol : 1849. október (5! Napja a hősöknek, bukta a dicsőknek, temetője szabadságunknak, nerazetüuknek . . . Tegyük le az ötvenéves évforduló napján emlékezésünk cipruságát a tizenhárom aradi vértanú sirjára, s megemlékezvén róluk, lelkesítsen bennünket immár glóriává vált töviskoszorújuk arra, hogyan kell élni és halni a honért! Ötvenéves évforduló napján imádkozzunk a tizenhárom Dicsőnek lelkiüdvéért, imádkozzunk édes Hazánk boldogulásáért!. . . — Gyapjut'craógyár Pápán. Nelson uöttingai gyáros kérvényt adott be a városi képviselőtestülethez, melyben egy gyapjnfonógyáruak városunkban felállithatásához a következőket kéri: UJ hold telket, ;50U,00U téglát, a vízvezetéki csőhálózatnak a gyárig leendő kiterjesztését, telefon-összeköttetés létesítését Béccsel és Budapesttel, a vasúton fiókposta felállítását, a gyár eló út készíttetését, végül 15 évre adó és kövezetvámmeutességet. A kérvényt a képviselőtestület jövő hét folyamán tartandó közgyűlése fogja elintézni. A pénzügyi bizottság és állandó választmány tegnap délután tartott ülésében a kérelem megadása mellett nyilatkozott. — A mi „doktor''-unk. Joggal nevezhetjük a miénknek, mert csakugyan a mienk nagy tehetségével, derék jellemével és önzetlen barátságával együtt. A mienk ő, mert akárhányféle Brutusálarcot vett fel vezércikkben, tárcában, karcolatban, akármennnyire iparkodott folyton más és más álnév alá rejtőzni, az érzés melege, az ideális lelkesedés heve elárulta, hogy szerzőjük a mi „doktorunk" : Miltner Sándor. A mi dokto unkát, kit eddig csak hivatásánál fogva szerettünk így nevezui, tegnap délbeu avatta fel hivatalosan is az egyetem tauácsa orvosdoktorrá. Es a mikor ezt a kedves hírt belső lelki örömmel tudatjuk olvasóinkkal, bizonyára mindnyájuk óhaját tolmácsoljuk, bogy a mi doktorunk a hivatalos doktorság ellenére maradjuuk meg ezután is a miénknek, hűséges munkatársunknak. — A tanári kör szeptember hó 25-én tartotta meg e tanévben első ülését. A köri gyűlés első sorban az udvarhelyi kör indítványát tárgyalta, mely azt célozza, hogy a Budapesten székelő ü. K. T. E. helyiségei oly mértékben bővíttessenek ki, hogy a fel ránduló választmányi és más tagok részére pár napra szállásul szolgálhassanak. Az indítványt a kör a maga részéről is pártolja. Egy másik indítvánnyal, mely a „tanítók háza" mintájára „tanárok háza" felállítását célozza, maga a kör lép a központ elé. A tanárok háza céljaira a segélyalap volna felhasználható. A kör tagjai közé beléptek : rendes tagúi: Deik Géza, főgimn. tanár, pártoló tagokúi: König Levin, irgalmasreudi prior és Nagy Lajos, főgimn. tanár. — Az ülés főtárgya K. Tóth Pál, főgimn. tornatanár felolvasása volt a játékok intenzívebbé tételéről az iskolákbnn. Nagy elismeréssel fogadott szakavatott értekezése tételeit a következő gyűlés részletesen fogja tárgyalni. — A kör elhatározta, bogy saját költségén járatni fogja a Berlinben megjelenő „Pädagogische Zeitschrift"-et. — A. színészek — maradnak. Mint már múlt számunkban is jeleztük, a győri árvíz lehetetlenné tette, hogy Dobó társulata október elsején a győri színházban előadásait megkezdhesse. A színháznak most, hogy már a viz eltakarodott belőle, legalább két hétig kell száradnia, hogy benne előadásokat lehessen tartaui. Ennek a szomszédainkra nézve szomorú körülménynek köszönhetjük mi azt a műélvezetet, melyben a jövő héteu lessz részüuk, a mikor Dobó teljes téli társulata tart előadásokat színházunkban, a miről igazgatónk a következő jelentést bocsátotta ki : Nagyérdemű közönség! Köztudomású dolog, hogy a legutóbbi napokban dúlt árviz Győr városát is nagy mértékben sújtotta, és különösen a városi színházat annyira megrongálta, hogy lebetetlenué vált szerződéses kötelezettségemhez képest már október 1-én megkezdeni a győri szinházi szezout. Ez a sajnálatos körülmény abba a kényszerhelyzetbe hozott, hogy a pápai őszi szezont egy héttel moghosszabbítva, itt kell bevárnom a győri szinház helyreállítását, Tudatában vagyok annak, hogy ebben az évben a rendesnél hosszabb időn át és így nagyobb mértékben vettem igénybe Pápa város u. é. közönségének lelkes áldozatkészségét és reám nézve felette megtisztelő pártfogását, miért is e város művelt közönségének irányomban tauúsítottjóíndulatát viszouzandó elhatároztam, hogy tetemes anyagi áldozatok árán is már Pápán gyűjtöm össze teljes téli társulatomat és október 1-tőí kezdve nemcsak a győri szezonra szerződtetett új tagokkal, hanem 10 tagú zenekarral és 16 tagra kiegészített énekkarral tartom meg előadásaimat. Legyen szabad reménylenem, hogy Pápa város lelkes közönsége kényszerhelyzetemet méltányolva, tömegesebb látogatásával lehetővé fogja