Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-09-24

dologban, — do ini őszinte sajnálatunkra — semmi tudatos akciót nem látunk ebben, hauem esak párját ritkító közönyt, melyből nem merjük levonni a kellő konzekvenciákat, mert rosszat, nagyon rosszat kel­lene írni közönségünkről. Az előadásról pedig ezek után nem sok a mondani valóuk. Mint miuden e féle darabnál, úgy itt is, Benedek Gyulának kitűnő művészi kvalitásai állottak előtérben; Benedek nagy intelligenciája és páratlan rutinja még a szerep nem tudás nagy akadályán is gyó'zelmeskedik s noha majdnem egész szerepét a sugó után mondotta el, mégis uralkodni tudott az ensemble s önmaga illetve szerepe felett. A többi szereplők is többé-kevésbbé küzdöttek szerepeikkel, de mind a mellett elégé jó hangulatban játszottak B dázsi, Klenobics, Miklóssy és Heltay. Kifogástalanul megállották a helyüket Tölh, Pozsonyi, Tomcsányi és Török, bár ezúttal csak jelentéktelenebb szerepük volt. Magdolnu. A Benedek-pár jutalomjátékáúl került sziure a nálunk már régóta nem adott uépdráma : Rákosi Jenő Magdolnája. A jutalmazottak tiszteletére igen nagy közönség jelent meg a színházban és feszült ügyelőmmel kísérte az előadást. A címszerepet Benedekné adta gondos tanulmányra valló, mély hatású alakításban. Különösen a darabnak erős drámai jelenetei voltak azok, melyekben excellált. Benedek esak kisebb szerepben lépett fel, de nz a meleg rokonszenv, mellyel közönségünk e jeles színészt mindenkor kitüntette, bőségesen nyilatkozott meg ezúttal is és úgy ő, mint neje sok tapsot kaptak. A többi szereplők közül Balázsi, Pozsonyi, Kleno­rils és Miklóssy tűntek ki. Görög rabszolga. A nagy sikert aratott operettnek negyedik elő­adásán is szép számban jelent meg a közönség, a melynek ezúttal is igazi műélvezetet szerzett a jó előadás. Természetesen ezúttal is Gergely Giza Aszpáziája volt az előadásnak legnagyobb művészi ékessége s kívüle még Mányay, Török, Miklóssy és Dobó voltak azok, kik ez est szép sikeréből maguknak méltó részt követelhetnek. Kg y lel vonásotok. A múlt héten előadott három egv fel vonásos 1 darab előadását pénteken megismételték a nélkül, hogy egyúttal az a ritka nagy művészi siker is ismétlődött volna, mellyel e daraboknak múlt heti szinrehozatala járt. A szereplők legnagyobb része úgyszólván teljesen elfelejtette egy hét alatt szerepét s ezenkívül a rendezésnek is sok boszantó hibája rontotta a hatást. Különösen a Robinzonok előadása i maradt minden kritika alatt s hogy egyebet ne em­lítsünk, az egyik szereplő, kinek állandóan versben kellett volna beszélnie, képtelen volt szerepéből csak két rimet is összehozni, noha ez a kötött formában való beszéd ké2)ezi a darabnak legfőbb poinljét. A zenekar kétszer belekezdett mire a késedelmeskedő kar a színpadra bevonult s nem kis derültséget kel­kelteti az is, hogy Hamilton Crusoe térkép nélkül volt kénytelen konstatálni, hogy a felfedezett sziget nincs rajta a térképen. TOLLHEGGYEL. •7» Mindenek eló'tt legyen szabad kijelentenem, hogy sohase írtam még szinikritikát. Hogy ezt miért jelentem ki, az nem tartozik a tárgyra, de az igen is, hogy mindig büszke vagyok színikritikusi működésemre. Furcsán hangzik ez a kijelentés és bizonyára sokan uem fogják megérteni, hogy miért, de hát mindazok megnyugtatására azt is kijelentem, hogy : magam sem értem. Ez után a bevezetés utáu pedig legyen szabad áttérnem cikkem tulajdonképpeni tárgyára, a mely­nek azt a cimet kívántam adui, hogy : Árviz és intendatúra. De felelősünk kezében megvillant a — kék plajbász s én remegve húztam ki ezt a cimet és irtam fel a : fentebbit. Felelős szerkesztőnk a kék plajbasszál való fenyegetését azzal iudokolta, hogy lehetetlen ott az árviz, a hol intendatúra van és viszont kizártnak látszik az intendatúra működése ott, a hol árviz van. Hát ebben vau valami igaza, mert például Győrött intendatúra nincs, de volt árviz, nálunk meg nem volt árviz, de van intendatúra. Most persze még érthetetlenebb a dolog, mert ugyau vau-e valaki Pápán a ki látta már az inteu­datúrát — működésben ? só't mi több azok között a bizonyos legöregebb embereink között is kevés vau, a ki emlékszik arra, hogy egyszer a városi közgyű­lésben megalakították az iuteudatűrát, hogy őrköd­jék színügyeink fölött. Persze ennek az intendatúrá­nak a hatáskörébe uem vonták bele a színikritikusok feletti felügyeletet is — és ez magyarázza meg a cikkem elején hangoztatott büszkeségemet, a mely szerint tisztelettel alulírott büszke vagyok mint sziui­kritikus, mert nincs fölöttes hatóságom. El is határoztam, hogy legközelebb megjele­nendő 2 kötetes regényemnek, mely a kiöntött szín­igazgatók néma jajkiáltásait fogja fejezetekben és képekben megörökíteni, cimül is az „Árvizet" adom, melynek az lessz természetszerű következménye, hogy Dobó szinigazgató megrettenve olvashatja majdan névjegyemen j Aucun Billebrand, az «Arviz» szerzője és — műszinkrilikus. Azt hiszem ez elég ahhoz, hogy miuden szin­igazgatót és inteudatúrát teljesen terrorizáljak. Terrorizmusra ugyan ez idő szerint szükség nincs, mert a színigazgatóra úgy is alaposan rá vau ijesztve az által, hogy a győri színház kapujára bátran olyasféle táblát szö végeztethetne, hogy: Színház és Uszoda, mert szerkesztőségünkhöz érkezett kábelsürgönyeink szerint a győri színház nézőterén közel egy öles viz várta a szivattyúk működésbe hozatalát, egy másik kábeltelcgramm pedig még 4 -ő nappal ezelőtt azt a hihetetlen hírt hozta, hogy Békés az élelmes titkár uszoda-jegyekre próbált bérleteket szerezni Győrött s nem rajta, hanem a hideg időjáráson — múlt, hogy nem sikerült neki. Mindebből pedig csak az az egy bizonyos, hogy Dobó színtársulata még be sem ment Győrbe, már megcsinálta az első igazán — teli házat! Mert alaposan megtelt odaát a színház, — fájdalom — nem publikummal, hanem csak — vizzel! A „Griffbeli" bohémek pedig, bár irtóznak a víztől, mégis bizouyos önelégültséggel vették tudo­másul, hogy a győri árviz segélyére sietett a pápai int endat Arának, s alkalmasint kieszközölhető lessz ilyenformán, hogy Aszpázia varázslatában s Melanópiszkánk szende szerelmi jeleneteiben stb. stb. még október hó folyamán is gyönyörködhessünk! Nem vagyok kárörvendő, do annak örülök, hogy az intendatúra első idejében, — persze az elemek segítsége mellett — sikerült a pápai őszi szezon meghosszabbítása, s most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy milyen eredményeket ér el az intendatúra akkor, — a mikor majd Győrött uem lessz árviz I . . . Valószínűleg semilyeut se mindaddig, míg át nem alakul, illetve ki nem egészíttetik egy társa­dalmi téren is hathatósan működni képes — szinügyi bizottsággá! Adja az Ég, hogy addig ne kelljen sok víz­nek elfolynia a Duuán! Aucun. VEGYES HIREK. — Személyi hirek. Bauer Antal, orsz. képviselő, Pölöskéről, hol a nyarat töltötte, ma Budapestre utazik s onnan két hétre Erdélybe megy.— Vudnay Szilárd dr., vármegyei t. főorvos, több köz­egészségügyi intézmény felülvizsgálása céljából ma délután városunkba érkezik. — Hegedűs minisztar kitüntetése. Az egész országban lelkes örömet keltett az a hír, hogy a király Hegedűs Sándor kereskedelmi minisz­tert valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. A magyar közvélemény egyhangúlag elismeri, hogy Hegedűs miniszter nagy tudásával, nagy energiájával s vasszorgalmával nemcsak a jelenlegi minisztériumnak dísze, de Magyarország eggyik büszkesége. Hegedűs minisztert kitüntetése alkalmából városunkból, melyet többszörös kötelék kapcsol a nagy államférfiéhoz, számosau üdvözölték. — Városi közgyűlés volt tegnap d. u. 3 órakor Lampérth Lajos, b. polgármester elnöklete alatt 13 képviselőtestületi tag jelenlétében. Nap rend előtt elnök jelentette, hogy a belügyminiszter a szódavíz-, valamint a sütő- és cukrász-szabályrende­leteket jóváhagyta ; jelentette továbbá, hogy a tanács a sertéspiacot ideiglenesen p.óbaképeu a vásártér északi részére és a Sör-utca nyugati részére helyezte át. A napirend első pontja Saáry Lajos ingatlanainak megvétele volt. A képviselőtestület a marhavásártér­rel szomszédos 533ÍÍ fjöluyi ingatlannak 3201 írtért megvételét egyhangúlag kimondta. Böcskei Jánosné Szentháromság-szobor felállítása iráuti kérelmét egy­előre levették a napirendről. Esküdtsv.éki bizottsági tagoknak Hirsch Vilmos dr.-t, Kende Ádám dr.-t, Szvoboda Vencelt, Bognár Gábort és id. Puál Ist­vánt választották meg. Reidl Anna szülésznői okle­velének kihirdetése után a városi gyámtár ismeret­len értéktulajdouosaiuak kikutatásával s e célból a veszprémi törvényszéknél lépések tételével a t. fő­ügyészt bízták meg s számára a gyámpénztár tartalék­alapjából 60 frt előleget utaltak ki. Ezután rövide­sen letárgyalták a 7 éven felüli gyermekek és beteg szegények segélyezéséről szólószabályrendeletet, melyet kiváló fontosságára való tekintettel mai számunkban egész terjedelmében közlünk. — Petőfi-emlékünnepély. A Jókai­kör irodalmi szak választmánya tegnap f. hó 23-áu délután 4 órakor tartott ülésében elhatározta egy nagy­szabású Petőfi-emlékünnepély megtartását a helybeli tanuló ifjúság belevouásával s a budapesti Petőfi­társaság részvételével, a mely ünnepély műsorát is általánosságban körvonalazták, a végleges műsor összeállítására azonbau Hannos Zoltán, Kapossy Lucián dr. és Körös Endre dr. választmányi tagok­ból álló szűkebb körű bizottság küldetett ki. Az ünnepélyt november hó folyamán tartják meg való­színűleg a főiskola tornatermében. — Püspöki körút. Antal Gábor, dunán­túli ev. ref. püspök, f. hó 23-dikán, indult egyház­látogató körútjára az őrségi egyházmegyébe. Utján az első állomás Szombathely volt, hova ma érkezett meg és ünnepélyes fogadtatásban volt része. A körút két hétig fog tartani. — A püspököt kőrútjában Németh István, theol. akad. tanár, egyházkerületi jegyző kiséri. — A prot. irodalmi társaság, mely tiz év óta munkálkodik a magyar protestáusok össze­forrnsztásán, a szellemi erők egyesítése által az egy­ház, de közvetve a magyar hazának is javán és boldogítása:), jubiláris díszközgyűlését f. hó 20-áu tartotta meg Debrecenben. A díszgyülésen, melyen Gyurátz Ferenc ág. ev. püspök, a társulat elnöke, elnökölt, Hegedűs Sáudor miniszter mondott nagy­szabású beszédet a társulat hivatásáról, a tudomány, vallás és erkölcs harmóniájáról. — Hímen. Körmendy Sándor, hedrahelyi lelkész és a dunántúli ev. ref. egyházkerület fő­jegyzőjének leányát, Lenkét, f. hó 2tj-kán veszi nőül Frick Pál, újverbászi földbirtokos. — A főorvos szabadságon. Steiner József dr., városi főorvos, — mint részvéttel érte­sülünk — a hét elején súlyosan megbetegedett. Álla­pota ugyan a hét folyamán jobbra fordult, mindazon­által egészsége helyreállítása céljából négy heti szabadságot vett. Ez idő alatt hivatalában Ferenczi Bernát dr. helyettesíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom