Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-09-17

életedre! Másik felöl : Isten áldása királyunkra! felirattal. Fordul az út. Lobogók a házakon a legsgyszerűbböu épúgy, mint a hatalmasabbon. Itt a Főtér : Bejáratánál valóssággal meglep az a művészi Ízléssel tervezett és kivitt diadalív, mellyel Eszterházy gróf fogadja a királyt. A gazdaság : íoldmívelés és állattenyésztés jelvényei, hatalmas szarvas aggancsok ékítik, sárga-kék és piros-fehér-zöld zászlói méltó keretként egészítik ki. A Fó'tér minden háza pompásan dekorálva. Kitűnik fó'leg az adóhivatal épülete: Esterházy Ferenc gróf háza. A nagytemplom tornyaiból óriási zászlók csüngenek alá. A Fű-utcán különösen megkap a takarékpénztár, a városháza fs megyeháza díszítése. Hatalmas korona alatt viszel az út, melyet félméter széles tölgyfa-füzérek tartanak. Ez a városháza és bencés gimnázium közt vau : impozáns, szép látvány. Es tovább, tovább sorakoznak a nagy áldozatkészséggel dekorált magánházak, és középületek. A református főiskola ormairól öt óriási zászló hirdeti a közelgő örömet. Az irgalmasok rendháza virág-díszt ölt. A Jókai-utcán minden ház .irmán ott a trikolór s a lelkesedés virágai. Pi'knrált az új polgári iskola is és ott, a hol a iivinióthi-űt kezdődik, áll a város második szép diadaikapúja ormáu e felírással : Isten hozott ! a másik felén pedig : Eljeu a király ! Szép volt minden és ma, a mikor mindenki tudja már, bogy királyunk nem jött el, jól esik ezt büszkeséggel határos örömmel konstatálnunk. Délután '/jG-kor érkezett Paar gróf főhadsegéd sürgönye i'őispánunkoz, melyben jelenti, hogy () Felsége a rossz időre való tekintettel hadseretjét kímélni akaroán, Pápára tervezett útjáról lemond. A hír, a szomorú, a lesújtó, villámgyorsan terjedt el. Este már útou-útfélen csak erről beszéltek s a közeli falvakból estére beérkezett tábornokok > főtisztek szintén ezt erősítették meg . . . Vármegyénk főispánja Paar gróf föhadsegédhe/. intézett táviratában adott kifejezést a vármegye -ajnálatáuak, hogy () Felsége idejövetele elmarad. A táviratra megjött a válasz is, melyet másnap a iiiifpán a következő szövegű falragaszokon adott tudtál a városnak: Jobbágyi kötelességemnek ismerem a kormányzásomra bízott vármegyének és különösen Pápa rend. tan. városnak közön.--'gével az ü császári és apostoli Királyi Felségének legmagasabb megbízásából a mai napon hozzám irt kővetkező táviratot közzétenni: Wien Burg. «Gsaszari és királyi apostoli Felsége Méltóságos Főispán úrnak tegnapi táviratát és az abban Veszprém vármegyének jobbágyi hűségét és érzelmét tolmácsoló sorait legkegyelmesebben tudomásul venni méltóztatott és legkegyelmesebben engem bízott meg, hogy Méltóságoddal azonnal közöljem, hogy 0 császári és apostoli királyi Felsége valóban mélyen sajnálja, hogy Veszprém, vármegyébe tervezett útjának el kellett maradnia. Gróf Paar s. k. lovassági tábornok, Ö Felsége föhadsege.» Kelt Pápán, 1899. szept. 13. Fenyvessy Ferenc s. k. Veszprém vármegye főispánja. Magasrangú vendégeket üdvözölt városunk f. hó 12-kén és lo-kán falai között. József kir. herceg már egy bét óta városunkban időzött. 12-én érkeztek meg Ferenc Ferdiuánd trónörökös és ülté) kir. hercegek. Velük jöttek Krieghammer báró és nemcsak Pápa, hanem C'sótb és Gyimót községek is fényesen elkészültek a király várt fogadására. A községek díszítését nagyban elősegítette Bauer képviselő is, ki mintegy liü szegényebb földmives házára tétetett lobogót. A városi lakosság nagy része már este tudta a szomorú hírt. De nem tudta a környék lakossága, mely a hajnali órákban ezrével tódult Pápára. Bizony elkomorodtak ezek is, hallván a hírt s a remekül díszített város megszemlélésével kárpótolták némileg magukat. Még volt azután egyéb látni való is. Derék huszáraink — bonvédek, közösök—vonultak át a városon. Ok egy napot ajándékba kaptak. Elmosta a véggyakorlatot, a legnehezebbet, az eső. De hisz volt elég nehéz napjuk előzőleg. Az átázott, gyilkosan mély talaj lovat és embert egyaránt megviselt, s az utolsó napi gyakorlat valóban végtelen kárral járhatott volna. ... A nép meg mesél . . . Azt meséli, hogy a mieink : a honvédek szorították volna erősen a közösöket, s bogy aztán szégyenben ue maradjanak a császáriak, ezért volt a korai lefújás. Igaz-e, nem-e ez a rege, ki tudná megmondani? ~orFejérváry báró miniszterek. Megérkezett vármegyénk i Egy bizonyos, bogy akit vártuuk, ezúttal nem jött alispánja: Kolossoáry József, Jlegedüs Lóránt dr. í el. A mély sajnálat, melyet a Felség kifejezett, vigaszés Bauer Antal orsz. képviselők és Szegletiig I taljon meg bennünket addig az ideig, amíg színrölGyörgy polgármester; ezenkívül vidékünk föld- | színre láthatjuk dicső személyét! birtokosai és egyébb előkelőségei teljes számban. A Griff szállodában este — mikor már tudva volt, hogy elmarad a Felséges Ur érkezése, — a kir. hercegek a beérkezett tábornokokkal és törzstisztekkel együtt a lehető legkellemesebben töltötték idejüket. Másuap reggel Szinház. A mióta a Görög rabszolga megcsinálta az első telt házat, azóta teljesen megváltozott a mi szép, derült volt már az! egyébként szeszélyes közönségünk s majdnem idő — a magasrangú vendégek megszemlélték a i tniuilen előadásnak nagyszámú közönség tapsol város díszítését és mindnyájan, első sorban József j és méltán, mert a pompásan összetanult és kitűnően rendezett előadások a legélénkebb változatosságban követik egymást. Görög rabszolga. Szombaton és vasárnap és pedig mindkét este telt ház eló'tt megismételték a Görög rabszolgát, mely ezúttal is a legkitűnőbb előadásban került színre, kapitányt, Bélák Lajos főbírót, Körmendy szolga- \ Gergely Giza Aszpáziában oly fényes szerephez bírót, Jüftner és Török mérnököket, Mutkocich út1 jutott, melyben bőséges alkalmat talál arra, hogy biztost, Bodor rendó'rbiztost, stb., nemkülönben az j művészetének minden finomságát s egyéniségének báját visszatükröztesse. Mányay hercegnőjéről is csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. kir. herceg, legteljesebb elismerésüket nyilvánították a főispánnak a látottak fölött. Meg is illeti ez elismerés teljes mértékben mindazokat, kik a rendezés munkájában résztvettek. Első sorban a főintézőt : főispánunkat, azután a megyei és városi hatóság fejeit, tevékeny polgármesterünket, Mészáros Károlyt, Szokoly rendó'rurodalmak részéről sokat buzgólkodott Wéher Rezső jószágigazgatót, Jákóy Géza erdőmestert és Fogási Gvula foerdészt, kik közreműködtek benne, hogy 1 az ő hatalmas hangja ebben a szerepben is dumi tességes férjes asszonyok nem szoktunk idegen urak-' kai levelezgetni. A mi pedig látogatási tervét illeti, j hát nagyon kérem, ha el is jön Pestre, minket ne keressen fel. Minek? Felesleges nekünk találkozni.. Jobbnak találta, hogy ezt megírja, minthogy folyton rettegjen a találkozás eshetőségétől. Mert érezte, hogy híres erős akarata elhagyná, mihelyt látná szemtől-szembeu azt az imádott férfiarcot, •'•"'.vet éjjel-nappal, álmaiban, ébren mindig maga •i -tt látott. De nem kellett félnie. A férfiben volt annyi büszkeség, hogy ezután a levél után nem alkalmatlankodott imádottjánál. Így múltak azután évek évek után s a szerelmesek egymástól távol élve, változhatlan szenvedélyességgel, melynek tüzére a sértett hiúság és a büszkeség hamuját hintegették — égtek egymás látása utáu. Mindkettőjük lelkében pedig az ifjúság, a rózsás szerelem színeiben éltek egymás arcai. Eszükbe sem jutott, hogy az idő taláu változtathatott is valamit a kedves vonásokon és bogy ez a távolságban és idők hosszúságában nagyra nőtt eszményi szerelem kiábrándulással is járhat az első találkozásnál. 8 legkevésbé gondolt erre Barna Szilárd úr most, tíz év múltáu, mikor az asszony, a mesésen gazdag szép özvegyasszony, félévi özvegység után hazahívta őt egy lángoló hangú, édes, szerelmes levélben : — Jöjj, jöjj ! Szeretlek ! A tiéd akarok lenni ! Most már nem áll semmi sem boldogságunk útjában. Gazdag vagyok, téged is a/zá akarlak tenni. Gazdaggá a vagyonommal, a szerelmemmel, a csókjaimmel, az öleléseimmel. Az első ölelések isteni gyönyörei után ott ültek a szerelmesek a halvány, rózsaszín fényű, szelíd világítása, kis szalonban. Az asszonynak furcsa gondolata támadt. Előhozta a leveleket, melyeket kedvese irt neki Velencéből a levelezések első idejében. — Olvasd fel te magad őket, édes szerelmesem, hadd éljem át most boldogságban újra azokat a fájdalmakat, melyeket akkor éreztem, mikor ezeket a leveleket először olvastam. • Es a férfi olvasni kezdte az első levele*. Csupa szerelmes frázis, csupa lángoló, színes vallomás : — Eletemben először látom a tengert s a sötétkék végtelenség lebilincselő hatásából semmit sem érezek, csak azt, hogy ez a sötétkők víztükör hasonlít azokhoz a szemekhez, melyek elől futok. A mikor kitört a vihar, a fekete hullámok fehér taraja nem a halálra emlékezteit, mely ott leselkedett a hullámok feuekén, hanem a maga egyik fehércsipkés fekete ruhájára s mikor sülyedőfélben volt a hajónk, úgy megvigasztalt az a hit, hogy maga talán mégis fog egy könnyet ejteni, ha meghallja balálom hirét. Persze, az ember nem halhat meg akkor, a mikor akar s reggel már ott horgonyoztunk Piazetta előtt. Mintha fehér csipkéből lett volna kivágva az egész tündéri város, háttciében a mesésen tiszta, acélos-kék éggel. Es én esak a ma^a kék szemeit láttam az égben s a paloták snra a maga csipkefátyolára emlékeztetett. Mitidenütt, minden csak magára emlékeztet. Megőrülök, ha így tart. Látnom kell, vagy belehalok . . . i Elhallgatott és ránézett az asszonyra, a k i szótlanul, hallgatagon ült mellette, karját a vállára j fektetve. A lámpa rózr-aszin világításában olyau i fénytelennek látszott a szeme s olyan feketék voltuk ! szeme körül a ráncok. S míg a férfinak az jutott I az eszébe, hogy milyen ifjúnak, milyen rózsásnak j élt a lelkében cz az arc, hát a nö arra gondoll, ] bogy milyen kellemetlenül recseg a férfi hangja é> j hogy milyen holdvilágos a feje teteje. Iis azt is érezték miud a ketten, mintha hazudnának egymásnak, mikor mondják : — Szeretlek ! Szeretlek ! Hanem azért mondják, mert egyikük sem meri bevallani, hogy kiábrándultak egymásból, bogy ez az okossággal, lemondással és hiúsággal táplált szerelem meghalt abban az első percben, mikor lángra lobbant. A sok hamű tönkretette a tüzet ős szomorú, halaváuy világában oly szomorúak, oly bálványok voltak ezek a szerelemgyilkosok mind a ketten. Megölték a szerelmet, nem lehet azt többé feltámasztani.