Pápai Lapok. 26. évfolyam, 1899

1899-04-02

Közegészségügy. — Levél a szer k e s z 1 ó hoz, — 1' á p a, 18íH) március .'10. Tekintetes Szerkesztő Ur'. Xagy élvezettel olvastam a Pápai Lapuk lü-iki számában „Közegészség" cini alatt közölt azt a cikket, a melyben a cikkirú a városi lőorvosnak 1S9S. évről közzétett egészségügyi jelentésével foglalkozik. Nem mulaszthatom el, hogy ezért a közegészségügy érdekében őszinte elismerésemet ki ne fejezzem, mert valóban, a ki a főorvosi jelentést madártávlatban olvassa, azt a benyomást nyeri, hogy nálunk van a közegészség Eldorádója; hisz ezen jelentés egy városnak egész évi egészségügyéről csupa negatív dolgokat tartalmaz : valósággal egy állam deliéit nélkül: nincs járvány, nincs tífusz, nincsen halott ! IJu ez így megy, nem lesz szükséges a ragályos betegeknek elkülönítése, nem kell gondos és alapos fertőtlenítés, mert hisz' nálunk mindez nem történt meg; vagy ha igen, égy veszedelmesen fölületes módon, minden szakszerű ellenőrzés nélkül és a járványok mégis megszűntek, legalább ezt kell a főorvosi jelentéséből következtetni, mert ennek ellenkezőjét a jelentésben sehol sem találjuk. Olvastam én már más városok hasonló jelentését, de egyik sem volt olyan üres és fölületes, mint az említett, bármelyike is hü tükrét mutatta a hatóság működésének, a mely hivatva van egy város egészségügye fölött őrködni, a kinek kötelessége a törvények által előirt és tapasztalatai állal gazdagított óvintézkedéseket foganatosítani vagy ezek teljesítése fölött őrködni és ez által lehetőleg elérni egy félig-meddig kielégítő közegészségi állapotot. Mindezekről a mi városunk i("orvosának jelentésében nem találunk semmit, pedig mennyinek kell folyton és minden évben előfordulni. Hol van például kitüntetve, hogy mennyi hiányos vagy romlott tápszert koboztak el, semmisítettek meg az év folyamán ? Vagy tán piacunk mindenkor oly ideális tápanyagot szolgáltat, hogy erre szükség soha sem volt? Vájjon a húskészlet a mészárosoknál mindenkor kifogástalan'! A tej — mint a legelterjedtebb tápszer — csakis egészséges tehenektől szállíltalik-e hozzánk'.' Vagy talán a főorvos nem hiszi -- mint sok egyebei sem — hogy a gíiinőbeteg tehenek tejében a gümőbacillttsok légiója fertőzteti az emberiségei annyira, hogy újabb időben még a vajban is találták ilyen góresövi produktumát e betegségnek, és miután ebben nem hisz, nem is tartja szükségesnek e tápszernek szigorú ellenőrzését Már a fellegeknél vau. Egy lépés és elhagyja a földet. Nincs többé visszatérés . . . Ne ... Ne ... kiált kétségbeesetten . . . Kis kacsóit imára kulcsolja, teste megrázkódik: Vissza . . . Vissza . . . A nagy rázkódásban görög kontyát beleüti egy felhőbe — és lepottyan . . . Egy deli huszárkapitány karjaiba esik . . . Hogyan melegszik fel jéghideg teste a szorítástól, amint hatalmas mellére öleli . . . Ajkával forró lehel létével melengeti fel egyenként didergő ujjait, megcsókolja a szemét ... A haját . . . A fülét . . . Kinyitva szemét, látja, hogy ö az, ő, akire gondolt mikor a virágot elfújta . . . Bűnbánatot érez . . . Gömbölyű karjait a férfi nyaka köré fűzi, lehúzza magához, forró édes csókot nyom kárpótlásul az ajkára . . . Még most is szívja ajkát Ilus felébredt. Boldogan dúdolja: „Almomban az éjszaka . . ." pedig már Nem találom egyebek közt a jelentésben, hány lakást kifogásoltak az év folyamán a lot orvos javaslata folytán s hiányzik továbbá egy nagyon szükséges intézkedés, t. i. a jégszükséglet beszerzésének az eddiginél jobb és célravezetőbb módja. Köztudomású dolog, hogy nálunk a jégkészlet beszerzése nagy nehézséggel jár, ezért látjuk téli időben a midőn a jégvermek megtöltetnek, , hogy városunkba a szomszéd falvakból nagy meny, nyiségíí jeget hoznak, a mely romlott vizekből, pocsolyákból szereztetik; hát ez így jól vau ? , Nein kellene a főorvosnak az iránt intézkedni, : hogy ez a gyalázatos állapul megszüntetnék az . által, hogy egy erre alkalmas területen egyedül | és kizárólag a vízvezeték vízéből födöztetnék a j jégszükséglet V I Nem találom sehol a főorvosi jelentésben ] még csak nyomát sem annak, hogy a főorvos javaslatot telt volna a városi tanácsnál az iránt, hogy a vízvezeték fölöslege városunk köztisztaságára fordíttatnék, részint a ('incamedrének kiI mosása által, részint pedig a szállodák és kávé\ házak árnyékszékeinek és a félreeső utcák tisztát, lan csatornáinak öblítése által. Nem hallottam soha és sehol városi főorvosnak véleményét a • városunkban fölállítandó közkórház ügyében, j A mi az említett jelentésnek pozitív oldalát \ illeti, ez főleg két pontra terjeszkedik röviden : az egyik az év folytán elintézett ügyiratok száma, a másik a főorvos által kezelt szegény betegek, i száma az úgynevezett hivatalos ingyen gyógyítás, j A mi az ügyiratokat és ezeknek mikénti eliutéj zését illeti, azokkal a főorvosnak hivatalos fölcbb, valói foglalkoznak, a szegényeknek mikénti kezeléséről pedig beszéljenek azok a szegények, a kik { erre a sors által kárhoztatva vannak. I Említhetnék még sokat, a mi a főorvosnak évi jelentéséből hiánvzik, de nem akarom tekinj r teles Szerkesztő l'rnak türelmét továbbra igénybe venni, csupán arra kérem, kegyeskedjék a nálunk I mostohán kezelt közegészségügyek megbeszéléséI nek becses lapjában ezentúl is teret engedni. ! Aesopus. I Hegedűs Lóránt dr. előadása. ! Városunk országgyűlési képviselője, ki körülbelül egy esztendővel ezelőtt, mint előadó mutatko1 zott be ehiször Pápán és hódította meg szellemével és tudásával egy csapásra közönségünket, m. hó ' 2.~>-én, mint a Szabad Liecum meghívott vendége, ismét az előadó asztalhoz ült. Előadása iránt a város : egész lakossága uagy érdeklődést tanúsított. A főiskola tágas tornaterme a zord, havas idő ellenére egészen megtelt hallgatósággal. Fenyoessy Ferenc dr. 1 főispánnal és Gyurátz Ferenc püspökkel élén jelen volt az egész intelligencia. Az első széksorokat díszes ; hölgykoszorú foglalta el. '• Lelkes éljenzés üdvözölte a pódiumra fellépő képviselőnket, mely előadása folyamán többször raegI újult. Azon kezdte, hogy oly témáról fog beszélni, j melyről évekkel ezelőtt e város volt kiváló képviselője s megyénk jelenlegi főispánja szólott.*) Majd áttért tárgyára, a szociológia tudományának jelcnlőségére. A szociológia, ez a majdnem egészen új tudomány azzal foglalkozik, hogy a társadalmi élet kicsiny vagy kicsinyesnek látszó jelenségeiből, eseteiből uagy dolgokat, fontos és örök törvényeket olvasson ki, vezessen le. Ily célzattal a legapróbb dolgok megfigyelése és tanulmányozása épp oly fontos és érdekes lessz, mint a nagyoké. S itt következett egész sora azoknak a példáknak, melyeket az előadó ragyogó szellemmel, ritka ötletességgel s amellett miudig a tudomány alapján, mint egy pompás mozaik változatos színű darabjait rakosgatott egymás mellé. Szólott a „jobV-ról, mért használjuk a jobb kezet, mért történik minden a „jobb"-on. (Még a sétálók is az Andrássy-űt jobb feléhez húzódnak.) A magyarázat már tudományos volt: a bal-agyba menő jobb idegek és a bal-agy nagyobb kifejlődöttsége. Például hozta fel a káromkodást, rnely a legjellemzőbb magyar sajátság; magyarázatát keresve visszament a pogánykorba, mikor minden tárgynak és személynek rnc"- volt a maga istene s az emberek bátran huzakodhattak elő a „másiknak" istenével. Fejtegette tovább a nevetés jelentőségét, melyet a franciákkal szemben nem a nevetésre indító ok szokatlan voltából, nem is a gondolatok összeütközéséből, hanem — ismét az őskorba, a vadakhoz visszameuve — az evés folytán érzékennyé lett szájidegekkel s az örömnek ott kifejezésre jutásával magyarázott. íme egy fontos, tanulságos eredménye a szociológiának: mi rajtunk a félvad ősök uralkodnak, ők szabnak nekünk törvényeket. Majd tovább rendkívüli tetszés mellett beszélt a pletyka keletkezéséről (ismét visszamenve a vad népek beszélgetéseire), jelentőségéről és védelmezte, mint olyant, amely sok-sok más apró dologgal együtt hajdan összetartotta a világot. Ma a világot — folytatta tovább hatalmas lendülettel — a tudomány tartja össze, a tudományban megnyilatkozó igazság köteléke kapcsolja össze az embereket. S itt áttért, a tudomány hirdetésének egy kiváló eszközére: a Szabad Líceumra. Londonbau szerzett tapasztalatai alapján beszél az ottani j Fniversity extensiouról (repülő egyetem), a mely megfelel a mi Sz. L.-unknak. A munkások körében teljesít ez óriási missziót, a nyomor népét új ragasztokkal köti a társadalomhoz. Zene, kávé, mulatság után — tanítják az embereket. Majd a budapesti Sz. L. működését vázolta és a városuukbelit üdvözölte, a Sz. L. hivatását e szavakban jelezvén: „Ez az az erő, mely a várost felvirágoztatja, szabad polgá1 roknak a szabad tudományt hirdetvén.

u \ Képviselőnk ritka elmeélével, tudásával, memóriájával és finoman poentirozott előadásával nagy sikert aratott; meg-megújuló taps és éljenzés j haugzott fel s a közönség tömegesen tódult a szerei tett képviselő üdvözlésére. I Este a Griff éttermében pompásan sikerült ! bankett volt képviselőnk tiszteletére. Az első felköszöntőt Sült József, kir. tanácsos, a szabadelvű párt elnöke mondott Hegedűsre. Hegedű* Lóránt dr. válaszában Pápa városát éltette. Még számos tószt hangzott el s a társaság a legvidámabb hangulatban mulatott együtt éjfélig. *) Tudtunkra 187í)-ben tartott Fenyvessy Ferenc dr. <A társadalom alaptörvényei> címmel a városháza nagytermében felolvasást. Gyurátz Ferenc — díszelnök. — Az ipnros iljak önképző egyletének közgyűlése. — Az iparos ifjak önképző egyesületének legutóbbi közgyűlésén a legméltóbb módon rótta le le háláját az iránt a kiváló férfiú iránt, ki mint az egylet elnöke, több mint egy évtizeden keresztül nagy lelkesedéssel, önfeláldozó buzgalommal dolgozott az egylet felvirágzásán. Gyurátz Ferenc püspök, az egyletnek immár megválasztott díszelnöke, a nemzeti kultúra ügyének tett szolgálatot, midőn az iparos ifjúság szerény egyletében az önképzést — könyvtár létesítésével, felolvasások, hangversenyek, legutóbb színielőadás tartásával, — s a mit legelőször kellett volna említenünk, bölcs tanácsaival, tanításával, útmutatásával oly magas fokra emelte, milyennel kevés basoueélú egylet dicsekedhetik. Vele szemben kötelességét teljesítette esak az egylet, de azt —legszebb formában. A közgyűlés lefolyásáról itt következik tudósításunk : Az iparos ifjak önképző egyesülete f. hó 26-án tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az egyleti tagok rendkívül nagy számban jelentek meg. A közgyűlést Gyurátz Ferenc püspök, a kör cluöke nyitotta meg, ki áhítatos figyelemmel hallgatott remek tanító beszédet intézett az ifjakhoz. Az önképzés jelentőségét fejtegette, mint a mely az iparos osztálynak érvényesülését segíti elő és szavait — zúgó éljenzés között — az édes haza iránti szeretetre buzdítással fejezte be.